Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-328
150 3ä 8. országos ülés február 7-én, pénteken. 1880. hogy az a mi előnyünkre ütne ki, én ezt — megvallom — a legnagyobb örömmel fogadnám, T. ház! Az új magyar földmivelésügyi minis* terium, a melynek megvalósulása gazdaközönségünk egy régi óhajtását képezte, csak tavaly született meg. A midőn a múlt évi május hóban e tárcza költségvetését tárgyaltuk, akkor ez az általános örömmel fogadott csecsemő igen termé szetes, hogy még járni sem tudott. Hogy akkor a t. minister ur nagyobb szabású, úgynevezett programmszeríí nyilatkozatot nem tett, ezen, megvallom., nem csodálkoztam. Ma azonban a csecsemőből egy éves gyermek lett, az egy éves gyermeknek pedig, h& egészséges és életképes, már el kell indulnia. Én tehát azt vártam volna és mondhatom, hogy az egész ország gazda közönsége is meglehetős nagy érdeklődéssel várta ugyanazt, hogy a t. minister ur most, a mikor az újonnan létesített, földmivelésügyi ministerium, a mint azt az előadó ur kiemelte, első költségvetését terjeszti elő, egy egész gazdasági programmot fog előttünk kifejteni. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Azt vártam volna, hogy egész részletességgel el fogja mondani, minő irányban, minő eszközökkel óhajt haladni, hogy ki fogja előttünk fejteni, tart-e szükségeseknek reformokat vagy nem, ha igen, mily téren, sőt hogy meg fogja jelölni azt is, hogy ezen reformokat minő egymásutánban tartja megvalósítandóknak. (Élénh helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. ház, kénytelen vagyok bevallani, hogy ezen várakozásomban sokakkal együtt csalódtam, mert a minister urnak imént elmondott beszédét egy ilyeD gazdasági programmnak nem tekinthetem, bármennyire sok helyes, üdvös nézetet talál tam abban magam is, különösen a részletekben, hogy azonban ez az ő gazdasági programmjának tekintessék, ez, azt hiszem, magának a t. minister urnak legkevésbé áll érdekében óhajtani. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. minister ur a programmoknak talán nem is barátja, a mennyiben a múlt évben, midőn tárczájának kölségvetését tárgyaltuk, azt mondotta, hogy arra nézve, hogy milyen politikát szándékozik követni, kéri a képviselőházat, hogy ne az előterjesztésekből, hanem majd annak idején a tényekből ítéljen. T. ház! Őszintén bevallom, hogy e téren az ítélet ránk nézve igen nehézzé vált, a mennyiben az egy év lefolyása alatt tényeket még nem látunk és hogy nem látunk, ez talán nem annyira a mi szemünk gyengelátó képességének, mint inkább annak tulajdonítható, mert tények csakugyan nincsenek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezekből tehát a t. minister ur politikáját meg nem ítélhetjük. Azt is mondotta azonban tavaly — és ugy látszik, hogy ez képezi talán követendő politikájának lényegét — azon irányt fogom követni, melyet a kormány eddig követett. (Ellenmondások a szélső baloldalról. Egy hang! No azért kár volt oda ülnie!) Erre nézve bátor vagyok kijelenteni, hogy az eddig követett politika folytatását egyáltalában nem óhajtjuk. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezt a politikát nem helyeseltük a múltban sem, még sokkal kevésbé helyeselhetnők a jövőben (Igaz ! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Mert miből állott az eddig követett politika? Hogy igen röviden jellemezzem, mert nem akarok hosszas lenni, állott határozott kapkodásból és másfelől a rendszeres iránynak teljes hiányából. Petrich Ferencz: Szédelgés volt! (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Vállyi Árpád: A mely szaknak kiválóan lelkes müvelője, nagyon erős szavú szószólója volt, az haladt, a melyiknek nem volt, az maradt, igen gyakran tekintet nélkül arra, hogy egyelőre egyiknek vagy másiknak lett volna-e nagyobb jogosultsága. (Igaz. Ugy van! a szélső baloldalon. Egy hang: Az a baj !) E tekintetben elég talán arra hivatkoznom, hogy pl. lótenyésztésünk mily óriási mérvben haladt. Talán nem csalódom, ha azt mondom, "főleg egy férfiúnak Kozma Ferencz ministeri tanácsosnak kiváló működése folytán. (Éljenzés a baloldalon.) Egy másik szak, a melynek az élén szintén egy lelkes, szakmája fontosságától áthatott férfiú áll, t. i. a selyemtenyésztés, szintén haladt, ellenben más szakok egyáltalában nem haladtak, vagy nem oly mértékben, mint a minőben haladniok kellett volna. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A reformoknál, de különösen a gazdasági reformoknál vezérelvül mindig az kell, hogy szolgáljon, miszerint ne létesíttessenek rögtönözve, szakadozottan, hanem tervszerííleg, kellő kapcsolatban egymás között s lehetőleg a közgazdaság minden ágára kitérjedőleg. (Helyeslés a szélső baloldalon ) Ezen sarkalatos kellék hiányzott a közgazdasági programúiból a múltban. Vártuk, remé1 ettük, hogy midőn az új földmivelési ministerium első költségvetését meglátjuk, meg fogjuk látni egyúttal ezen vezérelv érvényesítését is; azonban sajnálattal kell constatálnunk, hogy e tekintetben csalódtunk, minthogy a jelen költségvetés teljesen ugyanazon keretekben mozog, mint a melyben mozogtak az eddigiek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Tehát, t. ház, tények, melyekből kedvező ítéletet hozhatnánk, nincsenek a múltban, a jelenben követett politikát nem helyeselheti ük. Hogy a kormány iránt mi bizalommal nem viseltetünk, köztudomású dolog; mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy én és t. elvbarátaim nem szavazzuk meg ezen költségvetést. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondhatná azonban valaki, hogy hiszen daczára annak, hogy a kormány iránt bizalmat-
