Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-326

326. országos ülés február 5-éu s szerdán. 1890. 123 Még két kérdésre felelek, t. ház, tudniillik az ügyvédi rendtartás és a birói fegyelmi eljárásról szóló törvényjavaslatokat illetőleg. (Halljuk! Halljuk !) A mi az ügyvédi rendtartást illeti t. ház. hogy ezt nem említettem fel, vagy különösen nem szóltam róla, ebből valóban nem az következik, hogy gondomat róla levettem. Az anyag körülbelül együtt van, ide számítva a Budapesten tartott álta­lános ügyvédi gyűlés határozatát is. Én elő fogom a javaslatot terjeszteni, hogy mely időpontban, a jelen országgyűlés folyama alatt mindenesetre, de az időpontot nem tudom ebben a pillanatban megmondani. Mindenre figyelemmel leszek ebben; figye­lemmel leszek részint az igazságügyi közegek által tett tapasztalatokra s figyelemmel leszek a kamarák és az ügyvédi kar más orgánumai által is nyilvánított óhajtásokra is, a mennyiben tör­vényhozási megalkotást helyesebbnek látok e felett javasolni. De két dolgot még sem hallgathatok el ma sem, olyan két dolgot, a mely némileg tájékoztat bennünket arról, mit lehet és mit nem lehet az ügyvédi rendtartás reformjától várni, Nagy, mély és beható reformokat én az ügyvédi rendtartásban javaslatba hozni nem fogok és ilyet nem isismerek többet, mint kettőt. Az egyik a numerus clausus behozatala. Boncza Miklós: Helyes! (Nagy mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyniinister: Megengedem, hogy az ilyen reform behozatala talán az első pillanatban, az első legközvetlenebb idő­ben ugy hatna, hogy a megélhetés gondjait csök­kentené bizonyos ügyvédi körökben; de meg vagyok győződve, hogy az ügyvédi kar függet­lenségét és haladását semmi sem tudná alaposab­ban tönkretenni, mint épen ez (Ugy van! Ugy van!) és igy nem is hozom javaslatba. (Általános élénk helyeslés.) Egy másik lényeges reform volna az, hogy az ügyvédi professio körében — épen ugy, mint a nyugati müveit államokban, hol a szóbeliség már régi — bizonyos kettéválasztás történnék, olyan kettéválasztás, a mely megfelelne annak a különb­ségnek, a mi az angol sollieitor és barrister közt, vagy a franczia avoné és avotat között létezik. De e részben megint abban a nézetben vagyok, hogy ezt a reformot sem az ügyvédi karnak, sem a közönségnek érdeke nem kívánja. Maradok tehát a kisebb és szükségeseknek bebizonyosodott refor­mok körében. Ezekre nézve — megvallom — abban a nézetben vagyok, hogy az ügyvédi karnak óriási nagy többsége sem az alaki eljárásban, sem az I ügyvédi rendtartásban nem kivan oly reformot, a melyről ki lehetne mutatni azt, hogy ez az igaz­ságszolgáltatás és a nagyközönség általános érdekével ellenkezőleg csak az ügyvédi karnak érdekében áll. (Helyeslés jobbfélól.) Ilyet nem is hoznék semmi körülmények közt javaslatba. (Álta­lános élénk helyeslés.) Nem is várom az ügyvédi rendtartásnak módosításától nagy és lényeges kérdésben az ügy­védi karnak emelését: anyagi biztosság, erkölcsi Önérzet és a professiójában való szabad eljárás tekintetében, (Helyeslés jobbfélól) hanem ezt első sorban a törvényeknek, különösen pedig az eljá­rásnak reformjától várom. (Helyeslés jobbfélól.) Ennek közvetett hatása az ügyvédi karra sokkal erélyesebb és hatalmasabb lesz, mint a minőt tud­nánk és tudhatnánk az ügyvédi rendtartásnak módosításával előidézni.. (Élénk helyeslés jobb­félól) A mi a fegyelmi eljárásra vonatkozó törvény­javaslatot illeti, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) nem is csinálok titkot azon nézetemből, hogy én a birói fegyelmi törvénynek és eljárásnak reformját ki­kerülhetetlennek tartom. Az a rövid idő, a melyet hivataloskodásomban töltöttem és a melyben tapasztalatokat közvetlenül szerezni alkalmam volt, meggyőzött arról, hogy az igazságszolgáltatás­nak, a birói karnak is — mert a kettő egymástól soha sem választható el — érdekei megkívánják, hogy a hivatal érdekében való áthelyezés — ter­mészetesen kellő biztosítékok mellett — a bírákra, az első folyamodása fokban, ki legyen mondható. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás.) Majd adandó alkalom­mal meg méltóztatik győződni arról, hogy e hata­lom nélkül, melyet, előre kijelentem, nem a kor­mánynak akarok fentartani, hagyom azt a fegyelmi bíróságok körében, az igazságügyi kormányzattól el van véve egyik leghatályosabb eszköz a tekin­tetben, hogy olyan bíró, a ki nem követett el elég súlyos tettet, hogy hivatalától el volna mozdítható, de a kiről minden kétségen felül evidens, hogy azon a helyen, a hol van, az igazságszolgáltatás­nak és a közönség minden érdekének kárára van, arról a helyről eltávolíttathassák. (Zajos he­lyeslés.) E nélkül nincs az igazságügyi kormánynak még lehetősége sem arra, 'hogy orvosolja az ily­nemű bajt, mely alatt az országnak számos vidéke nyög, a nélkül, hogy segíthetnénk rajta. (Hosszan tartó élénk helyeslés.) És most, t. ház, minthogy a részletes vita holnap ugy is megkezdődik, kénytelen vagyok beszédemnek igen tetemes részét, különösen azt, a mi a börtönügyre vonatkozik és egyebeket, a mik egyszerűen kihagyhatok, ha szükségesnek találtatik, a részletes vitára halasztani, Minden­esetre nyilatkozni fogok az illető tételnél a börtön­I ügyről, akár feíszólittatom erre, akár nem. Ezt megígértem a múlt alkalommal; a ház minden oldala sürgősnek találta, az ennek szabályozása 16*

Next

/
Thumbnails
Contents