Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-309
68 309- országos ölés jannár 13-án, hétfőn. 1890. 10,944.480 írttal, az 1890. évi budgetben pedig 11,918.640 írttal van felvéve ; ezen számok természetesen a beruházások leütésével értendők. Ugyanezen adatok igazolják azt is, hogy a kezelésben milyen rendszeresség hozatott be, a menynyiben a zárszámadások kétségtelenül kiderítik, hogy mennyire tartattak meg az előirányzatok, sőt hogy az előirányzat szerinti feleslegek tetemesen meghaladva lettek. Már most méltóztassék megengedni, hogy az 1889. évre nézve is annyiban, a mennyiben az lehetséges, nyilatkozzam. Az 1889. év eredménye ugyanis csak ideiglenes, mert a végleges leszámolások csak később fognak eszközöltetni. A bruttó bevétel e szerint 41,584.454 frt. Ha ez összeget szembeállítjuk az 1888. évi zárszámadásokkal, a melyek 41,865.161 irtot tüntetnek fel: az 1888-iki kiválóan kedvező gazdasági évvel szemben az eredmény csak 280.287 írttal kéve sebb. Meg kell itt jegyeznem, hogy a bevételek az 1890. évre 4l',50Ö.OOO írttal vannak előirányozva. Az üzleti feleslegre nézve e helyről csak annyit jelenthetek, hogy az 1889. évben a minister ur kijelentése szerint az állampénztárba tényleg 12,500.000 frt adatott be, holott az előirányzat a beruházásuk leütésével csak 10,944.480 frtot tett. E szerint az állampénztárba az 1889-ik évben az előirányzatnál tényleg 1,555.520 írttal többlett beszolgáltatva. Ebből is látszik, hogy az 1 890 iki budgetben a beruházások leütésével a 11,918.640 forinttal felvett üzleti felesleg helyesnek tekinthető. T. ház! Kötelességem még nyilatkozni a személyszállítási tarifák tekintetében a kormány által életbe léptetett reformokat illetőleg annál inkább, miután ezen kérdés annak idejében a pénzügyi bizottságban vettetett fel s a minister ur a pénzügyi bizottságban tett igéretét a várakozást túlhaladva, váltotta be. Értem itt az úgynevezett zónarendszer behozatalát. Az új személyszállítási tarifák rendszere fontosabb abban a tekintetben, hogy (Halljzik! Halljuk! jobhfelől) a culturalis szinvonalt tetemesen emeli az, ha minél többen utaznak és minél többen jönnek abba a helyzetbe, hogy utazhassanak. A zónarendszer alapja ugyanis egyfelől a nagy távolságok megszüntetése, illetőleg kiegyenlítése, másfelől pedig a szomszédos forgalom megalapítása. Egy oly országban, mint a milyen Magyarország, mely geographiai helyzeténél fogva oly nagy terjedelmű, annyira szétterül és a melynek másfelől annyi nemzetisége és egyébként is oly eltérő viszonyok között élő népessége van, kétszeres fontossággal bir, ha az állam polgárai közelebb hozatnak a fővároshoz s közelebb hozatnak egymáshoz. Ez az állami és nemzeti egységet is alkalmas tömörebbé tenni. De fontos az új rendszer a főváros emelkedése szempontjából is, valamint a szomszédos forgalmi tarifák behozatala által fontos a vidéki városok szempontjából is. Tudjuk, hogy az ország fejlődésének egyik főfeltétele, hogy a vidéki városok, mint megannyi culturalis és magyarsägi góczpontok, minél inkább emelkedjenek. Indikált lett volna tehát az új rendszer behozatala még akkor is, ha az némi áldozatokkal járt volna; de az nemcsak hogy ?iem járt áldozatokkal, hanem addig még pénzügyi eredményeket is tüntet fel. Augusztus l-jétől, tehát a rendszer behozatalának napjától fogva deczember 31-ikéig az eredmények a következők voltak: 3,216.588 utassal utazott több és 64.854 podgyászdarabbal adatott fel több, mint a megelőző év megfelelő szakában. A személyszállítási bevételi többlet volt: 654.603 frt, a podgyász-szállítási bevételi többlet 94.894 frt, vagyis a személyszállítási egész bevétel az ideiglenes kimutatások szerint 749,497 írttal emelkedett. Erre azt mondhatná valaki, hogy az eredmény a végleges elszámolásnál talán nem fog reálisnak bizonyulni. Csakhogy a végleges leszámolás alterálja ugyan a teherszállítási bevételeket, de csak nagyon kis mértékben szokta alterálni a személyszállítási bevételeket. Ennek igazolására csak annyit, hogy mig például 1889. augusztusban a, végleges kimutatások szerint a személyszállítási bevételi többlet 274.494 frt volt, addig az ideiglenes kimutatások 278.198 frtot tüntetnek fel. A különbség tehát c*ak néhány ezer forint. Másfelől Í889. szeptemberben a személyszállítási végleges bevétel 132.948 forint volt, mig az ideiglenes 137.263 írttal vétetett fel, tehát itt is csak néhány száz forint a különbség. A kereskedelmi minister ur, mint a pénzügyi bizottságban is kijelentette, foglalkozik a teherdíjszabás reformjával is és pedig oly irányban, hogy az a ma fennálló complikátiókkal szemben lehetőleg egyszerüsittessék. De a minister ur tárczájánál nemcsak a közlekedési teendőkre helyezek súlyt, hanem egyúttal a kereskedelmi politika helyes voltát is ki kell emelnem. A kereskedelmi politika feladatának oda kell irányulnia, hogy a mi terményeinek fogyasztókra a vámterületen belül találjanak; mert tudjuk mindnyájan, hogy kivitelünk annak daczára, hogy fejlesztése érdekében a kormány részéről a legmeszszebb menő intézkedések történnek, a szomszéd államok vámpolitikája folytán mily nehézségekkel küzd. Örvendetesen észlelhetjük, hogy kereskedelmi és ipari tekintetben az újabb időkben bizonyos lendület, bizonyos élénkség mutatkozik és remélhető, hogy ez az élénkség még gyakorlatibb alakban fog mutatkozni és még nagyobb arányokat fog ölteni, de kevésbbé örvendetes az, hogy a köz-