Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-293
128 2Ö«. országos ülés neTemler 2«.á,n, keddon. ifÜ; désekre nézve magáévá tett. Mert maga báró Sennyei, midőn a honvédségre vonatkozólag ezt az eszmét magáévá tette, egyúttal hozzátette egyik nagy beszédében — ezt a beszédet mindenki ismeri, hogy ezzel karöltve kell járni a magyar szellem növelésének a közös hadseregben. És hogy ez alatt mit értettünk: azt a t. képviselő ur megtudhatja Ürményi Miksának Beőthy Ákos képviselőtársam által már előbb idézett egyik beszédéből, midőn ezen akkori képviselőtársam világosan ezt a magyar tisztképző akadémiának követelesével tűzte ki. (Igaz! Ügy van! a haloldalon.) És, hogy ennél még messzebb menő eszmék is léteztek annak a pártnak kábelében, erre vonatkozólag olvassa el t. barátom Ásbóth János t. képviselőtársunknak „Magyar conservativ politika" czímíí röpiratát, hol ezen t. képviselőtársunk egyenesen odáig megy, hogy a magyar ezredekbon a m;)gyár vezényszónak és magyar zászlónak behozatalát kívánja, (ügy van ! balfelöl.) Tehát, t. képviselőház, ha egy pártnak, a politikusok egy csoportjának közjogi felfogásáról helyes képet akarunk nyújtani, akkor ezeket a tényeket nem lehet elhallgatni és csak amazokat hozni fel, a melyek a t. képviselő' ur thesisének bebizonyítására szolgálnak. (Helyeslés a baloldalon.) Egyébiránt mit látunk, t. képviselőház? (Malijuk!) Látjuk azt, hogy az a kormány, a melyet Gajári Ödön t. képviselőtársam odaadóan támogat, a szoros és benső összeköttetést a honvédség és közös hadsereg közt az ordre de bataille-ban, a honvédség új keretrendszerében tényleg létrehozta. (Igás! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) A honvédségnél használt jelvényeknek terén a nemzeti színeknek körét szűkebbre szorította. (Igaz! Vyy van! a bal- és szélső baloldalon.) A honvédségre vonatkozólag beterjesztett törvényjavaslatban nz országgyűlés rendelkezését a honvédség felett szűkebbre szorította. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezen a téren tehát sokkal tovább ment, mint a meddig a Sennyey párt valaha elmenni akart; a magyar szellem növelésének irányzatát pedig a közös hadseregben nem tette magáévá, ebben az irányban semmit sem tett. (Helyeslés balfelöl.) Kár volt tehát a t. képviselő urnak ezen a téren összehasonlításokat provocálni; mert bár megengedem, hogy a Sennyey-pártnak nemzeti álláspontja és a katonai kérdésekben vallott programmja,különösen annak a honvédségre vonatkozó része, az én mai nézetemnek már nem felel meg, de a mostani kormány politikájával, a mostani kormány tényeivel, a közjogi correcteég tekintetéhen bátran, sőt diadalmasan kiállja a versenyt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én sohasem csináltam titkot belőle; sőt már egy ízben Visi Imre t. képviselő ur által hasonló térre vitetvén át a vita, nyíltan kijelentettem, hogy ä Sennyey-pártnak a honvédségre vonatkozó programmpontját tökéletesen elejtettem. Elejtettem a magam részéről már akkor, mikor a közjogi alapon álló ellenzéki elemek csoportosítására az első kísérletet tettük, mert már akkor, első összejövetelünk alkalmával, azon férfiakkal, a kikkel részint mint független szabadelvű pártiakkal, részint mint pärtonkivüliekkel, a kormány közgazdasági kiegyezésével szemben foglaltunk állást, egynéhány programmpontot állapítottunk meg, a melyek egyike ez volt: a honvédség nemzeti jellegének kifejtése és megerősítése. Én ebből soha titkot nem csináltam és nem tartom megszégyenítőnek senkire nézve, hogyha ő nézeteita nemzeti eszme erélyesebb felkarolása irányában fejleszti. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon,) De, t. képviselőtársam, midőn a múltban a közjogi alap összezsugorodására irányuló törekvésekkel vádolt bennünket, vagy legalább ezen pártnak egy részét, a melyhez én is tartozom, a jelenben viszont azt lobbantja szemünkre, hogy a közjogi alapot tágítani kívánjuk. Es hogy ide eljusson, ő maga veti fel a kérdést, hogy mi a közjogi alap? Definiálja is, én azt hiszem, helyesen, de egy kissé hosszú és homályos mondatban. Ezen mondat helyett én egyszerűen azt mondom: mi a közjogi alap? Az 1867: XII. törvényczikk. Nehéz volna bebizonyítani azt, hogy azon törekvések bármelyike, a melyek Ábrányi Kornél t. barátom beszédében foglaltattak és formuláztattak, az 1867: XII. törvényczikk által vont kereteken túlmegy, azt az alapot elhagyja. Miként rendezi az 1867: XII. törvényczikk a katonai ügyet? Az egész hadseregnek és ezen egész hadsereg kiegészítő részeként a magyar hadseregnek egységes vezérletére s belszervezetére vonatkozó eddigi tevékenységi és hatalmi kört a királynál hagyta, megerősítette; a hadügyi költségek megszavazását a delegatiókra bizta; a védrendszer megalapítását, az újonczok időnkinti felajánlását, a felajánlás feltételeinek megállapítását, az elhelyezést és élelmezést az országnak, az ország törvényhozásának és az ország kormányának hatáskörébe adta. Ezek azok a nagy keretek, melyeket az 1867 : XII. törvényczikk megállapított. Már most mondja meg nekem a t. képviselő ur, hogy ezeknek az alapelveknek melyikébe ütközik az Ábrányi Kornél t. barátom által felállított postulatumok akármelyiké? i)e én továbbmegyek. Habár nem ismerem az 1867: XII. törvényczikkel egyenrangú fontosságúnak, de nagy tekintélyt tulajdonítok azon törvényhozási műveknek is, melyek közvetlenül az 1867 : XII. törvényczikk után ugyanazon egyéneknek vezérlete alatt jöttek létre, a kik az 1867: XII. törvényczikket megállapították, igy tehát nagy tekintélyt tulajdonítok az 1868: XL.,
