Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-309

í09, országos ülés január 13-án, liétfőn. 1890. 87 illető adó-táblázatokat átnéztem, hogy ily kisbirtokon az ily öt tagból álló család nem tud existálni, ezt bizonyítani nem szükséges. Annál inkább áll ez, mert minden esztendőben megvan ott az, a mit ugy neveznek, hogy: „Prednovie", a mi annyit jelent: „terméselőtti inség" és ez még a jó esztendőben is beáll. Ilyképen a középtermés átlag 2 — 3-szor hozza vissza a magot, a legjobb ötször. Itt mindig a kisbirtokosokat értem, mert a középbirtokosok mégis jobban kezelhetik birtokukat, mert ott van marha és trágya. A szegény embernek sokszor rossz termés idején be kell érnie a szalmával, mely szintén kevés. És hogyan állunk a vidéken a keresménynyel ? Állandó ipar ott nincs, házi ipara, kézműipara, sőt házalási ipara is tönkre ment a forgalmi eszközök fejlődése következtében, mert a nagyipar tönkre tette a kisipart. így a nép sem a falvakban, sem a kisebb mezővárosokban, melyek a forgalomnak jelentékenyebb központjait nem képezik, kézi keresménytnem talál.Ilykép azon 5 tagból álló családnak kézikeresménye tulajdonképen azon 2 havi gazdasági munkabér, melyet rendesen az alföldön szereznek. Két munkaképes embere van az ily családnak rendesen, ez lemegy az alvidékre és hoz haza 50—60 frtot. Már most tegyük ezzel szembe azt, hogy az adó tekintetében hogy állanak a viszonyok? Ez a szegény család, illetve a feje fizet először 1 frt adót átlag — mert 2 frtot említettem mint maximumot — ésfizet80krajczárnyi házadót a viskója után; fizet személyes kereset-adót — és ez a legterhesebb, (Halljuk!) — a családfőért 2 frtot és minden munkaképes családtagért 1 — 1 forintot, tehát ha csak egy családtagért fizet, akkor ezzel együtt az adó ki tesz ezen czímen 3 frtot, ennyit csak a jegyző kegyelméből, ki fel nem irja a család többi tagjait. Jövedelmi pótadó czímén fizet 1 frt 20 krt és azon kivül fizet községi adók czímén. a melyek — miután a község rendkívül kicsiny — nálunk 60—80 százalékig emelkednek, 3 frt 50 krt. Ezen kivül a közmunkaváltság kitesz ilyen háznál, a hol nincs igás marha, 2 frt 10 krt. Ekként tehát 8 — Í3 frtot fizet az ilyen család. Polónyi Géza: És a képviselő ur ezt megszavazta! SmialovSZky Valér: Megszavaztuk mindnyájan! Sőt, ha t. ház, a családban több tag van, ki keresetadó-köteles, ha van aztán pláne még olyan tagja is a családnak, ki hadrnentességadó-köteles, akkor a teher 4—6 írttal még nagyobb. Méltóztassanak elképzelni már most, hogy mi marad annak a szegény embernek existentiájára. Hogy mikép él meg az ilyen szegény, arra az élelmezési statistika felel meg; hogy más téren hova vezet, erre a hadkötelesek szomorú statistikája adja meg a feleletet, mely szerint ismert dolog, hogy a nép elcsenevészesedik és ilykép a contingens az illető vidéken sohasem állittathatik ki. 1867 óta, mondhatom, nem hozatott törvény, mely közvetve a község lakóit ne terhelte volna. Ezen kis községekre nézve, a melyekben oly külterjes viszonyok vannak, nem csak rendkívül terhes ezen állapot, hanem végrehajthatatlan is. (Ugy van!) Felsorolhatnék — kívánnám is tenni — ha a rendelkezésemre álló idő rövid már nem lenne, több oly igen szükséges intézményt, a melyek, épen ezen az alapon nem kaphatják meg azt, a mik szükségesek. Felemlíteni például csak a tüzrendőri szabályzatot, melyet az idén szigorúbban kívántak alkalmazni, (Halljuk! Halljuk!) Sajnálni kell, de az inség miatt az idén is elmaradt az, a mit már régen ép oly szigorral kívántak végrehajtani. Felemlítem még azt is, hogy a peres eljárásban a végrehajtási költségek oly aránytalanul nehezecinek a szegényekre, hogy minél távolabb lakik az illető és minél kevesebbet ér a birtoka, annál több végrehajtási költséget kell fizetnie. Ez mindenesetre szintén aránytalanság s ezen lehetne egyszerűen segíteni. Engedje meg a t. ház, hogy e vidék tekintetében még egy speciális körülményt is felI említsek. (Halljuk! Halljuk!) Budatin községben, I Zsolna forgalmi központhoz közel egy honvédzászlóalj volt elhelyezve.Ezt, daczára annak, hogy ; a hadkiegészítő kerület közepén volt, innen el; tették. Meglehet, sőt bizonyos, hogy e tekintetben magasabb ezélok vezették az illetőket, de tény az, hogy e körülményből, miután e zászlóalj ottléte j körülbelül 150,000 frtnyi fogyasztást képviselt, a j kisipar, mint a kiskereskedésnek jelentékeny kár j háramlóit, a mi mindenesetre hozzájárult azon ! vidék állapotának rosszabbodásához. Rajecz vá| rosában a vörös bőrgyártás or-zághiríí volt. Emlékszem deákdíoromból, hogy a földrajzban tanultam. Hasonlóképen jelentékeny szerepet játszott a A^ászonszövés és vászonfestés ipara, azonkívül voltak azon vidéken sörgyárak, papírgyár és mindenféle kisebb ipar. Ez mind tönkre ment, pedig e völgyben körülbelül 6 kilométer hosszúságban 2.000 lóerő van a folyócskában. Ha e vidék külföldön lenne, itt az ipartelepek egymás hátán lennének annyival inkább, mert Zsolna oly forgalmi központ, a hol ugy az olcsó munkabér, mint a nyers anyagok, nevezetesen fűtő és más anyagok mind megvannak. Ne csudálkozzunk tehát, hogy a helyett, hogy Zsolna előkelő helyet foglalna el az ipar és kereskedelem terén, mert közel van Németországhoz ós az egész vasúti forgalmat uralja, szomorú hire jár. A kivándorlás itt veszi írtját és erről kívánok egyetmást elmondani. (Hállr j juk ! Halljuk!) Hogy mennyirebotránkoztatjákmeg, az itt nyáron mindennap megforduló ezernyi utast és mindenkit azon eljárás, hogy rendőrök szabad polgárokat, leránezigálnak a vonatokról. Meg-