Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-313

818. országos ülés január 20»án, héttőn. 1890= 171 határozati javaslatát illeti, én ahhoz készséggel hozzájárulok. (Helyeslés balfelől.) Ezen indítvány megfelel a, mi nézeteinknek és véleményünknek. Pulszky Ágost képviselő ur (Derültség a lál- és szélsőbalon. Halljuk! Halljuk!) a mi eljárásunknak egy más versióját adta, mondván, hogy ha mi egy magyar tisztképző akadémiáról beszélünk, ez csak rövidség okáért van. Elismerem, hogy a rövidség eszméje ebben az eljárásban szerepel, de nem úgy, a hogy a t. képviselő ur gondolja, hogy tudniillik ez a formulázásban a rövidség okáért történt, hanem azért, hogy ezen ország érdekei és alkotmányos jogai rövidséget ne szenvedjenek. Őszintén megvallva, a képviselő ur eljárását nem értem. Azt igenis értem — bár nem helyeslem — ha valaki e kérdésben nézeteit megváltoztatta; de akkor álljon elő vele nyíltan. Arra azonban nincs joga, hogy azért, hogy a csávából kimászszék, a mi contónkra akarjon dolgozni és a mi nézeteinket és elveinket akarja megmásítani. (Élénk helyeslés és tetszés balfelől.) Ha pedig a t. képviselő ur eljárását akkép akarja magyarázni, hogy ő akkor sem volt velünk egy nézeten és már akkor olyan diplomatice, olyan reservákkal fejezte ki nézetét, (Tetszés balfelöl) mint a hogy azt maga elismerte, hogy ne lehessen később valahogy a következetlenség vádjával illetni; ha ilyen rókalyukat tartott fenn magának, akkor ezen eljárásának elbírálását a képviselő ur jelenlegi párthiveire bizom s kívánom, hogy annak a pártnak az ügyét hasonló loyalitással, (Élénk derültség és tetszés balfelől) hasonló egyenességgel és Őszinteséggel szolgálja, mint a hogy szolgálta a mi pártunkét. (Élénk derültség és tetszés balfelől.) Ismétlem, t. ház, hogy Perczel t. képviselőtársam indítványát magamévá teszem, mert az a mi régóta vallott nézeteinket fejezi ki, Oly sokszor nyilatkoztam magam is e kérdésről és oly bőven lett az itt kifejtve, hogy arról most többet mondani nem kívánok. De mégis van egy mozzanat, t. ház, a melyet ki akarok emelni. (Halljuk! Halljuk!) En ezen indítványt azért látom szükségesnek, mert a hadsereg szellemét és a magyar alkotmányos és nemzeti szellemet össze akarom egymással egyeztetni. (Helyeslés balfelől.) E kettő között jelenleg igen nagy eltérés mutatkozik, a mit bizonyít az a számtalan eonflictus is, a mely minduntalan történik. Valóban sajátszerű dolog, t. ház, hogy az ember nem beszélhet közös hadseregbeli tisztekkel egy kissé fontosabb kérdésről, a nélkül, hogy a szeg a zsákból ki ne bújjék. (Halljuk! Halljuk!) Többször volt alkalmam a nyáron közös hadseregbeli tisztekkel beszélni. Beszéd közben felmerült a vizsgák kérdése is. E tisztek azt mondták nekem, ne aggódjunk, mert azon körülmény, hogy a magyar fiúk nem bírják jól a német nyelvet, nem akadályozza azt, hogy tisztekké legyenek; azonban hozzátették: de ha a magyar fiatal ember azt mondja, hogy nem ismeri az osztrák császárt, hanem csak a magyar királyt, akkor nem lehet rajta segíteni. (Mozgás balfelől.) Mit jelent ez, t. ház? Azt, hogy a magyar fiú, ha a hadseregbe lép, saját fejedelmét tagadja meg. (ügy van! TJgy van! a szélső baloldalon ) Mert magyar állampolgár és magyar alattvaló nem ismer más fejedelmet, mint a koronás magyar királyt, (ügy van! a balés szélső baloldalon.) Neki az osztrák császár idegen souverain. Báró Fejér váry Géza honvédelmi minis ter: Ez is a honvédelmi tárczához tartozik ? (Felkiáltások balról: Hogy ne! Hová tartozzék?) Beőthy Ákos: Épen azért, t. ház, ezeknek az állapotoknak véget kell egyszer vetni és ezért az oktatás ügy ét meg kell magyarosítani. (Helyeslés balfelöl.) A t. minister ur ezzel szemben ellentétes állást foglal el és ennek magyarázatául röviden két indokot hozott fel. Az egyik az, hogy az ország financiáit kímélni akdYy3i.(Halljuk! Halljuk !) Valóban sajátságos dolog, t. ház, hogy midőn ennek az országnak érdekeiről van szó, a minister urak oly takarékosak; (ügy van! a bal- és szélső baloldalon) hanem mikor idegen érdekek fejlesztéséről van szó, akkor hegyen-völgyön víg a lakodalom és folyik a költekezés. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) A másik indoka a t. minister urnak az, hogy ez a nemzetiségi aspiratiókat a Lajtán túl felébreszti. (Halljuk! Halljuk!) Én igen kérem a minister urat, ne derogáljon folyton a magyar közjognak. Ezek a körülmények a magyar államiságból folynak és nem állanak egy vonalon az ottani aspiratiókkal, a melyeknek nincs meg az a közjogi értéktik és az a közjogialapjuk, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Én, őszintén megvallva, sajnálom, hogy a t. minister ur ez ellen az indítvány ellen van; mert az igazat megvallva, a t. minister úrtól én egészen ellenkező eljárást vártam. Azt hittem, hogy örömmel fogja ezt az indítványt üdvözölni. A t. minister ur tegnapelőtt hivatkozott Jules Simonnak egy mondására és hogy a politikai experimentumok nagy katastrophákat vonhatnak magok után. Én egészen illetékesnek tartom a t. minister arat arra, hogy a katastrophák okairól beszéljen; mert jól tudom azt, hogy azoknak a nagy catastropháknak, a melyek a monarchia hadseregét érték, részese volt. (Mozgás jobbfelöl.) Hozzáteszem azonban, t. minister ur, hogy én nem akarok insinuálni és nem akarok kisebbíteni. Én nagyon jól tudom, hogy a t. minister ur igen vitéz katona; tudom, hogy a hadsereg is vitézül megtette kötelességét, hanem ezen katastropháknakaz volt az okuk, mert a magyar közérzület ellene volt (ügy van! a balés szélső baloldalon) és hogy ez a hadsereg egészségtelen politikai rendszereknek szolgálatában