Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-262

262. országos ülés Jtinins 6-án, esatörtöklm. 1889. gg törvényjavaslat az iránt foglal intézkedést magában, hogy a fővárosnak 1870-ben, 1871-ben és 1885-ben felvett végleges kölcsönei és a múlt évek egyikében felvett függő kölcsöne convertálható legyen, illetőleg hogy az ezen convertálás czéljából, mely által a főváros jelentékeny pénzügyi előnyöket biztosít magának, ezen convertálás czéljából felveendő új kölcsön ugyanazon előnyben részesüljön, a melyben az 1868., 1870. és 1880-iki törvényhozás a fővárost az akkor contemplált kölcsönök felvételénél részesítette, vagyis hogy a bélyeg- és adómentesség ez új kölcsönnek is biztosittassék. A mennyiben az az összeg, mely a kölcsönök conversiójára szükséges, nem egészen akkora, mint a mekkora összeg adómentességéről itt szó van, mig t. i. a convertálandó kölcsön öszszesen mintegy 15 milliót tesz ki, mig itt 20, eset leg 25 millió forint bélyeg- és adómentessége mondatik ki: ez abban leli magyarázatát, hogy a fővárosnak legközelebbi időben jelentékeny újabb beruházási kiadásai lesznek, oly czélokra azonban, melyeknek országos volta számtalanszor hangoztatott és a melyeknek a közérdekkel összefüggő volta kívánatossá teszi, hogy a törvényhozás, a mely a főváros érdekei iránt soha sem volt érzéketlen, sőt a mely azt igazán nagy várossá való fejlődésében mindig első sorban mozdította elő, ma is ugyanazon méltányosságnál és a főváros fejlődésének az általános nemzeti érdekekkel őszszefüggő voltának ugyanazon felérzésével fogja a főváros ezen czélját előmozdítani, mint az előbbi törvényhozások tették. Elég, hogy rámutassak a t. ház előtt, hogy a főváros legközelebb eszközlendő nagy kiadásai a fővárosi általános csatornázás és a vízvezetéki kérdés megoldására, továbbá a kórházügy gyökeres rendezésére, tehát ép oly kérdésekre irányulnak,a melyek sürgősségét és fontosságát mindenki elismeri s melyekre nézve már a törvényhozás e termében is nem rég több sürgetés merült fel. Nem fejtegetve tovább e kérdést, elég, hogy ráutaljak arra, hogy mindezen intézkedés törvényhozási rendezése most azért válik sürgősen szükségessé, nehogy a főváros a pénzpiacz kedvező helyzetét a törvényhozás együtt nem léte miatt elhalaszsza : bátor vagyok a törvényjavaslatot a t. háznak általánosságban elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mély észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa az 1. §-t). Visi Imre előadó; Az 1. §-hoz bátor vagyok egy módosítványt javaslatba hozni, a mely csak egy szám megváltoztatását czélozza. Az első sorban ugyanis a fővárosnak 1868. évi 6%-kal kamatozó kölcsönéről van szó és ez az 1868. évszám annyiban helytelen, a mennyiben a törvény, melynek alapján az adómentesség megadatott, 1868-ban kelt ugyan, de maga a kölcsön 1870-ben köttetett, ugy, hogy a fővárosnak 1868, évi kölcsöne nincs. Indítványozom tehát, hogy az „1868" szám helyett „1870" szám tétessék. Elnök: Az előadó ur azon módosítást terjeszti elő, hogy az első sorban „1868" helyett „1870" tétessék. Azt hiszem kijelenthetem, hogy a t. ház az 1. §-t az előadó ur módosításával fogadja el. (Helyeslés.) Josipovich Géza jegyző (olvassa a 2. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közoktatásügyi bizottság 380. sz. jelentése „az 1883 : XXX. t-ez. módosításáról, tekintettel a katonai szolgálatot teljesítő tanárjelöltekre" czímíí törvényjavaslat tárgyában, Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, (Félolvasottnak veszszük!) az általános vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Szathmáry György előadó: T. ház! (Halljuk!) Egyáltalában nem szándékozom hoszszabb fejtegetésekkel fárasztani a t. ház figyelmét, csak egy pár rövid szóval kívánok a közoktatásügyi bizottság nevében e javaslatra vonatkozólag nyilatkozni. (Halljuk!) A t. ház tagjai jói méltóztatnak tudni, hogy az új védtörvény 25. §-ának azon intézkedése folytán, miszerint az egyéves önkénteseknek egész szolgálati ideje tisztán és kizárólag a katonai képzésnek van fentartva, immár lehetetlenné és tarthatlanná vált az eddigi törvényes gyakorlat, a mely szerint az önkéntesek katonai szolgálatuk idejével párhuzamosan folytathassák felsőbb iskolai tanulmányaikat. Épen azért, ha újabb intézkedés nem történik, a polgári pályatörés, a tanidő befejezése és az önálló keresetképességhez jutás tekintetében egy egész évvel fognának hátravettetni az önkéntesek, a mi kétségen kivül igen érzékeny visszamaradás volna. Ezen hátrányt némileg enyhíteni, csökkenteni czélja ennek a törvényjavaslatnak, a mennyiben megengedi és rendeli, hogy a katonai szolgálatot teljesített tanárjelöltek tanideje, mely a középiskolai törvénynek egyik szakaszával tudvalevőleg a gyakorlati idővel együttesen öt évre van megállapítva, egy fél évvel megrövidíttessék. A bizottság fontolóra vévén a kormánynak e javaslatban lefektetett intentióját, e kedvezményt annyival inkább tartotta elfogadhatónak és elfogadandónak, mert mig a véderő törvény által