Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-328
828. országos ülés február 7-én, pénteken. 1880. 137 kező két momentumot találhatjuk fel: ugyanis mig bizonyos szolgálati ágakban a kiadások a bevételekkel egyenlően emeltettek, ugy más szolgálati ágaknál hátramaradás mutatkozik a rendes bevételekben, részint az által, hogy a 46.000 forintot tevő regale-jövedelmek a regale megváltása folytán, melyek még a múlt évben szerepeltek, a regale-megváltási törvény értelmében itt elmaradtak, részint az által, hogy több ágakban a bevételek, az eddigi zárszámadási eredmények alapján vétettek fel, a melyek jóval csekélyebb összeget tesznek ki, mint a mennyit a múlt évi előirányzat tüntet fel. A másik ok pedig az, hogy a földmívelés emlésével összekötött nagyfontosságú érdekek intensivebb ápolást találnak, mint a múlt években. És, t. ház, a földmívelési érdekek azok, melyek összes közgazdasági felvirágzásunk egyik feltételét képezik, legkevésbé volna tehát indokolható az, ha a takarékosságot épen ezen térre akarnók átvinni. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ezen indokokból fogadta el a pénzügyi bizottság a jelen költségvetést általánosságban és ezen szempontokból bátorkodom azt a pénzügyi bizottság nevében a t. háznak általánosságban elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés jóbbfélöl.) Gróf Szapáry Gyula földmívelési mi nister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Miután a pénzügyi bizottság t. előadója bevezető beszédében kiterjeszkedett a költségvetésben előforduló változtatásokra és indokolta azoknak szükségességét, részemről erre a térre vissza nem térek, ha csak arra fel nem szólítanak. Csupán csak arra kérem a t. képviselőházat, hogy a személyi járandóságoknál előirányzott azon többletet, mely a dolog érdeme s a végösszeg szempontjából igazán csekély, mert ha a több alapokból húzott fizetések figyelembe vétetnek, mindössze 2300 frtra megy, megszavazni méltóztassék, hogy igy ez a tárcza is abban a helyzetben legyen, hogy különböző nagyfontosságú feladatának megfelelhessen. (Helyeslés jóbbfélöl.) Az a többlet, mely a dologi kiadásoknál, a központnál stb. észlelhető, tisztán az eddigi tényleges szükségletek alapján irányoztatik elő azért, hogy a túlkiadások ezen a téren is lehetőleg mellőzhetők legyenek. (Helyeslés jóbbfélöl.) Erről a kérdésről, t. ház, többet ez alkalommal nem kivánok mondani. Azonban néhány szóval meg kell emlékeznem ezen ministerium működéséről. (Halljuk! Halljuk!) Kilencz hónapi működés után azonban — mert hiszen ennyi ideje, hogy átvettem a tárczát — a múltra nézve nagy eredményekre nenfmutathatok, mert ez az idő sokkal rövidebb, semhogy az alatt nagy eredményeket elérni lehetett volna. En tehát nem is annyira ezektől, mint inkább'-némely kezdeményezett és KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVI. KÖTET. í folyamatban levő ügyekről, valamint azoknak mi! ként leendő folytatásáról kivánok ezúttal felvilá! gosítást nyújtani. (Halljuk!) Az egyik igen fontos, sőt talán e tárczára nézve a legfontosabb kérdés: az állategészségügy mikénti kezelése. (Halljuk ! Halljuk!) Megengedem, t. képviselőház, hogy az állategészségügyi törvény, ugy a mint az meg van alkotva, egyesekre nézve igen hátrányos lehet, azonban mégis arra kell kérnem a t. házat, hogy méltóztassék abba belenyugodni, hogy az állategészségügyi intézkedések ugy, a mint azokat az 1888: VII. t.-cz„ megállapítja, a legszigorúbban hajtassanak végre, mert ez az egyedüli mód arra, hogy az amngy is igen csekély állati kivitelünket és az országnak e részben szerzett jó hírnevét fentarthassuk, (Helyeslés jóbbfélöl.) E ezél elérésére szolgál az állategészségügyi személyzet szervezésére vonatkozó új javadat, melynek megállapításánál különösen arra törekedtem, hogy az eddigi összegen túl ne menjek. (Helyeslés jóbbfélöl.) Ezért kérem a t. házat, méltóztassék helybenhagyólag tudomásul venni, hogy az állategészségügyi közegek, az állami állatorvosok ezen szervezet szerint alkalmaztassanak. (Helyeslés jóbbfélöl.) Ismerem azt a kifogást, hogy az állami állatorvosok száma oly csekélyre van tervezve, hogy igy azok nem felelhetnek meg feladatuknak. (Halljuk! Halljuk!) De bátor vagyok megjegyezni, hogy az állategészségügyi kérdések elintézése a a vidéken nem közvetlenül az állami állatorvosok teendőihez tartozik, mert ezeké inkább a felügyelet, a miért is szükséges, hogy a törvényhatóságokban alkalmazott állatorvosoknak száma szaporittassék, mert csak ugy lesz lehetséges az állategészségyi törvényt végrehajtani s a gazdaközönségre háruló kellemetlenséget az által enyhíteni, hogy az illető egyéneket közel s ne drága pénzen kapja. (Helyeslés jobbfelöl.) Az ez iránti intézkedéseknek a beliigyministerrel egyetértőleg kell történni s igy a jövő költségvetés előterjesztése alkalmával erre kellő figyelemmel leszünk. (Helyeslés jóbbfélöl.) Minthogy pedig az állattenyésztés hazánkban igen nagy szerepet játszik: e mellett as állatvásárok kérdése is igen nagy fontossággal bír. (Helyeslés jóbbfélöl) Ezért ki kell emelnem különösen a kőbányaiintézetet, mely igen jó hírnévnek örvend; meit csak az ezen intézetben alkalmazott szigor és jó kezelés mellett volt lehetséges sertés kivitelünket a kedvezőtlen viszonyok daczára is fentartani. Igaz, hogy minden elővigyázat! rendszabály mellett is kiütött a száj- és körömfájás ezen intézetben is; de szerencse, hogy ez oly időben történt, midőn a kivitel, a dolog természeténél fogva, csekélyebb szokott lenni. Most tehát minden igyekezetet arra kell fordítani, hogy mire ismét beáll a sertéskivitel rendes ideje, a baj tökéletesen megsziintettessék s 18
