Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-311

tll. országos ttlés január 11-én, pénteken. 1890. 1S5 és hogy a honvédségtől még a budget részletes tárgyalása alkalmával is megtagadják hozzájárulásukat, nemcsak általánosságban, nemcsak az appropriatiónál, hanem maguknál a részleteknél is, nem csodálkozom közbeszólágán. Lássuk azon vádakat, azon kifogásokat, melyeknél fogva a költségvetést törvénytelennek tartják. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Mindenekelőtt, t. ház, lássak azon kétségen kivül nem általános tendentiákra, hanem egyszerűen állítólagos törvény-hivatkozásra alapított kifogást, a melyet Bolgár Ferencz igen t. képviselőtársunk említett fel; azon kifogást, hogy ő ezen költségvetést meg nem szavazhatja azért, mert állítólag ezen költségvetés oly tételeket tar talmaz, oly követeléseket támaszt katonai institutiók számára, a melyek a törvényben nem gyökereznek. Felsorolta, hogy a zászlóaljaknak, a huszárezredeknek létszáma ministeri rendelettel lett az idén megváltoztatva és a budgetbe felvéve s nem törvénynyel, a mint ő azt követelte volna. Mindenekelőtt, t. ház, Jegyünk tisztában az iránt, hogy mi az, a mire vonatkozólag a budgetben csakis külön törvény alapján és mi az, a mire. nézve a bndgetben a budgetintézkedések keretében lehet költségeket megszavazni. (Halljuk! jobbfelöl.) A kérdés igen egyszerű. A budget maga is törvény, azt hiszem, ezt nem fogja senki sem tagadni. Természetes, hogy semmi törvényben nem lehet helyesen indirecte oly más térre vonatkozó határozmányokat hozni: jogokat osztogatni, vagy valakit kötelességekkel terhelni, melyek az illető törvény terétől egyáltalában távol állanak. Az bizonyos, hogy bármely állampolgárt közvetlenül csakis budgettétel megszavazása által nem lehet kötelességgel vagy bárminő teherrel terhelni; bármely állampolgárnak a budgetben kiváltságot adni, j'ogot adományozni egyáltalában nem lehet, erre külön törvény kell. Az is bizonyos, hogy teljesen új intézményt, a mely törvényes szabályozást igényel, budgetben nem helyes megállapítani, de az már kétségtelen, az nem egyszer, nemcsak ez alkalommal, nemcsak itt, nemcsak tavaly történt a honvédségi budgetet illetőleg, hogy a törvényes kereteken belül az intézmények bizonyos változása, fokozása vagy csökkentése legelső sorban kiválóképen a budgetben eszközöltetett. Az oly változások, melyeknek egyéb jelentősége nincs, mint hogy vagy költségszaporulattal járnak, vagy megtakarítást eredményeznek, a budget keretében szoktak eszközöltetni, ha semmi törvényes jog ez által egyáltalában nem alteráltatik. Innen van az, hogy már 1880-tól fogva a lovas ezredek szaporítása nem mindig külön törvények által történt, hanem egyszerűen a budget-törvény megszavazása, a budget megváltoztatása által. Innen az, hogy a mikor a szaporításnak szüksége keletkezett, mint most például, így a üászlóaljísk, valamint a lovasszázadok szaporításának szüksége, mely nem a honvédség általános szaporítása következtében állott be, hanem egyéb körülmények folytán — a melyekre leszek bátor mindjárt reá térni — (Halljuk!) ez a változtatás, a mennyiben egyszerűen törvényhozási jóváhagyásra szorul, ép úgy eszközölhető a budget keretében, mint külön törvénynyel, sőt ha külön törvénynyel eszközöltetik, azon felül még a budget keretében is eszközöltetnie kell. És kérdem azokat, a kik a dolog lényegét, nem pedig üres formákat akarnak e kérdésben tekintetbe venni, mivel van kevesebb joga akármely képviselőnek, vagy a törvényhozás bármely tényezőjének az ez ügyhöz való hozzászólásban most, midőn a budget discussiója alkalmával van arról szó, hogy jóváhagyjuk-e az ilyen változtatásokat, vagy ne, mint volna akkor, ha külön törvényben terjesztetnének elő ? (Helyeslés jobbfelöl,) Van-e, a kinek ne volna alkalma kifejezni véleményét ? Van-e, a ki megfosztatnék a hozzászólás jogától? Van-e kérdés, a melyet ne lehetne előterjeszteni most és elő lehetett volna terjeszteni külön törvény tárgyalása alkalmával, mely csupán e kérdésekre szorítkozott volna? Van-e a törvényhozásnak egyetJen tényezője, mely másként, más keretben, vagy kisebb mértékben gyakorolná jogát most, mint gyakorolta hasonló változások esetén a múltban ? Nincs. A budget ép úgy, ép azon tényezőknek azonos hozzájárulásával s ugyanazon discussiójával jön létre, mint minden más törvény. Mindenkinek módja van e tekintetben kifogásokat emelni. A niinister e kérdést illetőleg ép úgy kénytelen a ház többsége előtt meghajolni, mint ha külön törvényt alkotnánk, hogy a lovasszázadok száma 40-ről 60-ra szaporittassék. Ez alkalommal tehát semmi törvényhozási jognak confiscatiójáról, semmi intézkedésnek a törvényhozás rendelkezése alóli kivonásáról egyáltalán szó nincs és e czímen, azt hiszem, a budget megtagadása épenséggel nem volna indokolható, sőt meg vagyok győződve, hogy e megtagadásra épen azért kerestetett ürügy ezen a czímen, mert más czímen egyáltalán nem igazolható; de mivel eczímen is, ha érdemlegesen bocsátkozott volna az illető képviselő ur a honvédelmi minister intézkedéseinek bírálatába, nem bírta volna a megtagadást azzal indokolni, hogy az intézkedések czélszertítlenek volnának. (Halljuk!) Mert mért kellett történni ennek a szaporításnak, a keretek eme kifejtésének? Egyszerűen azért, mert egyrészről az a törvény, a melyet tavaly igtattunk törvénykönyvünkbe, t. i. az új véderőtörvény, nem nemzetellenes szellemben változtatta meg a hodvédség feladatát, hanem épen nemzeti