Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-309
78 S09. orszägos tt!és január 13-án, hétfőn. 1890. a kereskedelem, ezen állítás ellen is tiltakozom. (Helyeslés jobbjelöl.) Vannak sokan, a kik a magyar kereskedelemben tevékenyek, a kik nem magyarok; de hiszen minden államnak valóságos érdeke az, hogy bevonassák az ilyen tőke, bevonassék idegen honos, a ki itt kereskedelmi házat, a ki itt ipart alapít. (Helyeslés.) Ne méltóztassék az ilyeneket felpanaszolni; hiszen ez még azokat is elijeszthetné, a kiknek ma komoly szándékuk van, hogy ezen országban megtelepedjenek. (Élénk helyeslés.) Egy történelmi kép tárul a képviselő ur elé more consveto, mikor őseink bizonyára nem foglalkoztak kerenkedelemmel, hanem mikor azt közvetítették az örmények és mások. A magyar nemzet kebelében fejlesztendő az érzék az ipar és kereskedelem iránt. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem minden nemzet alkalmas eredetétől fogva arra, hogy kereskedelmi és ipari kérdésekkel ugy foglalkozzék, minta t. képviselő ur is kívánja; de óriásit haladt a magyar nemzet e téren. Ma már nálunk a kereset ezen módja sem tartozik a perhorrescáltak közé; ma már Magyarországon a régi indolentia ezen ügyek iránt szünőben van és józanabb felfogás foglal tért. (Helyeslés) Meg vagyok győződve, hogy a magyar nemzet azon szívósságnál fogva, a mely őt minden téren jellemzi, nemcsak azt az idegent, ha ugyan szabad őt annak nevezni, a kit az ország területén üdvözlünk, assimilálja az itteni hazai érdekekkel, de azt is, hogy egyesül a hazai benső elemekkel és gazdagodik azok részvétével, azok közrehatásával. Ezen tényezők közreműködése lassan-lassan és fokozatosan fejlesztheti a kereskedelmet és ipart. (Helyeslés.) És qui habét tempus, habét vitám. AH ez egyesekről, mint a nemzetekről. Azért semmi sem volna egészségtelenebb, mintha kereskedelmi és ipari haladás czéljából erőszakos intézkedésekhez nyúlnánk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én azt akarom, hogy ez Magyarország területén egészséges alapokon és mindenek felett olyként történhessék, hogy valamint Magyarországon a józan íiberalismus eszméi sok mindenféle ellentétet távolítottak el a nemzet kebeléből, a mik örökös bajok forrásai voltak, épen ugy az se következhessek be, hogy Magyarországon a gazdasági ellentétek érdekei keljenek egymással harczra, (Helyeslés jobbfelöl) hanem, hogy mindezen gazdasági érdekek egymással karöltve haladjanak előre és egymást támogatva elégítsék ki egymás szükségleteit is. (Élénk helyeslés.) így értem és igy óhajtom én a kereskedelemnek magyarságát is. Áttérek ezután, t. h két képviselőtársam által felvetett kérdésre, a dunagőzhajózásra. (Halljuk!) Mindenekelőtt kijelentem, hogy rám semmiféle helyen, semmiféle tiltó, parancsoló, vagy bármely más befolyás nem gyakoroltatott a tekintetben, hogy én a dunagőzhajózási társulattal mit akarok ós mit nem. Ezzel az egyenes nyilatkozattal tartozom azért, mert az én múlt nyári Bécsbe utazásom különböző magyarázatokra adott okot, melyeknek semmi alapjuk nincsen. Általában véve nem is észleltem és nem is fogja senki sem észlelni, hogy bármikor azon körök részéről, a melyekre a t. képviselő ur czélzott, Magyarország közgazdasági érdekei ellen állást foglaljanak. A dunagőzhajózás kérdését illetőleg Polónyi t. képviselő ur gúny tárgyává tette, hogy én 100.000 forintot kérek hajózási ez élők előmozdítására. Polónyi Géza: A hajórajra! (Egy hanga szélső baloldalon: A flotillára ! Derültség.) Baross Gábor kereskedelemügyi ministér : Ne nevessen a t. képviselő ur azon sem. Ha a törvényhozás megadja az eszközöket, a kellő idővel meglesz a hajóraj. A dnnagőzhajózá sal szemben ma én czélomat értem s bátor voltam tavaly is r harmadéve is íelemlíteni, hogy azon okszerű verseny szervezése, melyet a vasutak által a hajózássál szemben gyakoroltunk, éíeztette befolyását a dunai gőzhajózás díjtételeire is, a mely díjtételeknek olcsósága csakis Magyarország tömeges forgalmának válik előnyére. (Helyeslés.) T. ház! Kaas Ivor t. képviselő ur azt méltóztatott kérdezni, hogy kinek részére szabályozzuk a Dunát? Hiszen a Duna nemzetközileg minden nemzet számára biztosítva van és én csak attól óvom a t. házat, hogy egyesek, tár-illatok vagy vállalatok fellépése bennünk aggodalmat keltsen azon nagy műveletek eredményeire nézve, melyekkel a felső Duna és a Vaskapu szabályozása jár. Azt nem mondom, hogy ezen nagy művek előnyeinek egyedül Magyarország veendi hasznát; de azt állíthatom bátran — és ez a motívum az, a miért a kormány teszi — hogy igenis ezen nagy művek előnyeit Magyarország fogja élvezni első sorban, mint melynek közvetlen területi fenhatósága kiterjed ezen dunai részekre, kivévén a Vaskapu jelentékenyebb alsó részét. Igenis, előnyére fog válni a dunai hajózásnak s ha több oldalról panaszolják is, hogy a hajózás nálunk elhanyagoltatik a vasutak kedvéért, erről szó sem lehet, A t. képviselő ur azt mondja, hogy mit ér az a 3 — 4 hajó; ő nem látott a Dunán még magyar hajót. Menjen le a t. képviselő ur az AlDunára, találkozik odalenn magyar hajóval. Igaz, hogy eddig még nem hoztunk többet létre 1—2 hajónál uszályokkal együtt, de fokozatosan léptetjük életbe mindazt, a mi kell. Én köszönettel veszem tudomásul, hogy a t. túloldal is azt mondja : „ szívesen áldozunk erre a czélra". A legnagyobb készséggel t'ognám épen én, mint érdekelt minister, ezt az áldozatkészséget igénybe venni és meg
