Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-325
825. országos illés február 4 én, kedden. 1890. 97 bíróságok, melyek sokkal súlyosabb fajú bűncselekmények tekintetében nagyobb büntetések kimérésére jogosítvák: nem láthatnák-e el az államérdekeinek is megfelelőleg a jövedéki büntető eljárást és hogy a szóbeli a szabadbizonyítási elméleten alapuló contradictorus eljárás nem lenne-e ezen ügyekben is meghonosítható: én csak azt vagyok kénytelen hangoztatni, hogy azon ósdi, a polgárok jogai védelmére kellő biztosítékot nein nyajtó állapotok tarthatatlanok és azokat egyrészről az állam, másrészről a polgárok érdekei biztosításával raulhatlanul reformálni az államépületnek ezen korhadt részét renoválni kell. Nem kutatom, hogy államháztartásunk rendszere már annyira fejlesztve van-e hogy pénzügyi törvényeinkben, jogviszonyainkban némi stabilismus, mely az anyagi, jövedéki, büntető jogeodificalására kívánatos, tényleges állapotainkhoz képest remélhető-e ? De az anyagi jog codificálása nem is oly elmaradhatatlan szükségesség, mint az alaki jog szabályozása, mert habár a különböző törvényekben lerakott rendelkezések áttekintése nehézkesebb is: utóvégre bár nagyobb fáradsággal de az eligazodás lehetősége mégis biztosítva van, az állampolgára nem kényszerül ingatag talajon tapogatódzni, hanem a törvény által biztosított szilárd alapon haladhat. Austriában ugyan már 1836-ban codificálva lett a jövedékek anyagi és alaki büntető jogtana, de más államokban a főtörekvés a büntető eljárás rendszerbe öntésére irányult, mert amint az általános bűnvádi perjog sarkköve a polgári szabadságnak: ugy a helyes jogelveken nyugvó jövedéki büntető eljárás egyik legszilárdabb alapköve a polgárok nyugalmának. (Helyeslés jobbfelöl.) Tudom, hogy a t. igazságügyminister ur a polgári szabadság biztosítékainak igaz őre, ki nemcsak a létező garantiák fentartását védi, de azoknak kiszélesítésében is valódi örömöt talál, ezért, de azért is, mert a jövendéki jogszolgáltatás rendszerének megállapítására az igazságügyi kormány már több törvényben bír felhatalmazással: tisztelettel kérem a mélyen t. minister arat, hogy bokros reformgondjai mellett figyelmét ezen kérdésre is kiterjeszteni és a jövedéki eljárásnak a pénzügyministerrel egyetértőleg törvényhozási szabályozása iránt intézkedni méltóztassék. Egyéb ként elfogadom a költségvetést. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Josipovich Géza jegyző: Görgey Béla: Görgey Béla: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kell kérnem a t. háztól, hogy a jogászi avatottságnak csak igen szerény niveauján állva, a képzettségnek mintegy encyclopaedicus, vagy mint mondani szokás, a mindenhez érteni szerető táblabírói fokán leledzve, igazságügyi kérdésekhez, tehát oly dolgokhoz szólok, a melyek elsők azok közül, melyek kontárkodást nem tűrnek s a KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVI. KÖTET. melyekhez csak kiváló szakavatottság s ahhoz értés adja meg a hozzászólási jogot. Ezenfelül deprimál egy épen most hallott megjegyzés, mely szerint Szendrey Gerzson képviselő urnak beszéde az országnak 1800 forintjába került. Mindazonáltal vérszemet kaptam és bátorságot merítek Tarnóczy Gusztáv barátom tegnapi beszédéből, a ki különösen a Csemegi-codexnek a csalás definitiója és minősítése ellen irányuló ádáz támadásával azon biblia-korbeli és mindig igaznak bizonyuló theoremának, a mely igy hangzik: „Der speculirt am bestén, der auf die Unwissenheit speculirt" megdönteni akarja. De szolgáljon mentségemül az, hogy minden iránt, mi az igazsággal kapcsolatos, különös érzékkel birok és az iránt előszeretettel és érdeklődéssel viseltetem. Végül szolgáljon mentségemül az, hogy egy kósza és remélem, alaptalannak bizonyulandó hír folytán az ez által bennem fölkeltett aggályomnak kifejezést akarok adni. Mielőtt azonban beszédem tulajdonképeni tárgyára áttérnék, örömömet akarom kifejezni a t. igazságügyminister urnak tegnapi nyilatkozata fölött, a melyben a curiai bíráskodással kapcsolatosan a választási visszaélések ellensúlyozására hathatós eszközöket helyez kilátásba. (Helyeslés balfelöl.) Én ugyan a választások érvénye fölötti bíráskodást — ezen talán nevetni fognak — (Halljuk! Halljuk!) a Guriánál még függetlenebb bíróságra szeretném ruházva látni, (Helyeslés szélső balfelöl) t. i. a Curia még munkabíró rokkantjaiból alakítható ad hoc bíróságra, mert ezek egyebet az élettől úgy sem várhatnak, mint a puszta életet és másodszor elkerülhető volna azon veszély, hogy a Curia, ez az intact testület, a politikai előtérbe tolassék. Azonban elfogadom a Curia bíráskodását, mert az ellenszerül fog szolgálni {Halljuk ! Halljuk!) azon erkölcsrontó métely ellen, melyet úgy nevezünk, hogy a nép corruptiója. És ne áltassuk magunkat, e corruptio nemcsak a nép megvesztegethetőségében rejlik, hanem ennek mélyebb kihatásai is vannak. Mert mit lát a választó nép'? Azt látja, hogy egyrészt a képviselőjelöltek nagy pénzt áldoznak megválasztatásuk érdekében és másrészt, hogy adóterheik napról-napra növekednek. S ha ehhez még hozzájárulnak egyes, nézetem szerint, teljesen indokolatlan, holmi húsos fazekakról hangoztatott megjegyzések, milyeneket én hála az égnek ?zemlélhetőleg nem láttam: akkor igen könnyű, hogy naiv szellemmel felvetik maguknak a kérdést és a felelet rá az, hogy ez némi causalis nexusban áll egymással és hogy a képviselő uraknak dús jövedelmeik lehetnek, ha annyit áldozhatnak. De rossz hatással van ez mi ránk, a mi intelligens társadalmunkra, is. Mert mi, a kik casinóinkban a végletekig menő eriticát gyakorlunk 13