Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-328
S28. országos ülés február 7-én, pénteken. 1890. 139 vesszők és a direct és oltott termelés, valamint a homoktalajok beültetése: mindazon intézkedések, melyek egyikéről sem mondhatni, hogy mindenütt alkalmazható, de mindenik a maga helyén és idején jól alkalmazva, megtermi a maga gyümölcsét. Épen azért mindenekelőtt annak constatálására kell törekedni, hogy az egyes helyeken és vidékeken ezen módozatok közül melyik a legalkalmasabb és épen e tekintetben vagyunk, t. ház, még a kísérletezés stádiumában. Hogy ezen kísérletek kellő eredménynyel megtétethessenek, nekem is, de az országos phylloxera-bizottságnak is az a véleménye, hogy — miután minden szőlőtermelővel érintkezésbe nem tehetjük magunkat — a siker elérésére leghelyesebb volna borvidékenkint szövetkezeteket létesíteni, melyek az állam exponált közegeivel és az állam ott felállított tele peivel együtt megtegyék azon kisérleteket, melyek azon a vidéken szükségesek. (Helyeslés.) Ezen intézkedések közül az egyik a szénkénegezés. Tudom, hogy a szénkénegezésnek sok ellensége van, de nem lehet tagadni azon elért eredményeket, melyeket egyes helyeken és nevezetesen Budán is tapasztalhatunk, a ho! egyes pkylloxerás területek kellő közepén sikerült a szőlőket ezzel fentartani. A kormánynak tehát ezen a téren is vannak bizonyos teendői. Ezek leginkább arra vonatkoznak, hogy a szénkéneg kellő mennyiségben legyen kapható és annak ára, mint ez a múlt évben is itt a há .ban kívántatott, leszállittassék. Minthogy pedig a zalathnai gyár, mely eddig a szénkéneget előállította, nincs azon helyzetben, hogy azt olcsóbban adhassa, más vállalkozóval kötöttem szerződést, mely a szénkéneget kellő mennyiségben és minőségben olcsóbban: tizenöt forintért állítja elő. Ez, szemben az eddigi 20—24 frtos árral, haladás (Helyeslés) és ez körülbelül megfelel azon árnak, mely Francziaországban fizettetik, a hol a szénkéneg körülbelül 28 francba kerül. (Helyeslés.) De elismerem, t. ház, hogy ez még nem elég, mert nemcsak az szükséges, hogy szénkéneg kellő mennyiségben, minőségben és olcsó áron legyen beszerezhető, hanem kell, hogy az az egyes termelők részére könnyen hozzáférhető legyen, hogy megállapittassék, mely vidékeken alkalmazható a szénkénegezési eljárás és vidékenkint kísérletezés tétessék oly czélból, hogy a termelők a bánásmóddal megismerkedvén és a kénegezés hatását látván, annak alkalmazását életbeléptessék. Hogy a kérdés megoldható legyen, szándékom az ország egyes helyein és a mennyire a költségek megengedik, minél több helyén szénkénegraktárakat létesíttetni, hogy a közönség közel és könnyen jusson szénkéneghez. (Helyeslés.) Szándékom továbbá intézkedni az iránt, hogy az egész országban minimális szállítási díjtételkép egy átlagos egyenlő összeg állapíttassák meg, a mely hozzászámittatván a raktári árhoz, ezen raktárak a szénkéneget egyenlő árakban fogják adhatni. (Helyeslés..) Ugyancsak ezen szövetkezetek közvetítésével kísérletek fognak tétetni a szénkéneg alkalmazására, hogy ily módon a közönség oktattassék és az illető vidékek annak gyakorlati hasznát láthassák. (Helyeslés.) A phylloxera ellen való védekezés második eszközét az amerikai vesszők terjesztése képezi. A kormány e tekintetben sem volt tétlen, mert az állam telepeiből 1,800.000, azután Francziaországból beszerzett 1,300.000, végül egy ízben 3,100.000 amerikai vesszőt osztott ki és pedig 700.00ü-et részint ingyen, részint leszállított áron. Miután továbbá a Francziaországból behozott vesszők ára magas volt, felszólittattak a franezia termelők nyilvános árlejtésre, a melynek eredménye az volt, hogy a vesszők 46%-kal olcsóbban szereztettek be. (Helyeslés.) Ezeken felül még a szállítás iránt is kedvezőbb szerződés köttetett, ugy, hogy az amerikai vesszők beszerzése a nagyközönség részére sokkal olcsóbbá tétetett. (Általános helyeslés.) De mindezen intézkedések még nem elégségesek, hanem borvidékenkint létesítesíteni kell oly telepeket,, a melyek alkalmasak annak megállapítására, hogy mely szőlőfajok valók arra vidékre, a melyek aztán minél nagyobb mennyiségben termesztetvén, a közönség rendelkezésére bocsáttassanak. (Helyeslés.) Megengedem, hogy nem az államnak kell mindezen feladatokat létesíteni és akadnak a vidéken vállalkozók, a kik ily szőlővesszők termelésével és árusításával foglalkoznak. De szükséges, hogy ezek és általában a nagyközönség tájékozást nyerjenek arra nézve, hogy mely szőlőfajok alkalmazhatók a legjobban és legczélszerííbben az illető egyes vidékeken. Mindezen intézkedéseken kívül van még egy más általános intézkedés, melyet a phylloxera által ellepett vidékeken tenni kell, hogy a szenvedett nagy károk némileg forvosoltassanak. Ez az intézkedés nem tartozik közvetlenül az én hatáskörömbe, hanem a pénzügyminister ur hatáskörébe és azért a pénzügyminister úrral tárgyalások vannak folyamatban az iránt, hogy az adóelengedés tekintetében a phylloxera által lepett vidékeken bizonyos intézkedések tétessenek. (Általános helyeslés.) Ezen intézkedések lényege az, a részletekbe nem kivánok bocsátkozni, először, mert nem tartozik közvetlen hatáskörömbe, másodszor, mert még nincsenek vélegesen a teendő intézkedések megállapítva — mondom, ez intézkedéseknél az alapelv az lesz;, hogy azon vidékek, a hol ujonn n beültetett szőlők vannak, legyenek ezen új szőlőültetvények akár a régi szőlők helyén, akár — mint rendszerint szokás — a hegyről lemennek a síkságra, 6 évi adómentességet élvezzenek; (Általános helyeslés) továbbá, hogy azon szőlők után, a melyek 18*