Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-304
804. országos ülés deezember 9-én, hétfőn. 1888. 1? A 29. pont 2-ik bekezdésében azt mondja : „Ha a btínvizsgálat folyamán oly kérdés merül fel, melynek előzetes eldöntése az előbbi kikezdés szerint a földmívelég-, ipar- és kereskedelmi minister hatásköréhez tartozik, ez esetben a büntetőbíróság az illető adatok közlésével e kérdés eldöntésére a nevezett ministert felkérni és határozatának beérkezését bevárni tartozik." Én azt hiszem, hogy ezen elv, talán ugy a jelenlegi bűnvádi eljárást szabályozó gyakorlattal, de még azon elvekkel is, melyeket a tisztelt kormány az eddig benyújtott, habár visszavont bűnvádi eljárási javaslatban kifejezett, ellenmondásban van. Elég lesz, ha azt mondom, hogy ennek hordereje mérhetlen, ha ezen elvet ily alakban törvénybe iktatjuk. Mert miről van szó? A büntető bíróság hatásköréről, a büntető bírónak függetlenségéről, a büntető ítélet függetlensége forog szóban A t. kormány által beterjesztett bűnvádi eljárásra vonatkozó javaslat, melyet a t. igazságügyi minister ur visszavont, kimondja, hogy a büntetőbíróság jelen törvényeink szerint határoz mind a köz-, mind a magánjogi kérdésekben, a melyeknek eldöntésétol függ az, hogy létezik-e büntetendő cselekmény? (Halljuk! Halljak.!) Ha a fenforgó esetben ezen kérdésnél ezen álláspontot elfoglaljuk, hogy a köz- és magánjogi kérdések, praejudiciális kérdések eldöntése, a mennyiben ezek eldöntésével kapcsolatban áll egy cselekmény büntetőjogi viszonyainak meghatározása, nem a büntető bíróságot illeti meg, akkor én azt hiszem, a büntető biróság hatáskörét szűkre szorítottuk, sőt a büntető ítélkezés függetlenségének egyik alapzatát elvontuk. (Helyeslések.) Ezek voltak általánosságban azon szempontok, a melyeket kiemelni és a melyeknek kihatását s közjogi jellegét érinteni bátorkodtam; a magam részéről csak azt jegyzem még meg, hogy a módosítványt az illető szakasznál a ház elé fogom terjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Baross Gábor kereskedelemügyi mi nister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azok után, a miket ezen oldalról Polónyi t. képviselő urnak válaszoltak, rövidre foghatom a magam felszólalását és azzal kezdem, hogy őszintén sajnálkozom a felett, hogy a t. túloldal a törvényjavaslattal szemben visszautasító magatartást követ. Sajnálom a dolog érdeménél fogva, mert ezen törvényjavaslat rendelkezései kiválóan hazánk ipari és kereskedelmi érdekében feküsznek. Talán nem lesz szükséges bővebben fejtegetnem, hogy mily fontos a védjegyek oltalmának rendezése egyáltalán ipari s kereskedelmi szempontból. Hiszen ezt itt egy oldalról sem tagadták és mindenik oldalról beismerték azt, hogy ezen ügynek a rendezése fontos és sürgős is. Én tehát csak a kérdés sürgősségére nézve kívánok még kiemelni annyit, hogy ezen javaslat már hosszabb idő óta feküdvén KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XV. KÖTET. a t. ház előtt, annak törvényerőre való emelését az érdekelt körök már rég sürgetik és azért Polónyi t. képviselő urnak azon indítványát, melynél fogva ezen törvényjavaslat előzetes tárgyalás végett még az igazságügyi bizottsághoz is utasíttassák, elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jőbbfelol.) Én volnék, t. ház, bizonyára az utolsó, a ki azt ellenezném, hogy valamely törvényjavaslat bármennyi szakbizottság által tárgyaltassék; mert ép a ministerre nézve, a ki egy törvény végrehajtásával van megbízva, csak előnyös lehet, ha javaslatát minél több oldalról megvilágítják. Ezen szempontból tehát semmi észrevételem sem volna az ellen, hogy e törvényjavaslatot még az igazságügyi bizottság is tárgyalja. De tekintettel a tárgynak már említett sürgősségére és tekintettel arra, hogy a részleteknél módunkban lesz, a mennyiben a t. képviselő urak netalán egyes hiányokra rámutatnának, ezen hiányokat kipótolni, a törvényjavaslat tárgyalását kell kérnem. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi a felhozott ellenészrevételeket illeti, t. ház, azok három csoportba tartoznak. Az első csoportba tartoznak a közjogi természetűek; a második csoportba tartoznak azok, a melyek a védjegyek lajstromozásával állanak kapcsolatban és a harmadikba tartoznak a büntető határozatokra vonatkozólag tett megjegyzések. Ez utóbbiakra nézve részletesen nyilatkozni nem fogok; mert azt hiszem, a részletes tárgyalásnál alkalmunk lesz a benyújtandó módosítások kapcsán a kérdés jogi oldalát behatóan megbeszélni, de már most kell e tekintetben a következőket megjegyeznem. (Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselő ur egészen helyesen fejezte ki, hogy a büntető határozatokra nézve semminemű közösség közöttünk és ő Felsége többi országai között nincsen; ezeket mi szabadon állapíthatjuk meg. De bizonyos részleteknél, t. képviselőház, mégis tanácsos, sőt szükséges az, hogy intézkedéseink conformisak legyenek. Hiszen épen Polónyi t. képviselő ur is, midőn a ministeri felelősségre hivatkozott, kérdezte, hogy hogyan érvényesülhet a magyar minister felelőssége, a midőn Austriában esetleg egészen más eljárás szerint adják meg az árúvédjegyek oltalmát, mint nálunk; hogyan legyen tehát a magyar minister felelős olyasmiért, a mi egy más ország területén másként történik. De, t. képviselőház, kétségen kivül áll az, hogy az eljárás körül is sokban alkalmazkodnunk kell és czélszerű, azért, hogy lehetőleg eonformis eljárást honosítsunk meg. (Helyeslés jobbfelöl.) Semmiféle újabb közösügyet, t. képviselőház, ez a törvényjavaslat nem statuál; nem statuál egyszerűen már azért sem, mert az 1878. évi s azóta meg is hosszabbított vámszövetségnek 17,czikke e tekintetben egészen határozott intézkedést tartalmaz és a jelen törvényjavaslat 32. szakasza 8
