Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-299

: 299, országos Illés decssember 8-án, kedden. 1889. 261 okozzák. (Derültség a bal- és szélső baloldalon. FélMáltás balfelöl: n

A nagy magyar!") Megengedem, hogy nem vagyok nagy magyar, (Felkiáltások a szélsőbalon: Az igaz!) Azt is megengedem, hogy Szederkényi képviselőtársam régibb származású magyar, mint én vagyok, (Derültség) de utóvégre is azt hiszem, jogom van magamat magyarnak tekinteni és magamat magyarnak érezni. {Élénk helyeslés jobb felől.) E hazában vannak eltemetve szüleim, itt dolgoztak és e földet táplálták véres verejtékükkel és e haza szabadságáért akkor, mikor szükség volt rá, én sem vonakodtam felajánlani erőimet. Többet nem tehettem, magyarnak érzem magamat és követelem is, hogy annak elismerjenek. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) De, t. uraira, az önök eljárása hova fog vezetni bennünket? Önök meghasonlást akarnak felidézni köztünk; higyjék el, ezen többség tisztán látja maga előtt az utat. melyet követnie kell, ezen többségnek megvannak azon eszméi, melyekért lelkesülni tud és azon elveket, melyeket zászlójára irt, magasan fogja lobogtatni önöknek minden zakatolásai és zaklatásai daczára. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Ellenmondások és mozgás a bal- és szélsőbalon.) Ez a többség itt fog állani, mint egy szikla önökkel szemben és azon hullámok, a melyeket önök, mint egy háborgó tenger koronként felvetnek, el fognak tűnni és a tenger le fog csillapodni, már t. i. önök azt hitték, hogy ez tenger volt, pedig csak egy közönséges kis pocsolya. (Élénk helyeslés, tetszés és derültség a jobboldalon ) Miért cseréljük mi el vezéreinket? Liberalismust képviselünk itt e pártban. E liberalismust akarjuk az életbe átültetni és minden intézményeink, a melyek a mi többségünk támogatásával létrejöttek, arra vannak irányozva. (Ugy van! TJgy vvn! jobbfélöl.) Azon férfiúnak, ki Tisza helyét akarja elhódítani, liberalismusáért, melyet neki még csak igazolni kellene, még nem volt alkalmunk lelkesedni, sőt még liberális eszméket képviselve is látni. Én csak két körülményre vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni. Vájjon a vegyes házasság kérdésében azon szívbeli viszony, melyet t. képviselőtársunk kötött a másik ház azon tagjaival, kik mindig a reactiót képviselték, a liberalismusra vallott ? (Igaz! Ugy van! jobbfélöl.) Apponyi Albert gróf: igen! Búsbach Péter: ... és a főrendiház szervezése körül általa hangoztatott„legitim örökösök" eszméje liberális eszme volt? (Igaz! Ugy van! jobbfélöl.) Szóba hozatott ma itt, hogy egy és más alkalomkor minő magatartást követett azon képviselő úr, ki jövőben azon széket el akarja foglalni. Uraim, ezek nem oly dolgok, melyek minket lelkesíthetnének az ő liberalismusa mellett. Más megnyugtatóbb dolgoknak kell bekövetkezni, hogy neki az országban és e házban követői akadjanak, mert az eddigi eljárás azt mutatja, hogy naprólnapra kevésbbé bíznak az ő liberalismusában. (Ugy van ! Ugy van! jobbfélöl.) Ily viszonyok közt megvallom, hogy egy perczig sincs előttem kétség magatartásunkra nézve. Önök uraim tombolhatnak, önök insultálhatnak bennünket, mi az önök magatartásával szemben nyugodtan, mint eddig, méltósággal, mint eddig, (Mozgás a szélsőbaloldalon) követni íogjuk azon zászlót, melyet eddig követtünk és azt önök nem fogják kiragadni kezünkből. Elfogadom a költségvetést. {Élénk helyeslés a jobboldalon. ) Orbán Balázs: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Sajátságos; az, hogy a minister úr, a kinek költségvetését most tárgyaljuk, mikor a hivatalos szónokok dicsérik és magasztalják, akkor itt szokott lenni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De mikor aztán az igazságot meg szokták neki mondani, távolléte által tündököl. Mindazonáltal mégis elmondom észrevételeimet. Megvallom, t. ház, hogy kezdetben csakis a Pázmándy t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslattal kívántam volna foglalkozni, de a tegnap és ma elmondottak kötelességemmé teszik azt. hogy azokra nézve én is néhány szerény észrevételt tegyek. (Halljuk ! Halljuk!) A sorrendet megkívánván tartani, mindenekelőtt Horváth Gyula t. képviselőtársam beszédére kívánok néhány észrevételt tenni, a ki nagyon haragosan tört lándzsát nem a költségvetés, hanem a minister úr személye mellett; már előre is beigazolván, hogy a magyar példabeszéd szerint, mint haragvónak, nincsen igaza ; de máskülönben is sok mindenben tévedett, mint például abban, hogy a költségvetés általános vitájánál voltak felszólalások s volt védelem a többség soraiból is, de mi az általunk támasztott zűrzavarban nem hallottuk. Hát mi jól hallottuk azon obligát felszólalását annak a három szál nótásnak, csakhogy azon védelemre is elmondhatná a ministerelnök úr, hogy uram ments meg barátimtól, ellenségeimtől majd megoltalmazom magamat s még inkább elmondhatná ezt Horváth Gyula úr védelmére, amely azért sem birhat semminemű nyomatékkal, mert a képviselő úr szerződési viszonyban áll a kormánynyal szemben. És ez ma már nem sejtelem, hanem a múlt évi költségvetés óta bizonyosság, miután a képviselő úr egy a pénzügyminister úrhoz intézett kérdésem által, melyben én senkit sem neveztem meg, találva érezvén magát, nemes haraggal vallotta be itt a ház szine előtt, hogy ő társaival szállítja ugyan a kedvezményes árú sót Bulgáriába, Szerbiába, de abból neki egy fillér anyagi haszna sincsen. No hát én nem tudom, hogy van-e haszna; de nagyon furcsa üzlet lehet az, midőn az itt 65 krért kapott sót ott 2 és 3 frtérfc helyezik el. Haszonnak csak kellene lenni, a