Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-299

•21)9. országos Ülés deczember 3-án, kedden. 1889- <Ü57 ministerv álságot idézzen elő. A nemzet bizalom­mal tekint az előttünk levő közigazgatási refor­mokra is, még pedig az én felfogásom szerint épen Tisza Kálmán ministerelnök vezetése alatt, mert a ministerelnök ur bebizonyította, hogy ő nemcsak a kor követelményei iránt bir kellő érzékkel, ha­nem egyúttal bir azon kegyelettel is, a melylyel a nemzeti hagyományok, a nemzeti intézmények fej­lődése iránt birnunk kell, hogy ha nem alap nél­kül, hanem biztos alapokra fektetve akarunk egy új intézményt létesíteni. Ennek jogosultságát vilá­gosan tanúsítja Anglia példája, a hol talán még kevéssé jó intézményeket is makacsul fentartanak azért, mert históriai fejleménynyel birnak, melyek átmentek a nép vérébe, mert megérti és megszokta azt minden ember és e nélkül minden újítás alap­nélkülinek s különösen ha kellőleg előkészítve nemvolt, bizonytalannak, kétségesnek, sőt veszé­lyes ek bizonyult. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezért ismétlem, hogy a ministerelnök ur bel­ügyi politikája iránt, a ki a közigazgatási refor­mot előkészítette, a ki addig, a mig lehetett, ragaszkodott az ősi intézményekhez, melyek a nemzet életébe és vérébe mentek át és csak any­nyiban kész és hajlandó azoknak megváltoztatását keresztülvinni, a mennyiben azt a kor követelmé­nyei okvetetlenül szükségessé teszik, a nemzet hasonlíthatatlanul nagyobb bizalommal viseltethe­tik, mint oly újítók iránt, a kik újításaiknak, eszméiknek jósága iránt semminemű garantiát nyújtani nem birnak. Midőn mi igy fogjuk fel a ministerelnök ur politikáját és állását, igen természetes dolog, hogy mi a ministerelnök úrral egyek vagyunk, (Egy hang szélső balfelől: Gratulálunk!) és az a meggyő­ződés vezet minket, hogy mi a nemzet többségé­nek mandatariusai vagyunk (Élénk helyeslés jobb­felől) és ettől a meggyőződéstől semmiféle fényes dialectiea minket eltéríteni nem fog. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) S mit látunk ezzel szemben? Azt, hogy Apponyi Albert gr. képviselőtársunk minden fényes tehetsége s buzgó hazafisága mellett sem tud ma­gának az országban népszerűséget szerezni. Miben van ennek az oka? (Halljuk! Halljuk!) Nézetem szerint csak abban, hogy a nemzet őt nem érti meg. (Derültség balfelől.) Nem érti sem közjogi, sem belügyi politikáját; nem értette meg akkor, mikor agrár politicus volt, nem akkor, mikor az iparpoli­tikának volt szószólója. (Derültség balfelől.) Nem értette meg a főrendiház rendezésének kérdésében s nem értette meg a véderőtörvén yjavaslat tárgyalásánál sem. (Élénk derültség balfelöl.) Nem érti meg azt a viszonyt, a melyben Apponyi gróf, mint az 1867. kiegyezés védője a 48-as és független párttal áll. (Derültség balfelöl.) Részem­ről tisztán csak ebben látom az okot. Nekünk tehát, a kik eddig a szabadelvű párt KÉPVH. KAPLÓ 1887—92. XIV. KÖTHT. hivei voltunk, a kik támogattuk Tisza Kálmánt és ministeriumát . . . Horánszky Nándor: „Csókolom a kezét, lábát!" (Derültség balfelől.) Perlaky Elek: . . . . semmi okunk sincs, hogy ettől csak egy lépésnyire is tágítsunk ; sőt ellenkezőleg, azon heves támadások, melyeknek igazságtalanul ki voltunk téve, csak fokozzák erőnket arra nézve, hogy egész lélekkel csatla­kozzunk hozzá. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Az önök pártjának pedig azt mondjuk, hogy Tisza Kálmán nem megy, nem mehet. 0 nem hagyhatja el azon pártot, a melynek vezére s a mely párt őt egész lelkesedésével kisérni fogja. (Élénk helyeslés jobb­felől. Egy hang a szélső baloldalon: A bukásban is ?! Derültség.) De nem mehet el azért sem, mert a nemzetnek épen a jelenlegi reformokkal szemben és a létező nehéz viszonyok között egy kipróbált, tapasztalt vezérre van szüksége. (Igaz! ügy van! jobbfelől) Ez a feleletem Apponyi Albert grófnak. (Helyeslés jobbfelől.) A ministerelnökség költségvetését egyébként elfogadom. (Heyeslés jobbfelől.) Pázmándy Dénes: T. ház! A képviselőház házszabályaiban nincs ugyan benne, hogy midőn egy minister tárczájának a költségvetése tárgyal­tatik, az illető minister itt a házban jelen lenni tartozik; nem is tudom bejelentette-e a ministerelnök ur a ház igen t. elnökének, hogy a kormány tagjai közül kicsoda képviseli őt, mert szerintem lehe­tetlenség egy minister tárczájának a költségvetését a nélkül tárgyalni, hogy valaki, a ki azt képviseli, jelen ne legyen; ezért kérném az igen t. elnök urat, méltóztassék ez iránt nyilatkozni. Elnök: T. ház! A pénzügyi bizottság részéről itt van a bizottság előadója. Az tény, hogy a mi­nister urak igen gyakran — főkép az ülés kezdetén — oly ügyekkel vannak elfoglalva, a melyeket lehetetlen elhalasztani. (Tisza Kálmán ministerelnök a terembe lép. Felkiáltások a szélső baloldal) ól: Már itt van! Hoch! Hoch! Éljenzés a jőb' oldalon.) A képviselő urak (A szélső baloldalhoz for­dulva) nagyon büszkén emlegetik, hogy magyar kerületeket képviselnek. Én nem hiszem, hogy magyar kerületekben ezt a kiáltást valaha hallot­ták volna. (Igaz! Ugy van! Helyeslés a jobboldalon.) Pázmándy Dénes: T. ház! Előttem szólott t. képviselő ur előadását nagy figyelemmel hallgat­tam, arra azonban nem reílectálok; csak azt a kérdést vagyok bátor hozzá intézni, hogy ő-e az a Perlaky, a ki a hírlapok szerint az ágostai hit­vallású conventben oly melegen védte a pánszlá­vokat? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem igaz!) A hírlapokban állott, nem tudom igaz-e vagy sem ? Felszólalásomnak különben tárgyát képezi egy speciális rovat a ministerelnökség budgetjében, nevezetesen azon 12 ezer forint, mely ott a mi­nisterelnöki fizetés mellett, mint személyi járandó­38

Next

/
Thumbnails
Contents