Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-301

322 SOI. orseágos Ülés depzeml) er 5-én, estitörtökSn. Ig89. sak egyik nagy continentalis állam azon szerenesés közigazgatási szervezetére, a mely az általános adó- és katonakötelezettség mai századában egyfelől az állami eonsolidatió, másfelől a kormányzati összes feladatok teljesítése terén a siker oly imposáns jelenségeit mutatja fel, hogy azokat figyelmen kívül hagynunk nem lehet. Külföldi intézmények szolgai átültetésének én sem vagyok barátja. Olyan üvegházi növénynyel, a melyet mesterségesen, költséggel, fáradsággal kelljen ápolgatnunk, miglen az hazai közfelfogásunkban mélyebb gyökeret ver, experimentátiókba bocsátkozni én is merész dolognak tartanám. De midőn azt látjuk, hogy a legkülönbözőbb tartományokból alakult Poroszországot közigazgatási szervezete a legerősebben összefűzött és megalapított politikai nemzetté varázsolta át; mikor látjuk, hogy a porosz eentralisatio az önkormányzat megvalósításában sehol nem ismert határokig elmegy; hogy ott a kormány és közönség, elmélet és gyakorlat emberei, mindenki meg van elégedve a közigazgatás állapotával, akkor azt hiszem, akarván az ott elért eredményt, nem hunyhatunk szemet teljesen annak eszközei előtt sem, A porosz közigazgatási szervezetben nem a tartományi vagy kerületi hatóságoknál, melyek közül az utóbbinak területi nagysága a mi kisebb vármegyéinkének felel meg, nem ezek oldalán találjuk fel,, akár fontosságra, akár ügykörük kiterjedésére nézve az önkormányzat főszervét, hanem a „Kreis", a közigazgatási kör hatósága mellett, mely hatóság a község és a kerület között, mint középforum áll. Mig a tartomány és kerület önkormányzati testületeinek, habár felebbviteli forumokat is képeznek az alsóbb fokú testületek egyes határozatai ellen, eljárási súlya és fontossága mégis abban culminál, hogy egyfelől mint coordinált bizottság, felügyeletet gyakorolnak a velük egy fokon levő bureauxcraticus hatóság felett, másfelől pedig a törvény által hozzájuk utalt ügyekben úgynevezett hozzájárulási hatáskörrel szabályozzák azok működését, addig a „Kreis" a közigazgatási kör önkormányzata egyenesen intézkedő hatalommal bir a közigazgatás tágas mezején, kezdeményezési joggal bir hatósági területe minden különös érdeke vagy szükséglete érvényre juttatásában. Folytonos és fáradhatlan gondoskodással őrködik a közönség érdekét illető törvények figyelemben tartása és minden egyéb közigazgatási tárgy felett, mely illető körének különösen előnyére válhatik. Ügykörük átöleli a beligazgatás minden ágait, a mennyiben azok vonatkozásban állanak közigazgatási kerületükhöz. Nemcsak több helyi érdekű tárgy felett határoznak, de sokkal szabadabban is mozognak, mint a mi törvényhatóságaink. S itt mindjárt ki kell jelentenem, t. ház, hogy ebben találom a közigazgatási probléma azon sikeres megoldását, amelyet a porosz közigazgatási szervezet elénk tár. (Sálijuk ! Halljuk!) Ha számot vetek a mai culturállam kormányzati feladataival, ezek között ép azok, a melyek az önkormányzat lényegét képezhetnék : az iskola, közmunka és egészségügy, a közgazdasági és culturalis ügyek, kevés kivétellel mind oly természetűek, a melyeknek érdeke és hatása egy község határain jóval kivülér,de távolról sem érinti vagy tölti be egy akkora önkormányzati testnek, mint a mi megyéink, egész területét, mindenegy vidékét. Régóta kisérem figyelemmel törvényhatósági közgyűléseink ügykörét, de alig akadtam még abban szorosabb értelmű közigazgatási tételre, a melynek tárgya iránt az egész megye közönsége vagy annak csak nagyobb része is érdeklődött volna

v Általános a panasz és nem is új, hanem százados, hogy a megyék közönsége atulajdonképeni administratióval alig foglalkozik, az összes közigazgatási tárgyak üres padok előtt intéztetnek el vagy inkább daráitatnak le. (Halljuk! Halljuk!) Önkormányzati testület ez, melynek nem kell az önkormányzat, mely annak gyakorlásával egy batkát sem törődik. De lehet-e ez máskép? Kifog Kalocsáról Budapestre fáradni Aszód ingatlaneladási vagy a félegyházi sikkasztás ügyének tárgyalása végett? Ki fog Balaton-Füredről í 00 kilométernyire, Zala-Egerszegen gyűlésezni, hogy ott muraközi községek vagy járások közmunka-vagy bármely más ügye felett tárgyaljon, mikor ekkora áldozatot az egyes részéről saját községének közigazgatási ügye is aligha érdemel. Nem a megyei központba tehát, mert ott, mint a tapasztalás is mutatja, egyszerűen lehetetlen, hanem egy kisebb területre, talán a járási vagy annál is kisebb területre kell az önkormányzat szinterét áthelyeznünk. (Helyeslés jobbfelől.) A járási önkormányzat képes ellenőrizni, mert szeme előtt történik, határozatai végrehajtását, talál általános érdekű ügyeket en masse a közgazdaság és cultura terén, akad szükségletekre, a melyekért érdemes áldoznia, építhet kórházat, humanitárius intézetet, tehet befektetést útjai javítására, mert mindezeknek nemcsak költőségeit erezi, de közel találván, teljes mértékben élvezheti azok előnyeit is. S mikép állunk most megyei önkormányzatunk mellett a közigazgatás különböző ágaiban? (Halljuk ! Halljuk!) Egy - egy vidék érdekeltsége szükségét látná egy kertészeti, amerikai szőlőtelep, ipar- vagy polgártauoda felállításának. Érdemesnek találná áldozni is érte, mert a siker előfeltételei bőségesen megvannak. Eljut a kérdés a vármegyére. Igen, de a központban, meg a megye túlsó szélén más véleményben vannak az emberek: nekik vagy nincs szükségük rá, vagy közelebb is találnak