Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-262

60 262. országos ülés jtmlos 6-áa, csütörtökön. 1889. kérdést bátorkodom a t. pénzügyminister úrhoz intézni. Ezen szakasz ugyanis azt kívánja, hogy azon személyzet, mely a határvámhivataloknál alkalmaztatik, a budapesti fővámhivatalnál tegye le a vizsgákat. Bátorkodom tehát kérdezni, hogy a horváTörszági határvámhivataloknál alkalmazott személyzetnek meg lesz-e engedve, hogy a vizsgát horvát nyelven tehesse le? Wekerle Sándor pénzügyminister: T. képviselőház! A vizsgálatok letétele olyan kérdés, hogy erre vonatkozólag — az illetőknek alaposabb kiképzése végett — mulhatlanul szükséges, hogy ők a budapesti fő vámhivatalhoz feljöjjenek és az itteni árúgyüjtemény alapján magukat alaposan kiképezzék. Mert az árúgyüjtemény olyan változatoknak van kitéve és oly széles körre terjed, hogy lehetetlen ilyen árú-mintagyüjteményt másutt, mint Budapesten, összeállítani. A magasabb fokú vámvizsgáknál ezen kivül szakemberekre is van szükség. Minthogy pedig ezek itt a fővámhivatalnál vannak, ezek a vizsgák ez idő szerint itt Budapesten szoktak tartatni és mi sem áll annak útjában, hogy a törvény kívánalmainak megfelelőleg a horváTörszági határvámhivataloknál alkalmazottak a vizsgákat horvát nyelven tegyék le. (Helyeslés.) Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 37. §-t

1 mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 38. §-t). Gyurkovies György! Gyurkovics György: T. ház! A 38. §-hoz egy módosítvány t vagyok bátor benyújtani és kérem a t. házat, hogy azt, mint 7-ik pontot, elfogadni méltóztassék. Módosítványom a köv etkezöleg hangzik (olvassa): „E törvényjavaslat 11. §-a értelmében a pénzügyigazgatóságok által kiküldött tisztviselőknek a községi adókra vonatkozó vizsgálati kötelessége a horvát és slavon autonóm közegek jogkörét nem érinti. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Josipovich Géza jegyző (olvassa a módosítványt). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Nekem a módosítvány ellen nincs kifogásom. Az magától értetik, hogy a vizsgálati jog nem módosíthatja az autonóm közegek jogkörét. Talajdonképen felesleges a módosítvány, de ha annak elfogadása a horvát-slavon képviselő uraknak megnyugtatására szolgál: nincs kifogásom a módosítvány elfogadása ellen. Azonban megjegyzem, hogy a módosítvány elfogadása esetén a következő pontok számai egygyel magasabb számot nyernek. (Helyeslés.) Elnök: A 38. §. szövegében nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Gyurkovics képviselő uregy uj 7. pontot hoz javaslatba, a melynek elfogadása esetén a következő pontok egygyel nagyobb számot nyernek. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a Gyurkovics képviselő ur által benyújtott uj 7-ik pontot elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. Következik a 39.'§. Josipovich Géza jegyző (olvassaa 39—42. § okát, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslaté szerint részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése „az 1880 : XX. tör vényczikk némely határozatainak módosításáról" szóló 321. számú törvényjavaslatot illetőleg. Azt hiszem, hogy a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Baranyi Ignácz, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A kormánynak ezen törvényjavaslattal az volt a czélja, hogy azon törvényjavaslat, mely a t. ház által már megszavaztatott, a szabályozási és talajjavítási záloglevelekről kiegészítését nyerje. A tiszai kölcsönöknek czélba vett conversiója tudniillik csak ugy történhetik meg és a szabályozási záloglevelekről szóló törvényjavaslat alkalmazását csak akképen találhatja, ha intézkedés történik az iránt, hogy az 1880: XX. törvény czikkben engedélyezett társulatok által felvett kölcsönök vissza is fizettethessenek, illetőleg a társulatok kölcsöneik visszafizetése alkalmával a tartalékalapot vissza is kaphassák. De másfelől, hogy ha már gondoskodás történt arról, hogy a tiszai és egyéb ármentesítő társulatok jutányosabb és bármikor visszafizethető kölcsönöket kaphassanak, akkor intézkedésnek kellett történni az iránt is, hogy Szeged város és kárvallott lakói szintén olcsóbb kölcsönökben részesüljenek, Ezeket a czélokat kívánja a törvényjavaslat elérni 3 első fejezetében, a negyedikben pedig a közgazdasági alap dotálásáról gondoskodik. A mi már az intézkedések részleteit illeti, ez a törvényjavaslat módot nyújt Szeged városának arra, hogy 5 millió forintos kölcsönt vehessen fel 5,500.000 forintnyi tartozásának részbeli convertálására, illetőleg visszafizetésére. Ez a kölcsön az eddigi 50 éves és 6%-os annuitással szemben 50 éves 5'2%-os annuitásra fog változni, az évi összjárulékból pedig, mely 2,600.000 forintot tenne, 30 ezer forintot ideiglenesen az állam fog fizetni, a kölcsön lejárta után azonban ez az előlegezés egyéb tartozásokkal együtt az államnak kamatmentesen visszatérítendő lesz. Szeged város tartozása az állammal szemben 6,512.643 forint 09 krajezárt tesz ki. E törvényjavaslat módot nyújt arra, hogy a város egy 5 millió foriűtos kölcsönt kedvezőbb feltételek mellett