Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-328
138 828. országos ülés febrnftr 7-én, pénteken. 1890. ezen intézet ismét eddigi jó hírnevének örvendjen. (Élénk helyeslés jobbfelól.) Igaz, t. képviselőház, hogy ez befektetéseket igényel a piacz tulajdonosa, a főváros részéről, de meg vagyok győződve, hogy a főváros átlátva saját érdekét és felkarolva egyúttal az országos érdeket, nem fogja e piacztól megvonni azon kiadásokat, a melyek szükségesek, ü °gy jó hírneve fentartható legyen, (Élénk helyeslés jobbfelól.) He, t. képviselőház, én részemről nem tartom elégségesnek, hogy csak egy központosított sertésvásárunk legyen, a miért is én, már mint az országos gazdasági egyesület elnöke, arra törekedtem, hogy a szarvasmarhák és egyéb tenyészállatok részére állandó központi piacz létesíttessék, (Helyeslés jobbjelöl) mert az ország érdekében van mind a tenyésztő, mind a hizlaló, mind a kereskedő, mind pedig bizonyos tekintetben a fővárosi húsfogyasztó közönség szempontjából, hogy itt ilyen nemzetközi vásárt létesítsünk, hol sokkal könnyebben adhatja el a tenyésztő marháit, mert közelebb éri a piaczot s nem szükséges az eladást azon bizományosok által eszközölni, a kik messzebb piaezokon vannak. (Helyeslés jobbfelól.) Minthogy tehát ezen ügy továbbfejlesztése ugy az országos állattenyésztés, mint a főváros forgalmának emelése szempontjából felette fontos: ezen irányban a további lépéseket meg fogom tenni. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem oldhatom ugyan meg a kérdést teljesen a magam hatáskörében, mert a kereskedelmi minister ur hozzájárulása is szükséges, különösen a végett, hogy a tariffák a fővárosba való szállítás szempontjából előnyösebbekké tétessenek; de ismerve a kereskedelmi minister ur nézeteit, meg vagyok győződve, hogy ő velem együtt meg fogja tenni a kellő intézkedéseket. (Helyeslés jobbfelól.) Szükséges e téren is a fővárosnak kézremtíködése. A főváros ezen vásár létesítése végett eddig is már sok áldozatot hozott és igy reménylem, hogy az a szükséges intézkedéseket ezen irányban továbbra is megfogja tenni. (Helyeslés jobbfelöl.) Részemről, t. képviselőház, a legnagyobb súlyt az állattenyésztés emelésére helyezem, mert ha ezt emeljük, a gazdasági élet több ágai is önmaguktól fognak fejlődni és emelkedni. (Ugyvan! jobbfelöl.) Én tehát e téren a gazdaközönséget a legnagyobb támogatásban fogom részesíteni. Ezért támogatom a már most terjedő és virágzó tejszövetkezeteket, de ezek közül első sorban a havasi szövetkezetek ügyét fogom s kívánom előmozdítani. Az ország minden részében szükséges az állattenyésztés, de az Alföld nagy síkságain mindenesetre sokkal könnyebben segíthet magán a gazdaközönség, mint az ország határain, a hol a legszegényebb nép lakik. Itt csakugyan, ha az állam támogatást nem nyújt, ezen ágazata a gazdaságnak fejlődni nem fog ugy, hogy itt segédkezet nyújtani kell. (Helyeslés.) Hogy kitartó munkássággal milyen eredményeket lehet elérni, példa arra az ország északi része, különösen Márniaros vármegye, a hol az állattenyésztés ezen ága virágzik és a nép jólétnek örvend. Ami pedig lehetséges Mármarosmegyében, az lehetséges az ország más határszélein is, igy Mármarostól egész Krassó-Szörénymegyéig és lehetséges az ország északi részén egész Trencsénig is. Az intézkedéseket e részben már előkészítettem és mihelyt a költségvetés törvényerőre emelkedik, folytatni szándékozom. Különösen előkészületek vannak Csikmegy ében, Hunyad-, Krassó-Szörény- és Zemplénmegyében, hogy igy a népnek legszegényebb része, tudniillik az, mely az állattenyésztéssel foglalkozik, támogatásban részesülvén és új jövedelmi forrást nyervén, a kivándorlástól visszatartatik. (Elénk helyeslés.) Ezek, t. képviselőház, az állattenyésztés érdekében teendő legfontosabb intézkedések, melyeket előterjeszteni szándékozom. Ha ezen utóbbi kérdést felhoztam, tettem ezt azért is, hogy felébreszszem az illető érdekelt közönség és különösen a gazdasági egyesületek figyelmét, hogy ezen kérdésnek ekként leendő megoldásánál segédkezzenek és ezen ügy felkarolásának támaszai legyenek. (Élénk helyeslés jobbfelól.) Egy másik igen nagyfontosságú kérdés a phyllosera fokozódó pusztításai által okozott károk meggátlásának kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Fájdalommal kell constatálnom azt, hogy mind a mellett, hogy ezen baj az országban már több éven át el van terjedve, e téren még ma is a kezdeményezés, a kísérletezés stádiumában vagyunk. De. t. képviselőház, hogy ezen kérdéssel tisztában legyünk és minden kapkodás nélkül a követendő irányt megállapítsuk, szükségesnek láttam két irányban eljárni. Egyik irányban ugy, hogy a külföldön,különösen Francziaországban tett tapasztalatok iránt tájékozást nyerjünk és azokat hasznosítsuk. Azért segítettem elő azon tanulmányi utat, mely az idén Francziaországban tétetett és a melyről szóló jelentések igen bő és használható anyagot foglalnak magukban. Továbbá szükséges, hogy saját viszonyainkat közelebbről megismerjük. Ezért újból életre hívtam fel az országom phylloxera-bizottság működését, hogy az országminden vidékéről a szőlőtermeléssel foglalkozók összejővén, saját tapasztalataikat előadhassák és a teendő intézkedésekre nézve véleményüket elmondhassák. (Helyeslés.) Igaz, hogy ez az országos bizottság új eszméket nem födözött fel, a minthogy mi nem is fogunk újakat felfedezni — hiszen ezt a kérdést más országokban már éveken át tanulmányozzák — de constatáltatott, hogy a védekezésnek azon nemei, melyek jelenleg jóknak és alkalmasaknak bizonyultak, nevezetesen a szénkénegezés, az amerikai
