Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-313
170 SIS. orsiágos filét január 20-án, hétfőn. 189ft, sultnak tartom, hogy a honvédség műszaki csapatokkal láttassék el, mert ez annak niveauját emelni fogja és mindenesetre igen fontos az, hogy egy katonai kötelékben annak tagjai ugyanegy katonai és bajtársi szellemtől legyenek áthatva. (Élénk helyeslés a bal- és [szélső baloldalon.) És kérdem,|minő indokok azok, a melyek ez ellen szólanak? Katonai indokok csak nem lehetnek, (ügy van ! balfelöl) hiszen magának a működő hadseregnek érdeke az, hogy mentől több műszaki csapatja és ágyuja legyen. A t. minister ur azt mondja ugyan, hogy a honvédség nem lesz ágyuknak híjával, mert a közös hadseregtől fog kapni. De, t. ház, én azt gondolom, a közös hadseregnek magának is szüksége van ágyaira és nagyon fog örülni, ha megtarthatja azokat az ágyúkat és műszaki csapatokat. (Igaz! ügy van! balfelöl.) Vagy politikai tekintetek szólnának ez ellen ? Hát azt hiszi a t. minister ur, hogy a mint azokat a műszaki csapatokat felállítják, a honvédség arra fog szolgálni, hogy az ember egyszerre neki menjen a közös hadseregnak? (Derültség és tetszés a balés szélső bnloldalon.) Tiltakozott a t. minister ur az ellen, hogy bizalmatlanság forogna fenn. Erről teljes jogunk van szólani, t. ház. (Halljuk!) Kern feledhetjük el, hogy Deák Ferencz még abból a szempontból irta hires húsvéti czikkét, mert Magyarországot separatisticus törekvésekkel vádolták. Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister í De mikor volt az ! Beőthy Ákos: Igaz, t. minister ur, hogy az akkor volt. Azóta sok viz folyt le a Dunán, sok változás történt s azt hiszem, mindenki meggyőződhetett Magyarország loyalifásáról a dynastia s a pragmatica sanctio iránt. De épen azért, mert a legjogosultabb nemzeti törekvések ilyen semmitmondó ürügyekkel utasíttatnak vissza, (ügy van ! ügy van! Tetszés a bal- és szélső baloldalon) épen azért támad azután az emberekben a hit, hogy a régi bizalmatlanság még most is megvan. (Igaz! balfelól.) Én, t. képviselőház, azt mondom, hogy vannak bizonyos kérdések, a melyeket nagyon jó lenne a Lajtán tállal lajtántúli felfogással tisztázni. Higyje el mindenki, Magyarországot ennek a monarchiának keretében nem az tartja meg, hogy a nemzeti aspiratiókkal szemben egy minuendo árlejtés foganatosittatik, hanem megtartja saját jól felfogott érdeke és akarata. (Igaz! ügy van ! Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És ha Magyarország e monarchia keretében meg akar maradni, nincs ok félni attól, hogy az úgynevezett chauvinismusnak engedményeket tegyünk, mert ez csak a monarchia erejét növeli; (Tetszés a balés szélső baloldalon) de ha Magyarország nem akar bennmaradni a monarchiában, akkor megtagadhatják azokat a műszaki csapatokat, elvehetik a honvédséget, felfüggeszthetik az egész alkotmányt, Magyarország a passiv ellentállás által paralysálhatja és szétrobbanthatja ezt a monarchiát. (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez az a felfogás, a melyet egy magyar ministernek a korona érdekében magáévá kell tennie s ezt kell neki mindenütt urbi et orbi hirdetnie. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, azért is a mellett vagyok, hogy a honvédségi intézmény fejlesztessék, mert a honvédséget alkotmányos és nemzeti szellem hatja át. A honvédség e tekintetben nagy feladatot teljesít, nemcsak azt a feladatot, hogy megvédje az országot, hanem azt a feladatot is, hogy az állam iránti kötelezettségeknek az iskolája. S ez, t. képviselőház, annyival inkább, mert fájdalom, e tekintetben a közös hadsereg intézménye nem felel meg minden tekintetben a kivánatoknak. Az „és" daczára is ma sem igazán egy közös, dualistieus hadsereg az, hanem egy egységes birodalmi hadsereg. (Igaz! ügy van! a bal- és szélsőbalon.) E tekintetben, fájdalom, igen sok mulasztással vagyok kénytelen a t. honvédelmi minister urat vádolni. A t. minister uv nem abban keresi kötelességét, hogy a közös hadsereget közelebb hozza a nemzet szivéhez, a nemzet alkotmányához, hanem abban, hogy magát a honvédséget attól elidegenítse (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon) és abból egy második classisú közös hadsereget csináljon, (ügy van! balfelöl.) Tények beszélnek, t. képviselőház. (Halljuk! Halljuk!) Ott van az a bizonyos honvédségi törvény, a melyről — elhiszem, hogy a t. minister ur nem szeret beszélni — és a mely a szervezetet kivette az országgyűlés kezéből. Mit jelent ez, t. ház? Ez azt jelenti, hogy mindaddig, mig azt hitték, hogy a honvédség csak egy olyan katonai játékszer, azt gondolták, hát csak mulassanak vele; de most, mikor látják, hogy a honvédségnek katonai értéke van, rá akarják tenni kezüket erre is. (Zajos helyeslés és tetszés abalés szélső baloldalon.) Ott van továbbá az a szerencsétlen monori zászló-eset is, a mely semmi más, mint a birodalmi eszmének fenhatósága a magyar állameszme felett, (Igaz! ügy van! a bal- és szélsőbalon.) Ezekről, t. képviselőház, nem fogok szólani két okból. Először azért, mert a mi a dolognak személye^ oldalát illeti, azt én az országgyűlésnek szavazata által elintézettnek tekintem, a mi pedig a tárgyilagos és érdemleges részt illeti, erről igenis fogunk beszélni a honvédségi törvénynél, mert én szerintem ennek a tárgyalásnak feladata lesz a jelvény kérdést tisztázni, mivel a legjobb interpretatio szerint is ez a törvény homályos — én szerintem ugyan nem — és így ennek a törvénynek valódi értelmét helyreállítani, restituálni kell. (Igaz! ügy van! a bal- és szélsőbalon.) A mi t. képviselőtársam, Perczel Miklós