Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-305

44 *05« országos ülés deczembcr 10-én, keiden. 1889. mint tudni méltóztatnak — a hatóságnak igen sok munkát és fáradságot okoztak. A másik körülmény, hogy ugyancsak ebben az esztendőben Bécsben is fordultak elő hasonló zavargások, a honnan egy munkás-küldöttséget a pozsonyi munkások nagyon vártak. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) A Bécsben előfordult zavargások miatt, nem mondom, veszélyesnek, de mindenesetre aggályosnak látszott ez a pozsonyi rendőrkapitány előtt, kinek már úgyis meggyült volt a baja a maga pozsonyi zavargóival. A pozsonyi rendőrkapitány tehát rendeletében azt mondja, hogy a fennálló szabály és a bemutatott programm megtartása mellett az ünnepélyt engedélyezi, azon megszorítással, hogy egyrészt ezen ünnepély csak a folyamodó egylet emlékünnepélye jellegével bírjon, másrészt azon Lajthán túli, különösen bécsi, valamint egyáltalában nem Pozsonyban dolgozó munkásoknak részt venni nem szabad. Már most, t. ház, hogy mi van ezen sorok között, azt nekem részletesen fejtegetni fölösleges. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) De méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy maga a folyamodó egylet a városi kapitányság intézkedésében mitsern talált, a miért ő magát a felszólalásra és felebbezésre indíttatva érezhette volna, ezért a „Vorwärts-egyesület" maga a kapitányság intézkedéseiben megnyugodott, az ünnepélyt a megszabott keretben megtartotta a nélkül, hogy a legkisebb rendzavarás fordult volna elő. De hogy ott keserűség sem volt, ezt bizonyítja azon körülmény, hogy ezen egyesület sehova sem apellált és senki segélyét joga védelmére nem kereste. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) És ha, t. ház, ezen egyesület helyett más egyesület lép fel s az kívánja, hogy e másik, ide nem folyamodó egyesület érdekében elégtétel nyújtassák, ez az eljárás, azt hiszem, a szoros jogi álláspontnak nem egészen felel meg. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Politikai szempontból megengedem, hogy a pesti munkásegyesület magáévá tehette a pozsonyi egyesület ügyét; de ha politikai szempontból veszszük fel a kérdést, méltóztassék megengedni, hogy politikai szempontból adjam meg reá a választ is. Ha ily tekintetből nézzük a kérdést és azt mondjuk, hogy ime egy sérelem követtetett el a gyülekezési jog szabadságán: akkor ugyancsak a politikai felfogás követeli azt is, hogy igyekezzünk a gyülekezeteket oly mederben tartani, hogy az a közrendet meg ne támadja s az állami érdekeket s közszabadságot ne veszélyeztesse. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha, t. ház, én a gyülekezési jognak megszorítását semmi tekintetben helyesnek nem látom, (Helyeslés jobbfdöl) nem látom sehol sem helyesnek ott, a hol abból az államra valamely imminens veszély nem háramlik. De midőn ily antisemita és más eféle zavargások fordultak elő . . . Veress József: Azoknak nem szabad gyűlést tartani? (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Hagara Viktor előadó: Volt-e valamikor nekik a gyülésezés valahol eltiltva? Az oly antisemita zavargások, a minők Pozsonyban voltak, méltán megkövetelték, hogy ott, a hol a törvény szigorú rendelkezésének és a fennálló rendnek megőrzéséről volt szó, a hatóság közbelépjen és a mennyiben a közérdek megköveteli, a féktelen szabadságot még korlátolja is. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezen indokokból bátor vagyok a t. házat kérni, hogy tekintettel azon jogi indokra, hogy maga a sértettnek állított fél semmi jogorvoslattal élni szükségesnek nem látta, ne méltóztassék az illető fél álláspontján túl terjeszkedni s méttózta«sék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A kérvényi bizottság azon javaslatot terjeszti a ház elé, hogy a kérvény az irattárba helyeztessék el. Ezzel szemben Madarász József képviselő ur azon ellenindítványt adta be, hogy a kérvény a belügyministernek adassék ki megvizsgálás és intézkedés végett. Kérem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérdem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a kérvényi bizottság javaslatát és igy Madarász József képviselő ur ellenindítványa elesett. JosipOVich Gtéz&jegjz'é (olvassa) : Zemplén vármegye közönsége és Ugocsa vármegye közönsége az 1875. évi III. t.-cz. módosítása iránt. Hagara Viktor előadó: T. ház! Ezen két vármegye azon kérelemmel járul a t. ház elé, hogy az 1875: III. t.-cz. módosittassék, még pedig oly értelemben, hogy azon intézkedés, melynél fogva ezen törvény egyes felvidéki megyékre rendkívül nagy terheket ró a külön megyei betegápolási alapok létesítése és az azokból teendő nagy kiadások által, ugy hogy ez végeredményben az egyenlő teherviseléssel ellenkezővé lesz. Az 1875 : III. t.-cz. elrendeli, hogy minden megye betegápolási alapot létesítsen és a maga területére illetékes betegeknek ápolási költségeit abból fedezze. Ezen intézkedés folytán ugyan gyakori azon eset, hogy azon felsőbb vidéki megyék szegény talajáról a munkás nép vidékre levén kénytelen dolgozni menni, a hol jobban kínálkozik neki kenyérkereset, ezen idegen vidéken megbetegedik és ápoltatik, ennek költségeit pedig a saját illetékes megyéje köteles fizetni, daczára annak, hogy ő más vidéken dolgozott, s ott lett beteggé. (Ugy van! jobbfelöl.) Az ilynemű ápolási költségek egyes megyékben igen jelentékeny ösz-