Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-299

2»9. orsss&gos ülés deczember 8-én, kedden. 1889. 37 [ oldal a mely mindig hallgat, ez ötletből legalább egy, egészséges nevetésig viszi a dolgot. Báró Roszner Ervin jegyző: Szilágyi Dezső igazságügyminister! Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások jóbbfelöl: Helyre! Helyre!) Azon felszólalás után, a melyben a t. képviselő úr a tárgyalásokat jellemezni akarta, egyszersmind személyemre is czélzott, legyen szabad nekem alapeszméjére azon a hangon a melyen ő szólott, megmondani meggyőződésemet s azt hiszem, az ország tetemes részének meggyőződését. (Halljuk! Halljuk! jóbbfelöl.) Ha a t. képviselő úr ily dogmatismussal és elbizakodottsággal, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) a minővel (Zaj,mozgás szélső balfélóí. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) azt még senkisem tette, azt mondta rám, hogy hypocrisis az, midőn azt mondtam, hogy politikai integritásom teljes fentartásával léptem a cäbinetbe, ezt hypocrisisnek, ennélfogva valótlannak nevezi. Láttam én az ő beszédjében egy jóval nagyobb hypocrisist, azt, a mit akkor tanúsított, a midőn azt kifejtette és magáról állította, hogy Ő objeetiv alapokon akarja a parlament, normális működését megállapítani. (Igaz! Ugy van! jóbbfelöl. Zajos eVenmondás balfelöl.) Ha van hypocrisis és színlelés, különbség a való és az előtüntetett közt: az a felfogás, az a nyilatkozat, melyet a képviselő ár tett. Én — és azt hiszem, mindnyájan — a t. képviselő urat megkínáljuk a parlament normális működésével (Ugy van! jóbbfelöl) és én megmondom, hogy meggyőződésem szerint mi az a működés. (Halljuk! Halljuk!) Itt áll ez a cabinet. Hogyan léptem be, arra később fogok reá térni. Minden egyes irányzatára a politikának megmondja, miként gondolkodik Magyarország concrét feladatai felől; megmondja a reformokat, megmondja az arra vezető és általa javaslatba hozandó eszközöket, (Helyeslés jóbbfelöl) sőt megmondja azt is, hogy Magyarország politikáját máskép mint szabadelvű szellemben vezetni nem lehet. (Zajos helyeslés jóbbfelöl.) Megkínáljuk a t. képviselő urat, hogy e javaslatok, reformok, az általános vezetés és azon tettek fölött, melyek a cabinet tettei és melyekért solidariter felelős (Zajos helyeslés jobbfelöl) — én is, mint a többi — (Zajos helyeslés jóbbfelöl) a képviseleti kormány alapelvei szerint megkínáljuk, mondom, hogy ezek alapján támadjon meg bennünket; (Ugy van! jóbbfelöl) hogy kimondott szavaimból, tett ünnepélyes Ígéreteimből, követeléseket formáljon hozzánk és hozzám és ha alattuk maradunk, ha megszegjük, ha azokat elmagyarázni akarjuk: akkor beszéljen hypocrisisről. (Ugy van! Ugy van! jóbbfelöl.) De előre hirdetni akarván a hypocrisist, előre min- | dentudónak állítani magát oda, sziveket és veséket vizsgálni és ezen alapon mindjárt el is ítélni (Ugy van ! jóbbfelöl) és azt állítani, hogy ő a lehető legobjectivebben jár el (Derültség jóbbfelöl) ós a parlament normális működésének alapjait akarja lerakni; ez, ha nem a legcsodálatosabb illusio, akkor a legnagyobb hypocrisis. (Hosszantartó zajos helyeslés jóbbfelöl.) Azt mondja t. képviselő úr e kormány ellen, hogy annak eljárása az ellenzék iránt ez: üldözni és kizárni a közéletből. Én még hozzá teszek egyet, a mit ő nem mondott, de azt hiszem, benne volt gondolatában: kizárni azon egyenletes, igazságos és jótékony működéséből a kormányzatnak, vagy megeső rbítni abban, melylyel a kormány az ügyek intézésénél minden állampolgár iránt egyaránt pártállás nélkül tartozik. Ezzel tetszett vádolni; de hát, ha nem akarunk alaptalan vádakat felállítani, ha nem akarunk hypocriták lenni, hanem vadaink okát és alapjait is megnevezni és megmutatni tényekben: méltóztatott volna tényeket felhozni akár ellenem, akár t. társaim ellen. (Ugy van! jobbfelöl. Egy hang balfelöl: A jövőre?) En ama t. képviselőtársamnak, a ki közbeszólt és mindenkinek ezen és a túlsó oldalon azt mondom és felhívom őket, vegyék szavaimat teljes értelmökben, mert én, mint a kibocsátott váltóért, ezekért is a legutolsó betűért felelek, (Helyeslés jóbbfelöl) hogy én a reám bizott kormányzási hatalmat mindenesetre pártatlanul gyakoroltam és akarom gyakorolni és tudom hogy collegáim is. (Zajos helyeslés jóbbfelöl.) Bennünket semmiféle elnézés és gyöngeség nem birhat arra, hogy akármily követelődzéssel kimondott ily általános vádat nem visszautasítás nélkül, de a legerélyesebb visszatorlás nélkül elhallgassunk. (Zajos helyeslés jobbfelöl.) Megmondom a parlament normális működésére nézve meggyőződésemet, (Halljuk! Halljuk!) Itt állunk. Joga van a háznak tőlünk számon kérni, mit akarunk. A kormány a képviseleti kormányforma elve szerint az ország ügyei intézésében a vezető, tehát tartozik nyilatkozni ugy a politikának általános irányára, mint azon concret feladatokra nézve, a melyeket valósítani akar és az eszközökre nézve is, a melyekkel azt valósítani akarja. Ennek egyik, mondom, egyik kifejezője a budget, mely a ház tárgyalása alatt van, számszerű kifejezését foglalja magában annak, hogy minő eszközökkel, minő módon, minő irányban akarjuk Magyarország nagy problémáit ebben az évben megoldás elé vinni. (Ugy van! jobbfelöl.) Midőn majd az egyes tárczáknál nyilatkozom és ha a t. képviselő urak élnek azon joggal, melylyel, teljes alapossággal hiszem, hogy élnek, mert a múltban — értem azon multamat, a mióta itt ülök — éltek eddig is, hogy számon kérik minden egyes tárczánál a reformokat, azok alapelvét és szellemét, szá-