Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-304
4 801. országos ülés deezember 9-én, hétfőn. 1889. Elnök: Ha nincsen észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesíttetik. Következik az 1890. évben kiállítandó újonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa az 1890. évben kiállítandó újonczok megajánlásáról szóló törvén yjavaslatot). Elnöki Kérdem a t. házat, inéltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni? Igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazza a törvényjavaslatot és igy ez alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határ oztatik. Következik folytatólagos tárgyalása a közigazgatási bizottság 451. számú jelentésének „a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Újpest és Rákos-Palota községek területére leendő kiterjesztésére" vonatkozó 443. számú törvényjavaslat tárgyában. T. ház! Mivel a múlt ülésben e törvényjavaslat általánosságban már elfogadtatott, következik most a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és összes, 1 — 8-ig terjedő szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság 448. számú jelentése „a jelzálog-kölcsönök átváltoztatásánál adandó bélyeg- és illetékkedvezményekről szóló 1881. évi LXX. t.-czikk érvényének újabb meghosszabbításáról ezen kedvezménynek a vasúti elsőbbségi kölcsönökre való kiterjesztéséről" szóló 436. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Helyeslés) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Azon kedvezmények, melyeket az 1881. évi LXXI. törvényczikk a jelzálogkölcsönök conversiójára nézve nyújtott, már két izben líjittattak meg. E kedvezmények főleg a kötelezvényeknek, a bekebelezéseknek és a bekebelezési engedélyeknek bélyeges illetékmentességére, tehát ugy a fokozatos, mint a százaléki illetéknek elengedésére vonatkoznak, de azon feltételhez voltak kötve, hogy egyfelől a kamat kisebb legyen, másfelől pedig a tőke maga ne növekedjék a eonvertálandó összegnél. Ugyanezen kedvezményeknek további 6 évre való előterjesztését indítványozza a kormány ebben a törvényjavaslatban azzal a kibővítéssel, hogy ugyanezen feltételek alatt, ugyanezen megszorításokkal, ugyanezen kedvezmények a vasati elsőbbségek conversiójára is kiterjesztessenek, a mi — azt hiszem — a dolog természetének és egyúttal a közügy érdekének is megfelel annyiban, a mennyiben ezen prioritások sem tekinthetíík egyébnek, mint jelzálog-kölcsönöknek és ax eddigi törvény csak azért nem volt ezekre alkalmazható, mert a törvény föltételei közt az van, hogy közhitelintézetektől vétessék az illető kölcsön, melyre ezen kedvezmény kiterjesztetik. Minthogy tehát ezen prioritások nem ugy értékesíttetnek, ennek következtében, hogy a homogén természetű kedvezmények ezekre is kiterjesztessenek, erről a törvényjavaslatban külön kellett gondoskodni. Ezt foglalja magában e törvényjavaslat, a mi úgy közgazdasági, mint a hite] szempontjából teljesen indokolt, miért is a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben való elfogadásra tisztelettel ajánlom. (Helyeslés.) Horánszky Nándor: T. képviselőház! Magát a törvényjavsslatot elfogadom, sőt abban a véleményben vagyok, hogy ez üdvös, czélszerü és közgazdasági szempontból, különös fontossággal biró törvényjavaslat. Fel kívánom azonban használni az alkalmat arra, hogy a t. pénzügyminister ur figyelmét felhívjam azon végrehajtási rendeletre, melylyel a törvény végrehajtása tekintetében intézkedett. Én ezen rendeletet nagyon complicáltnak és intézkedéseit különösen a kisebb kölcsönökre vonatkozólag nagyon költségesnek tartom, miért is kérésem az volna: méltóztatnék ezen rendeletet revisio alá venni és annak végrehajtását akként eszközöltetni, hogy azon előny és haszon, mely ezen törvényjavaslatban közgazdasági szempontból foglaltatik, kihasználható is legyen, különösen a kisebb kölcsönökre vonatkozólag. Wekerle Sándor pénzügyminister: T. képviselőház! Minthogy ezen törvényjavaslat nem tökéletesen azonos az 1881. évi LXX. törvényczikkel, melynek alapján a végrehajtási rendelet kibocsáttatott, nagyon természetes, hogy az új törvény hatályba léptekor újabb végrehajtási rendeletet kell kiadni. Ezen rendelet kibocsátásánál két szempont fog vezetni: először, hogy könynyen, mindenki által azonnal megérthető rendeletet adjak ki, mert azt hiszem, az 1881-iki rendeletnek épen az volt az első és főhibája, hogy nem volt elég világos; másodszor pedig vezérelni fog az, hogy azon elv fentartása mellett, hogy annak megbirálása, vájjon mennyiben illeti meg az egyes eonversiókat e kedvezmény, a pénzügyigazgatóságnak tartassák fenn, lehetőleg egyszerűsítsem az eljárást, különösen a bizonyítékok beszolgáltatása szempontjából. Ezen szempontok alapján fogom az újabb rendeletet kibocsátani. (Helyeslés.)
