Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-263

2C3. országos ülés jiiinns 7 én, pénteken. 1889. 77 másból, minthogy kénytelenek lesznek előlegeket igénybe venni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Erre mondtam és mondom azt, hogy ha már akarnak segíteni, tegyék e kölcsönt olcsóbbá, gyorsabbá és nagyobbá, a mi mind, a három lehetséges. Olcsóbbá lehet tenni, ha önök ¥/z°/o os köt­vényekre adnak előleget és azonkívül számítják a kezelési költséget, de a valóságos kezelési költ­séget, tehát nem ugy, hogy az állam meg­nyerjen rajta, hanem adjon 4 3 A°/» mellett előleget. A mi pedig az adó-alapon való előlegnyujtást illeti, méltóztassék megengedni, hiszen azok a differentiák akkor is felmerülnek, ha a kártalaní­tási igéiiy megállapításáról van szó. Hiszen akkor is külön kell választani az adóalapot. A különb­ség csak az, hogy én akkor nyújtanám az előleget, midőn az adóalap az első fórumon meg van álla­pítva, én nem várnám meg, mig a kérdés mind a három fórumon keresztül megy, tehát gyorsabban is nyújtanám az előleget. Végre nemcsak 50% erejéig adnék előleget, mert attól félek, hogy ez által a kötvények cursusa is hátrányosan fog be­folyásoltatni. Ezeket kívántam szavaim értelme helyreigazítására elmondani. (Helyeslés a szélső bal­oldalon) Szentkirályi Albert: T. képviselőház! Én is szavaim helyreigazítása végett akarok felszó­]nhű.(Halljuk.') Mindenekelőtt Polónyi t. képviselő­társamnak megjegyzem, hogy sajnálom, hogy nem értette meg- azt, a mit én mondani akartam, talán a beszédem alatt uralkodott zaj okozta ezt. De volt eset, a melyet ő is felhozott és a melyben velem tökéletesen egyetértett, t. i., hogy miután van a kormánynak alapja, hogy a számítást meg­csinálhassa a legkisebb kártalanítási összegre nézve, ez lenne alapul veendő az előleg megadá­sánál és ez úton minden késedelem nélkül lehetne effectuálni az előleg műveletét. A mi a törvényt magát illeti, a függetlenségi és 4 8-as párt értekezlete azt elfogadta. Én tehát, mint e párt tagja, a javaslat ellen már e körül­ménynél fogva sem szavazhattam. Tehát nemcsak az, hogy e törvényt helyesnek tartom, hanem e körülmény is indított arra, hogy e törvényjavas­latot elfogadjam. A mi azt az elismerést illeti, a mit a törvény czélszerüsége tekintetében kifejeztem, abban én csupán egyéni nézetemet tolmácsoltam. Mondtam is, hogy én nem oly ellenzéki politikát akarok űzni, a mely az elvi kérdéseken kivül még az administrationalis kérdésekben is akadékoskodik. (Helyeslés jobbfelöl.) Már most engedje meg a t. minister elnök ur, hogy általa félremagyarázott szavaimra nézve is tegyek néhány észrevételt. A mi a folyó kiadásokat illeti, melyeket az aratás előtt és aratás utáni időpontnál szóba hoztam, én nem tudom, hogy a t. ministerelnök ur hogy fogta fel szavaimat. En igy fogtam fe T . Annak, a kinek arra a pénzre szüksége van, nagj^obb szüksége van rá aratás előtt, mint aratás után, ha nem is folyó kiadásokra kell ez az összeg, hanem arra, hogy legnyomasztóbb terhei alól szabaduljon. Minthogy pedig minél előbb akar e terhek alól szabadulni, minél hamarabb adandó meg neki az a segély, melyet a kormány úgyis meg akar neki adnia jelen törvény érteiméhen. Ezt oly egyszerű­nek és vi'ágosnak tartom, hogy erre, azt hiszem, alig szükséges szót vesztegetni. A mi a zálog­jogi bejelentéseket illeti, midőn a t. ministerelnök azt mondja, hogy deczember 31-ig van törvény szerint az illetőknek j'oga, hogy igényüket bejelent­sék, ezt tőlük elvenni nem lehet. Némi homályban Nagy egy kérdést a t. mi­nisterelnök ur ez előadása, mert nem világo­sította meg, azt: hogyha valaki a zálogjogát nem jelentette bepl.április végéig s a tulajdonos tulajdon­jogát bejelenteni elmulasztván, elveszti egész igé­nyét, érvényes-e ezen zálogjog vagy másféle ig'ény­nek bejelentése ugyanazon regalejogra? Ezt nem veszem ki egészentisztán, mertutó végre atörvénynek s talán a kormánynakintentióját is ezúton ki le­hetne játszani azoknak, akik eredeti igényük beje­lentését elmulasztották, hogy ha talán egy fictiv zálogjog, vagy más elsőbbségi igények bejelen­tését deczember 31-éig eszközlik. Ezt, megvallom, nem értem, hogy deczember 31-éig van a határ­idő e jogok bejelentésére kitűzve. Hiszen elvben úgyis megrövidittetik s június vagy Julius vagy más időre tétetik a határidő, ebben oly igen nagy különbség nincs, a mint valóban azt hiszem, hogy nem is lesz, mert azt hiszem, hogy a zálogtulaj­donosok nem mulasztották el eddig sem igényeik bejelentését. A mi a parlamentarismust illeti, a melyet a ministerelnök ur felhozott, arra nézve, hogy oly dolgot, a melyet a törvény meg nem ad, utasításba adni nem lehet, meg kell jegyeznem, hogy a mi­nisterelnök urnak ebben igaza van. De én nem kívántam azt, hogy ez utasításba olyasmi adassék, a mi a törvényben nincsen. A törvénynek az az intentiója, hogy a segély minél hamarább adassék meg azoknak, a kik erre rá­szorultak. Én nem akartam a minister kezét a tör­vényben megkötni e segélyadás módozatára nézve, hanem azt hittem, hogy csak a nagyközönség ér­dekében szólalok fel, ha a ministernek szabadabb kezet kívánok biztosítani. De ha már oly szigorúan veszszük az utasításadást és azt a parlamentaris­must, akkor méltóztassék megnézni azt az utasí­tást, a mely az eredeti törvény mellé van csatolva és mely homlokegyenest ellenkezik magával a törvénynyel. Ez sokkal imparlamentnrisabb, mint az, a mit én a ministerelnök úrtól kértem. Josipovich Géza jegyző: Tisza Kálmán ministerelnök!

Next

/
Thumbnails
Contents