Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-326

124 8245. orsíágos ülés február 5-én, saerMiu 18A0. iránti előterjesztést, a költségvetés indokolásában is megigérem és ezen kivül fel is hozták itt, tehát számolni akarok vele. A hátralevő rövid időt, méltóztassék megengedni, (Halljuk! Halljuk!) hogy szenteljem részint azon ellenvetések czáfolatának, melyek egyes javaslatok ellen felhozattak, a mely javaslatok ugyan a ház előtt nem feküsznek, de a melyekről egészen bizonyos, hogy a ház elé fognak terjesztetni, részint pedig szenteljem annak az igazságügyi politikának, melyet az enyémmel szemben felállítottak, részint egy harmadik tekintetnek, tudniillik bizonyos szükségek és várakozások emiittettek fel, nem organicus, hanem egyes partialis reformok tekintetében. Előbb veszem a legkönnyebbet és szólni kívánok erről az utolsóról. T. képviselőtársam, Görgey Béla, valamint Neumann t. képviselőtársam, Tarnóczy képviselő ur és mások is reámutattak részint a kereskedelmi jog, részint a büntetőjog, részint az igazságügyi szervezetnek — a közjegyzői kényszert értem — több intézkedésére, melyekről azt mondották, hogy ezeket fel kell venni az igazságügyi programúiba s hogy ezeket is a sürgős feladatok közé kell sorolni. Általában véve azt mondhatom, hogy a meglevő organicus törvények vagy igazságügyi intézmények továbbfejlesztése az élet szüksége szerint nem szünetel és nem fog szünetelni. Távol áll tőlem az a vélekedés, mintha a szerves reformok létesítésére irányzott munkásság felmentene a létező szerves intézmények továbbfejlesztési gondjától. Egyik a másikat nem zárja ki; hiszen ez utóbbit még akkor is meg kellene tennünk, ha például semminemtí organicus reform-feladataink nem volnának. Példának okáért két dolgot mondok: az egyik a kereskedelmi jognak novellaris módosítása. Méltóztattak több oldalon felhozni a biztosítási ügyleteket. Van egy beadvány nálam a esődjogra nézve. Csak példaszerűen hozom fel. Ezek és hasonlók tekintetében kérem a házat, méltóztassék az igazságügyi kormányra bizni, hogy válaszsza meg az időpontot ezen országgyűlés folyamában, hogy mikor és minő mértékben hivja föl reá a törvényhozás munkásságát. A mi már most a létesítendő reformokat illeti, melyek mindenesetre ezen országgyűlés alatt terjesztetnek elő s a melyekre nézve remélem és hiszem, hogy meg is fognak alkottatni, ezek: a királyi táblák felosztása, tehát az úgynevezett deeentralisatio, a mely fölött várható vitának előleges villámlásait és menydörgéseit már tegnap és ma is tapasztaltak; (Derültség) azután a büntető eljárást, mert azt hiszem, hogy a törvényhozás időt fog találni arra, hogy ezt a maga teljességében még ezen országgyűlés alatt megalkossa. (Általános helyeslés.) Ezeken kivül azonban még kettőt kell felemlítenem. (Halljuk! Halljuk!) Egyik a bírói szervezet körében teendő változtatás. A királyi táblák szétosztására irányuló törvényjavaslatot tudniillik, ha nem is kisérheti mindjárt — bár ez sincs kizárva — követni fogja egy törvényjavaslat, mely a birói szervezeten teendő azon változtatásokat fogja magában foglalni, melyek szükségesek részint a királyi táblák szétosztása folytán, részint pedig szükségesek arra a nagy czélra, hogy miután összes reform-irányzatunk folytonosan az első folyamodása bíróságokra rakja a feladatokat, ezen bíróságok erősíthetők és munkabírás tekintetében emelhetők legyenek. (Általános helyeslés.) Mindaz, a mi itt részben, mint félelem fejeztetett ki azon javaslat hatása iránt, mely a sommás polgári peres ügyekben az első folyamodást! törvényszékeket felébbviteli bíróságokká teszi; mindaz, a mi a vizsgálóbírókra nézve aggályul felhozatott és még sok más, remélem, orvoslását nyeri ezen javaslatban. (Általános helyeslés.) És ezen javaslat módot fog nyújtani az igazságügyi kormányzatnak arra, hogy ne csak a járásbíróságokat tapasztalt erőkkel láthassa el, hanem hogy a birói kiképzés iránt intézkedhessek és hogy az elnökségeket is lehetőség szerint a legtapasztaltabb és legkiválóbb közegekből válaszsza. (Élénk helyeslés) A polgári eljárás reformját kisérni fogja még azután az intési eljárás, mert hozzátartozik és hozzátartozik még sokkal inkább a kisebb polgári perekben való eljárás, az úgynevezett bagatell eljárás, természetes kapcsolatban az úgynevezett községi bíráskodással és béke-biráskodással. (Élénk helyeslés.) Egyszersmind szabadjon azt mondanom — a mi nem lett felemlíve — hogy ha nem is szorosan ezekkel junctim lesz megalkotandó, de miután már az előkészítés stádiumában van és miután azon tervezetnek, a melyet a legközelebbi reformokra nézve formáltam és a ház elé terjesztettem, alkatrészét képezi: megalkotandó lesz a végrehajtási eljárás reformja, még pedig abban az irányban, hogy egyrészt annak húzása és vonása jogorvoslatokkal, lehetőleg elkerültcsék, (Élénk helyeslés) az igényperekkel való visszaélések (Élénk helyeslés) pedig lehetőleg korlátoltassanak. (Élénk helyeslés.) Már most, t. ház, elérkeztünk a ház által az ülésekre kijelölt időpont végéhez. (Halljuk! Halljuk!) Én bocsánatot kérek, ha beszédem függőben, csorbán maradt. Egyes részeket, a miket felhozni akartam — és leginkább a polemieus részeket — kihagytam belőle; nem szóltam azon igazságügyi politika ellen sem, a melyet az enyém ellenében Polónyi t. képviselőtársam előadott; nem szóltam semmit azon kritikára nézve, a melyet, egy még elő sem terjesztett, csak előadói tervezetben levő