Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-298

24G 298- orí-eágos ülés deczemker 2-án, hétfős. 1889. hiányok sok irányban történt pótlása, mint egyáltalán az administratiónak erélyesebb vezetése által. (Éljenzés és derültség a bal- és szélső baloldalon,.) Azontúl, t. képviselőház, a t. képviselő ur igen elmésen és tetszetősen, bár nem mindenkinek tetszett, de megláttam, sokaknak, azt állította — szeretném jól idézni, azért keresem — hogy én a nemzet esze helyett annak gyomrára apellálok. (Derültség a szélső baloldalon.) (lortdolom, ezt mondta a képviselő ur. Es e mellett, t. képviselőház, mit mondanak mindig? (Nagy zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Elnök: T. ház! Bocsánatot kérek, a ministerelnök úrtól, de kénytelen vagyok egy nyilatkozatot tenni. Méltóztatnak látni, hogy oly erővel táraadtatott meg a ministerelnök ur, a mely utoljára méltányossá teszi, hogy őt is meghallgassák. (Helyeslés jobbfelől.) Most a ministerelnök ur kötelességét teljesíti és válaszolni kivan. Azt csak nem hihetem, hogy a képviselő urak talán félnek ettől a választól. ('Zajos derültség és tetszés jobbfelől.) Azt ugyan még érteném, hogy egyes képviselő urak félnek, de azt nem értem, hogyan lehet egy pártot ugy feltüntetni akarni, mint :i mely nem meri meghallgatni a ministere,]nö köt. (.Élénk kel eslés jobbfelől. Zajos ellenmondás a szélső balfelöl.) Méltóztassék mindenesetre kihallgatni és azután megPEáfolni, ha lehet. (Elénk helyedés jobbfelől ) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! De hogy egyezik aztán meg az, hogy én a nemzet gyomrára számítva, maradtam 15 esztendeig ministerelnök, azokkal az állításokkal, a melyeket máskor, részben még ma is, hallottam, avval ugyanis, hogy az én kormányon létem óta és az én hibámból az egész nemzet elszegényedett? No, ha elszegényedett, akkor csakugyan nem a gyomrára dolgozhattam. (Derültség és tetszés jobbfelől.) Es másfelől, hogyan egyezik meg azzal a szemrehányással — ismét a többi társadalmi osztályokról szólva — hogy én ünnepélyeket, ebédeket, traktákat nem adtam. (Nyugtalanság és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Tudom, hajdan, régi időben kivált, nagyban gyakorlatban volt szíves vendéglátással szerezni vagy erősíteni pártot; de én nem tettem; nem azért, mintha különben és pártkülönbség nélkül szívesen nem láttam volna mindenkit, de azért, mert az én dolgaim és egészségi állapotom azt, hogy dolgozzam is, mulassak is, nem engedik. (Elénk helyeslés a jobboldalon) A másik, a mit szeretnek emlegetni: hogy az ország tekintélye ugy kifelé a külfölddel, mint a monarchia másik államával szemben az én kormányzatom alatt és hibám folytán lejebb szállott. T. képviselőház! Nem mondom, hogy az én érdemem, de hogy mind a két irányban Magyarországnak befolyása a 15 év alatt nagyot nőtt, azt állítom, mert a tények bizonyítják (Élénk helyeslés a jobboldalon) és maga az is, a mit a képviselő ur ma is jónak látott felemlíteni, tudniillik az egy alkalommal a párisi kiállítás alkalmából mondott szavaimnak hatása. (Ellenmondás balfelöl.) Meg fogja hallani a képviselő ur, mert többet fogok róla mondani, mint eddig; csak először azt engedje meg, hogy megmondjam, hogy maga ez a hatás vájjon mit bizonyít? Azt-e, hogy ugy, mint hajdan — nem 1867 óta — volt, a magyar kormány élén álló egyén szavára senki sem hederít, vagy azt, hogy fontosságot tulajdonítanak neki. (Zajos helyeslés és • tetszés a jobboldalon.) Gróf Károlyi Gábor: Kinevették mindenütt ! Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Azt mondhatom, tudja mindenki, a ki akarja, hogy én sértőt egy nemzetre, melyet mindig becsültem, tiszteltem, akkor sem mondtam, hanem azok, a kik nekem minden áron ártani igyekeztek és igyekeznek, találták jónak szavaimat félremagyarázni, ugy, hogy azután azok a sértés színében tüntekfel,a mely pedig bennök nem volt. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a bal- és szélső balon.) Hogy azután ez az eljárás hazafias volt-e, azt ítélje meg minden elfogulatlan ember. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és szélső halon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Lukács Gyula 1 képviselő ur mindig arról panaszkodik, hogy nem hallja a ministerelnököt és mégis mindenre tud észrevételt. (Zajos derültség.) Tisza Kálmán ministerelnök: Ugyancsak a ma felszólalt képviselő ur azt is állította, hogy én azt mondtam, hogy utánam ehaos jön. Ezt rectificáluom kell, mert ezt nem mondtam. Én egyik múltkori felszólalásomban megmondottam, hogy csalódnak, a kik azt hiszik, hogy ha én innen távoznám, akkor az ő hatalmuk következnék,mert ugy a kormányban, mint a többségben van annyi erő, hogy nálam nélkül is uralkodjék a helyzeten. (Zaj a szélső balon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ez volt az egyik. A másik, a mit mondtam, az volt, hogy higyjék el, az összes kormány és a párt szívesen letenné hatalmát, ha a hazafiúi aggodalmat kizárhatná kebeléből, (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélső balon) csak azért, hogy lássa, minő chaos fog akkor keletkezni. Tehát nem, ha én elmennék, hanem az összes kormány ós az azt támogató párt távoznék. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl) De a t. képviselő ur azt mondta — és itt is kénytelen vagyok beszédével kissé foglalkozni — hogy én 15 év alatt semmit sem tudtam felmutatni, holott Baross közlekedésügyi téren, Wekerle pénzügyi téren sokkal rövidebb idő alatt eredményeket mutattak fel; de egy más helyen —