Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-304

304, orseAgos ülés deeíeinteer 9-éii, hétfőn. 188&. 7 jegyeket gyártanak, szóval azok ellen is, a kik az illető ezikk provenientiája iránt tévedésbe ejtenek valakit, tartalmaz büntetőjogi intézkedéseket. Ha ezt a két dolgot kiemeltem, t. ház, akkor a többire nézve elmondhatom, hogy a mi e törvényjavaslatban új van, az nem jó s a mi jó benne, az nem írj, mert valósággal szó szerint — a hol kihagyás van, helytelen kihagyásokkal — semmi egyéb ezen törvényjavaslat — majd ráutalok az egyes szakaszoknál, hogy melyik melyiknek felel meg — mint tisztán a pátensnek átvétele, annyira átvétele, hogy csak mindjárt egyet említsek, a t. előadó ur előadói jelentésében mig egyrészt maga hangsúlyozza azt, hogy ezentúl nemcsak az iparosnak adatik védelem, de megadatik az a termelőnek és kereskedőnek is, addig a régi pátensnek hííséges kifejezéseihez ragaszkodva, folyton vállalatról beszél és az előbbi pátens kifejezéseihez hűen a vállalatot szerepelteti, mint olyat, mely tulajdonképen oltalomban részesül. A pátensben ugyan helyes volt a „vállalat" ki fejezés, mert abban csak az iparvédjegyek, az iparvállalatok jegyei részesültek védelemben, de ma már, midőn nemcsak az ipar, hanem a kereskedelem érdekei is védetnek, hogy lehet a törvényjavaslatban vállalatról beszélni; mert — engedje meg a t, előadó ur — a termelőt nem fogja a vállalat fogalma alá sorolni. Ezt, azt hiszem, bővebben magyaráznom sem szükséges. És ez az egész törvényjavaslaton átvonul. Egyébiránt ez nem az egyedüli, a mit e javaslatnak terminológiája tekintetében kifogásolni kell, hanem rátérve a javaslat meritorialis részére, első sorban összeütközésbe és összekoczezanásba kell jönnöm a bizottságnak jelentésével. Én első sorban nem értem, hogy a mikor a bizottság azt jelenti, hogy e javaslattal a büntetések szigorítását akarja elérni, miképen magyarázzam meg magamnak azt, hogy mig eddig a védjegyhamisításra abüntetőtörvényköny v 413. §-ának rendelkezése szerint 3 havi fogházbüntetés is volt kiszabva, addig most az ő szigorítási elméletük szerint reducálják a büntetést és megelégszenek egyszerűen 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel. Nem akarok most vitatkozni a felett, hogy melyik intézkedés a helyesebb, hogy tudniillik legyen-e szabadságvesztés a büntetés vagy sem, de ha már a bizottság azt mondja, hogy a büntetést szigorítani akarja s akkor a fogházbüntetésről áttér a pénzbüntetésre, engedje meg, hogy megmondjam, hogy a bizottsági jelentés legalább nem áll harmóniában azzal, a mit elérni akar. De találkozom e bizottsági jelentésben egy sajátságos dologgal. Az előadó ur ugyanis mindenek előtt az 1884: XXII. t.-ez.-re hivatkozik, a mely büntetést szab a hamis üzleti adatokat magukban foglaló jegyekre. Hát szíveskedjék a t. előadó úr megnézni az 1884 : XXII. t.-czikket, a mely a Fiúméban nyújtandó adókedvezményről szól, ennek nincs 58. §-a. De már most tegyük fel, hogy ez sajtóhiba, a melynek reperatióját az előadói székből megvárom, ha ily nagy hiba foglaltatik a törvényjavaslat indokolásában. Én helyesbíteni és a helyes idézetet megmondom. Az előadó uraz 1884: XVII. t.-czikkre akar hivatkozni, de ennél is hibásan citál, mert az 1884 : XVII. t.-cz 58. §'& nem tartalmaz büntetést. Tessék megnézni, hogy ez az 58. §. a dispositiót tartalmazza, tudniillik azt, hogy hamis adatokat nem szabad a czégbe foglalm. A büntetést, a mely e rendelkezés áthágásával congruens s mely evvel összefüggésben kiszabatik, t. előadó ur a t.-czikknek nem 58., hanem méltóztassék megengedni, a 157. §-a tartalmazza. Ezt csak azért mondom meg, hogyha már az ember egy bizottsági jelentést szövegez, a legkevesebb, a mit a törvényhozás termében kívánni lehet, az, hogy a szakaszokra legalább helyesen utaljunk. (Helyeslés szélső balfelől,) Van a bizottsági jelentésnek egy passusa, t. ház, a melyet én — őszintén megvallom — nem értek (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) és azért kérem a t. előadó urat, hogy azt nekem megmagyarázni szíveskedjék. A bizottsági jelentés ugyanis ezt mondja: „3. Hiteles központi védjegy-lajstrom kezdeményezése (17. §.), mely a 18. §-ban megállapított előzetes értesítések által másodlatok vagy kétsé| ges esetektől menten marad, mig a 16.§-banmeg( szabott tizévenkinti megújítás a használaton kivüli védjegyek törlését lehetővé teszi." Legyen szíves az előadó ur ezt az egész pontot megmagyarázni, mert én azt megérteni képes nem vagyok. Semmi kétségem, hogy a t. ház bele fog menni e javaslat részletes tárgyalásába, mert bármennyire közjogunkba ütközzék egy törvényjavaslat, maga az, hogy e javaslat a vámszerződés alapján követel bizonyos intézkedéseket, elég lesz a többségnek arra, hogy opportunitasból megszavazzon egy javaslatot, melyet tán maga sem helyesel. Áttérek tehát annak részletes kimutatására, hogy a törvényjavaslat egyáltalában nem fogadható el a részletes tárgyalás alapjául. E javaslat annyi létező törvényt és törvényes elvet sért, hogy annak e házban való módosítását nem tartanám helyesnek, kivált, mert nagy testületekben részletes módosítást csak nagy nehezen lehet eszközölni; különösen azok szempontjából, kik a törvényjavaslat módosításait az Austriával való közösségnél fogva concertatio tárgyává kell, hogy tegyék, szükségesnek tartom, hogy a javaslat úgy, a mint van, új szövegezés végett az igazságügyi bizottság| hoz utasittassék vissza.Általában, ha egyes magäní jogi kérdés, vagy kivált ha fontos büntetőjogi kéri dés merül fel egy törvényjavaslatban, mint itt is, í hol a büntető törvénykönyv szakasza világosan hatályon kivül helyeztetik, a törvényhozás esak