Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-299
260 299. országos ülés deczember 3 án, kedden. 1889. csodákat alkotni; az, a mit látnak, ez emberi mű, ez azon művelődésnek következménye, melyet Magyarország kormánya fejtett ki. (Igaz! TJgy van! jobbfélől.) Azok a vasutak, melyek ma az egész országot behálózzák, ezek maguktól termettek? Azok a költségek, annyi száz millió, a melynek megszerzésére szükség volt, hogy ezek a vasutak létesíttessenek, ezek az égből pottyantak alá? (Helyeslés jobbfelöl. Nyugtalanság balfelöl.) Önök és különösen arról az oldalról, a mérsékelt ellenzék részéről, nagyon sokszor felhozzák azt, hogy mikor Tisza Kálmán átvette az ügyek vezetését, a bank önállósítását tűzte ki czélul. Tubíjdonképen mi czélja van hát, uraim, annak a banknak ? Az, hogy az országot olcsóbb és kellő mennyiségű forgalmi eszközzel lássa el. Mióta ezen bank új szabályozása következtében az ország kormányának befolyása van ügyeire, azt látjuk, hogy itt a pénz nemcsak olcsóbb lett, a mi annak jele, hogy kellő mennyiségben van a piaczon, hanem egyúttal eszköze lett a felvirágzásnak, mely napról-napra emelkedik, (ügy van! TJgy van! a jobboldalon.) A közoktatás terén a legújabban beterjesztett jelentés mutatja nemcsak azt, hogy a magyarosodás mennyire haladt, hanem hogy a közoktatás az egész országban nyelv- és nemzetiség-különbség nélkül mily mértékben emelkedik. Vájjon ez mind magától termett-e ? ehhez nem kellett tevékenység, előregondoskodás? Nagyon szép az uraim, a mikor önök itt támadnak és minket, a kik önöket ezen jelenségekre figyelmeztetik, lehurrognak; de utóvégre azon az oldalon (a szélső baloldalra mutat) vannak oly elemek, melyek — bocsánatot kérek a kemény kifejezésért —• általunk tekintetbe nem vehetők. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) És a mikor mi azt mondjuk, hogy ez meg ez létesíttetett, arra önök azt mondják, hogy hisz az nem Tisza Kálmán érdeme, hanem az illető szakministerek érdeme. S itt önök különösen szeretnek az újabb időben belépett ministerekre hivatkozni. Különösen a pénzügyminister urnak tulajdonítják — és mi is elismerjük s azért támogatjuk őt — azon érdemeket, melyeket legújabban a budget körül szerzett, midőn a nagy szükségleteknek kellő fedezetet talált és az országot abba a helyzetbe hozta, hogy ma már nem vagyunk kénytelenek azon aszkórsággal, mely 20 éven át gyötörte e nemzetet, küzdeni. Midőn annak láza megszűnt és normális érverés tapasztalható. Midőn most a haladás a pénzügyi téren normális alapon van, azt mondják: ez nem a ministerelnöknek, hanem a pénzügyministernek érdeme. Elismerjük az ö érdemeit mi is; nem szükséges, hogy én ismerjem el, tegnap a ministerelnök ur méltányolta azokat. Midőn a közigazgatás javításáról, az igazságügyi reformokról van szó, hivatkoznak önök azon férfiúra, a ki jelenleg az igazságügyi tárczát vezeti s azt mondják: ezek a mi elveink, a mi eszméink. Bocsássanak meg, ezek nem az önök, hanem azon férfiúnak elvei és eszméi, a ki nem kéri ezeket önöktől kölcsön ; (Igaz! ügy van! és tetszés jobbfelöl) azon férfiú vitte be azokat az önök táborába és vele léptek ki azok az önök táborából. (Igazi TJgy van! és tetszés jobbról.) Neki nincs szüksége rá, hogy az önök eszméit vigye be az életbe, elég erővel bir ahhoz, hogy a mi támogatásunkkal létesítse, foganatosítsa a sajátjait. (Helyesléi jobbfelöl.) Es mi ebben követni és támogatni fogjuk őt, mert ezen tábor sohsem zárkózott el az élet szükségletei elől; mindig oda állott és védte azokat tehetségéhez képest, (Mozgás a bal- és szélső baloldalon) de önök támadnak minket és — különös — majdnem heczczet csinálnak abból, hogy ezen többséget és kormányt esetről-esetre a legsajátszertíbb támadásokkal béketűréséből kihozzák. Miért í Hogy elvegyék kedvünket, hogy minket elriasszanak azon fórfiúnak támogatásától? Nem fogják ezt elérni. Önök közül némelyeket nem látunk itt 2—3 héten keresztül soha; eljönnek aztán egy fél napra és itt egy heczczet csinálnak. (Felkiáltások: Mondjon csak egyet is!) Eötvös Károly képviselő ur is! (Zajos helyeslés a jobboldalon.) És aztán megint nem látjuk őket; megint elmaradnak. Hát ez komoly politikai actio ? Ez — majd azon kifejezést használtam — utczai politikusok actiója. (Nagy zaj. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Rendre!) Én nem vonatkoztattam személyekre, én csak objective azon rendszert jelöltem meg, a melyet némelyek követni jónak látnak. (Élénk helyeslés jobbfélől. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) És utóvégre milyen alakot adnak támadásaiknak a ministerelnök úrral szemben? Lerángatják, törpévé akarják tenni, hogy önök legyenek nagyok mellette. (Tetszés a jobboldalon ) Hát uraim, ilyen tervvel, ilyen politikai eljárással önök híveket szerezni nem fognak. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Nemzetek, a melyek önmagukban gyengék, nemzetiségek, a melyek nem birnak azzal az erővel, hogy a nagy európai népözön közt magukat érvényesíteni tudják máskép, mintha szorosan összetartanak és vállvetett munkássággal hazájuk jólétének emelésére törekednek, ily nemzeteknek nem szabad ilyen luxust maguknak megengedni, hogy mint a szú rágják azon élőfát, melynek gyümölcseit élvezzük. (Helyeslés jobbfélől. Derültség a bal- és szélső baloldalon.) E hazának sok szenvedésen kellett keresztülmenni, de a legtöbbjét és legnagyobbikát ezen szenvedéseknek hasonló eljárások, részint az elbizakodottság túlhajtása, részint a gyávaságnak, önmaga értékének nem ismerése