Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-261

2C1. országos ülés .innins 5.én> szerdán. 1SS8. 33 mására a kormány előbb nem jutott, erre csak most jut s hogy mily tanulmánynyal, azt az indokolás egész naivul sorolja fel. Ha valaki ezt az indokolást elolvassa, méltán kérdezheti, hogy ki ül most a pénzügy mi nister helyén? Talán az ellenzék leszavazta a többséget s az tart critieát a pénzügyi administratio felett? Nem. Tisza Kálmán tart eriticát a maga rendszere felett, mert a törvényjavaslatot indokolásával együtt ő nyújtotta be. Bizony mulatságos helyzet, t. ház, hogy Tisza Kálmán oly szavakkal Ítélje el saját rendszerét, hogy ha a ház ezt komolyan tanulmányozná, a többségnek azt kellene mondania: örülök, hogy felfedezte kormányzatának hiányait, mert azt, a ki 14 év alatt ilyen gazdálkodással kezelte az ország administratio]át, a jövőre nem lehet megbiznom, hanem majd keresek mást, a ki majd végrehajtja azokat, a miket most javasol és érvényesíteni kivan. Még két irányban tartozom ezt a javaslatot megvilágítani s a t. háznak figyelmébe ajánlani. Nem ellenzéki szempontból, hanem administrationalis szempontból, a mely mindnyájunk közös érdeke és politikai szempontból, a mely már nem közös érdek s ez a főispáni hatalom kérdése, a mire egy kormánypárti azt mondta, hogy ez a javaslatnak fénypontja, mert ezentúl legalább tudni fogjuk, hogy a pénzügyi administratio zaklatásai miatt kihez kell majd sikeres orvoslás végett fordului. Erre azt mondhatnám, hogy e törvényjavaslat e szerint nem egyéb, mint a kormánypártiságnak egy újabb jutalma az egész országban, mert ez a része a törvényjavaslatnak egy erős eszköz, a melylyel uralkodhatik a, kormánypolitika, egyszersmind pedig ellenfeleinek üldöztetésére. Administrationalis szempontból e törvényjavaslat decentralisálja a pénzügyi igazgatóságokat, az adófeliigyelőségek és illetékkiszabási hivatalok mai hatáskörükben megszűnnek, illetőleg az illetékkiszabási hivatalok megosztatnak a pénzügyigazgatóságok és az adóhivatalok közt. Ez, t. ház, igen furcsa körülírás, maga az indokolás használja e szavakat erre, hogy „a jogilletékezés megosztatik a pénzügyi igazgatóságok és az adóhivatalok közt

£t

. A t. előadó ur megmagyarázta, hogy az adóhivatalok lesznek a jogilletékek közvetlen kiadói és első fórumai, de csak bizonyos határig. Addig tudniillik, mig egy adóhivatalnok esze és tehetsége terjed, mert ez határozza meg a törvény szerint, hogy az egyes hivatalok jogköre mennyire terjed. A t. minister ur bekéri az egyes adóhivatalnok eszének és tehetségének leírását és ha többet tud, több hatáskört, ha pedig kevesebbet tud, kevesebb hatáskört fog adni. A mit pedig az adóhivatalnok a maga eszével és tehetségével nem tud elintézni, annak elintézése végett egy külön utasitásszerű ministeri rendeletKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XIII. KÖTET. ben a központból a pénzügyi igazgatósághoz egy egyén fog kirendeltetni a pénzügyi igazgatóság mellé, ki e nehezebb dolgot nem a saját felelősségére végzi, hanem csak megcsinálja, leirja s azután kiküldi az adóhivatalnoknak, hogy ugy, a mint van, adja ki a félnek. Ez aztán a carricatura. Ha valahol találnak ilyet Európában, vagy Amerikában, Ázsiában, Afrikában, hozzák ide. De itt a carricatura nem szűnik meg. Mi történik, flja a fél nincsen megelégedve a kiadott illetékezéssel? Apellál és itt jön a carricatura második része. Minthogy az adóhivatalnok az első fórum, az apelláta igy fog szólni: a tisztelt adóhivatal ez illetékezése helytelen lévén, apellálom a pénzügyi igazgatósághoz. Igen, ele ez csak részben áll, mert hiszen nem mindig az adóhivatal végzi az illetékezést, hanem egy, a központban ülő, az adóhivatalnoknál okosabb ember kiadványa az. Erre azt méltóztatik persze mondani, hogy ez mindegy, azért mégis az adóhivatal ténye az,mert az irja alá. Jó, fogadjuk el, hogy mindegy. De hát a fél ez apellátája felmegy a pénzügyi igazgatósághoz, a mely a második fórum. Amit az adóhivatal saját eszével el tudott végezni, arra nézve természetes, hogy a pénzügyi igazgatóság második fórum, de arra nézve, a mit a. pénzügyi igazgató okos embere készített el a nem okos adóhivatalnok részére, mi lesz? A törvényjavaslat gondoskodott arról is s azt mondja, ily esetekben a pénzügyi igazgató ugyanannak a hivatalnoknak nem adhatja ki az ügyet referálás végett, a ki elkészítette az első végzést, mert ha ugyanennek adná, ez semmiségi panasztképezhet. A pénzügyi igazgatóság kétségkívül egy fórum, egy testület, a melynek hatáskörébe tartoznak a segédhivatalok és az összes működő administrativ közegek. Ha már most e fórum második fokban bírál meg egy oly ügyet, melyre nézve első fokban is már határozott egy, e fórumban működő egyén, ez oly állapot, a melyet hogy a modern állam felfogásához illőnek, vagy correct administratioaalis eljárásnak nevezhessünk, ennyire, t. ház, az én gyarló phantasiám nem terjed, ehhez magasabb röptű gondolkozás és észjárás kell, de én nem tartom beilleszthetőnek ezt egy európai szellemben vett, de még a mi szegényes administratiónk körébe sem. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ilyen kétszeres carricaturát tartalmaz ez a törvényjavaslat, a melyhez, ha a t. ház többsége hozzájárul, gratulálok, de részemről nem vagyok képes ehhez hozzájárulni. Sőt még módosításokat sem teszek a részleteknél, felesleges is volna, mert tudom, hogy a törvényjavaslat ezen carricaturás modorában úgysem fog sokáig fennállani. Méltóztassék csak meggondolni, mik lesznek a teendői ezen adóhivatalnokoknak. Ezek az ő számai

r

:zti vizsgájukkal lettek kinevezve, mint pénzkezelő hivatal-