Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-305

305. országos ülés deczember 10-én, kedden. 1889. 45 sxegekre mennek. Mi sem méltányosabb tehát, minthogy, ha lehetséges, e felsővidéki vármegyék ne sújtassanak oly mérvben, minőtől szerencsésebb vidékek gazdagabb lakossága sok tekintetben meg van kímélve; kérik tehát, hogy a megyei betegápolási alapokból állami betegápolási alap létesíttessék. A kérvényi bizottság ezen kérvényt figyelemre méltónak tartván, a belügyministernek kiadatni javasolja. Elnök: E két kérvény a belügyminister urnak adatik ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Kecskemét th. város közönsége az általa fentartott gazdasági szakosztálylyai kapcsolt felsőbb népiskolának és gazdaságnak átvétele és állami földmívelési iskolává leendő átalakítása iránt. Hagara Viktor előadó: T.ház! Kecskemét város közönsége annak előadása után, hogy a gazdasági szakosztálylyai egybekapcsolt fe'sőbb népiskoláját a nagy áldozatok daczára is fentartani ez idő szerint alig tudja, folyamodott a földművelésügyi minister úrhoz, hogy ezen iskolát venné át az állam részére és bizonyos összeget fizetne azon földterületért, mely ezen iskolához, mint gyakorló iskolatér tartozik. A város ezen kérelmével elutasittatván, most a t. házhoz fordul, miszerint méltóztassék oda hatni, hogy ezen iskola az állam által átvétessék. A kérvényi bizottság e kérvényt a földmívelési minister urnak kiadatni javasolja. Elnök: E kérvény a földmívelési minister urnak adatik ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A budapesti összes állami hivatalszolgák, fizetésük felemelése iránt ki. Hagara Viktor előadó: A budapesti állami hivatalszolgák is csatlakoznak ama mozgalomhoz,, a melyben több más hatósági közegek is részt vettek s azon kérelemmel fordulnak a t. házhoz, méltóztassék közrehatni, hogy az ő fizetésük is fölemeltessék. A kérvényi bizottság e kérvényt, mint több hasonlót is, a pénzügyministemek kiadatni javasolja. Elnök: E kérvény a pénzügy minister urnak adatik ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): JászNagykun Szolnok vármegye közönsége a vármegyei nyugdíjalapoknak illeték- egyenérték alól való mentesítése iránt. Hagara Viktor előadó: T. ház! Jász Nagykun-Szolnok vármegye közönsége azon sérelmét nyilvánítja, hogy a megyei nyugdíjalap is illetékegyenéi ték által van terhelve. Azt hiszem, hogy szükségtelen itt e kérdést már az idő előhaladottsága miatt is részletezni; elég lesz talán, ha megemlítem, hogy a kérvényi biziottság a kérvényt figyelemhe veendőnek találván, azt a pénzügymiiiister urnak kiadatni javasolja. Elnök: E kérvény a pénzügyministernek adatik ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Özv. Szabó Gábor né komáromi lakos, nyugdíjaztatása tárgyában hozott belügyministeri rendelet megváltoztatása iránt. Hagara Viktor előadó: T. ház! Özvegy Szabó Gáborné komáromi lakos, a volt tiszti ügyész özvegye folyamodott a megyéhez, hogy a férje után őt illető nyugdíj engedélyeztessék részére. Komárom megye közönsége a nyugdíj megadását javasolta. Ezen ügy a belügyministerhez érkezvén, figyelembe vétetett a nyugdíj-törvénynek azon intézkedése, hogy ha a férj halála előtt már több évvel nem lakott vele az özvegy, ennélfogva őt kérelmével elutasította. A kérvényi bizottság a belügyminister eljárását helyesnek és jogosnak találván, a kérvénynek az irattárba letételét hozza javaslatba. Elnök: Ha nincs észrevétel, a kérvény az irattárba tétetik. Josipovich Géza jegyző (olvassa:) Győr-, Hont-, Szatmár-, Torda-Aranyos és Ungvármegye közönsége, Nagyvárad város törvényhatósága kérvényeznek a vidéki jogakadémiák fejlesztése tárgyában. Hagara Viktor előadó: Ilynemű kérvények már az utóbbi ülésszakban is tárgyaltatván, e kérvények a házszabályok 195. § a értelmében a vallás- és közoktatásügyi minist érnek kiadatni javasoltatnak. Elnök: Kiadatnak a vallás- és közoktatásügyi ministernek. Josipovich Géza jegyző (olvassa:) A nádudvari kerüiet közgyűlési megbízottjai és 1889-ik évi november 17-én Győrben tartott népgyűlés az 1879. évi L. törvényezikk módosítása iránt kérvényeznek. Hagara Viktor előadó: Folyamodók e kérvényben azon kérelemmel fordulnak a házhoz, hogy az 1879. évi L. törvényezikk módosittassék és Kossuth Lajos személyére nézve a törvényezikk 31. §-a hatályon kivül helyeztessék. A kérvényi bizottság bármennyire óhnjtott is a kérvény tárgyalásába belebocsátkozni, a tárgyalásnak útjában látja a házszabályok 195. §-át, a melyben az mondatik, hogy ha a ház bármely tagjának indítványa iránt, akár előbb benyújtott kérvény folytán már határozott, azon ülésszakban többé nem tárgyalható; s a bizottság által ezen egyszerű megjegyzéssel jelentetik be a háznak tudomás vétel végett. Minthogy pedig ugyané tárgyban Irányi Dániel és Boda Vilmos képviselő urak indítványai felett a t. ház névszerinti szavazással már határozni méltóztatott, a kérvényi bizottság a kérvényeket az em-