Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-287
287. országos ilés ÍIOTOIIUKT 19-é«, kedden, 1889. 379 mással szervesen összefüggő sérelemből azért vesz ki egyet, hogy azt megorvosolván, a többit annál kevésbé orvosolja, mert ha sok egymással szervesen egybe tartozó sebből azért veszünk ki egyet, hogy azt megorvosoljuk, ezzel a többinek fájdalmát nem enyhítjük, hanem még inkább fokozzuk. (Élénk helyeslés és tetszés a balés szélső baloldalon.) És erre a reményre engem az a hit vezet, mintha ama körök Magyarország iránt már eleve ép oly jó akarattal viseltetnek, mint mi, hanem vezetnek azok a tények, a, melyeket nekik is látniok kell és vezetnek azok a következmények, a melyek előtt^ők, ha eb volnának tökélve továbbra is ezen az utón haladni, nem hunyhatnak szemet. (Igaz! JJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) De mielőtt ezen tényekre és következményekre rámutatnék, lássuk tehát, hogy mik azok a jogos követelések] eoncrét alakban, melyekről itt szó van és -vizsgáljuk meg; hogy ig.izán jogosoké és keresztülvitelük gyakorlati lehetetlenségbe nem ütközik-e? (Halljuk! Bajijuk!) Az első követelés líézetem szerint az, hogy miután a közös hadseregbe a dualismusnak megfelelő ozímezés már behozatott, tehát ebből kifolyólag a közös hadserek Magyarországnak minden politikai hatóságával az állam nyelvén levelezzen ós érintkezzék. (Igaz! JJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A második követelés, hogy a magyar önkéntesek az elméleti tiszti vizsgát az államnyelvén tegyék le, ne utasítás, hanem törvény alapján. (Igás! JJgy van! balfelöl) A harmadik, hogy a közös hadseregből teljesen száműzessék a politika és ennek biztosítéka benne legyen a katonai büntető eljárás reformjában, mely reform mielőbb keresztülviendő. Negyedik követelés, hogy a magyar honvédségre vonatkozó törvények és utasítások összhangba hozassanak az 1868: XLL törvényczikk szellemével és intentiójával és minden kétséget kizárólag tisztáztassanak ugy a zászló, mint a jelvény kérdései, valamint a magyar országgyűlésnek a magyar honvédségre vonatkozó mindazon jogai, melyek az 1868: XLL törvényezikkben benne vannak, de a későbbi törvények által megzavartattak. (Igaz! JJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az ötödik követelés, hogy állittassék fel Magyarországon egy tiszti akadémia, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A mi az első négyet illeti, hogy ezek teljesen jogosak és törvényesek és hogy azoknak nem teljesítése már eddL; is sérelmet képez, erre elég rámutatni az 1867 : XII. és 1878 : XLL törvényczikkre; hogy gyakorlatilag semmi akadályba nem ütközik megvalósításuk, inert nem csak nem változtatják, de nem is érintik a közös hadseregnek szervezetét, sem azon legfelsőbb haduri jogokat, melyeket a törvény ő Felségének a törvénynycJ való összhangzás feltétele mellett biztosíttatott, ez sem jöhet kétségbe. A mi az ötödiket, a tiszti akadémiát illeti, ennek lényege abban áll, hogy ez nem külön magyar tiszteket nevelne a közös hadseregnek, hanem a törvény és közjog alapján közös hadseregbeli tiszteket, de magyar tannyelv alapján és magyar tanárokkal. Katonailag tehát ez az akadémia épen olyan lenne, mint a többi, ép ugy a közös hadügyminister alatt állana, a delegatiók ellenőrzése mellett, mint a többi. Jogilag ez is ép olyan, a közjog alapján álló kérdés, mint az előbbi négy, ez a gyakorlati kivitel kéi désében s azok főkép, a, kik a. t. kormánypártból szeretik gáncsolni a közjogi alapot, azt hozzák fel, hogy a, követelés napirendre tíízése azért nem időszerű, mert ebben maga a magyar országgyűlés nem határozhat, hanem a delegatio; továbbá, hogy maga a magyar delegatio sem határozhat egyedül, mert hogy ez megvalósíttassák, ahhoz az osztrák delegatio hozzájárulása is szükséges, annál is inkább, mert mig Magyarország ezen tiszti akadémiához csak 30%-al járulna, addig Austriáuak ahhoz 70%-al kellene hozzájárulni. Tehát a követelés részünkről nem méltányos, ajándék kérés pedig nem volna méltó. De ezekre meg kell jegyeznem, hogy a 307, és 70% ról itt nem lehet sző, mert a dualisnms teljes paritáson nyugszik. De még, hogyha szóba is jönnének ezek, akkor is jogosult lenne követelésünk, mert 3 tiszti akadémia közül mi csak egyet kapnánk. Továbbá az osztrák delegatiónak azt is meg kellene gondolni, hogy mi a magyar honvédségben közvetve Austria védelmére is egy egész hadsereget tartunk (JJgy van! JJgy van! balfelöl) s annak költségeihez Austria. egy krajezárral sem járul. Előttem tehát, az, hogy a magyar delegatio hiába hozna ily határozatot, mert az osztrák delegatio nem járulna hozzá, nem egészen bizonyos; mert ha e kérdés közös szavazásra bocsáttatik, nekünk nem is az egész osztrák delegatióra volna szükségünk; azt pedig, hogy az egész osztrák delegatióban egy-két ember se akadjon, a ki Magyarország követelését jogosnak és méltányosnak találná, nem hiszem el. (Helyeslés balfelöl.) Annyiban tehát igenis a magyar országgyűlésen fordul meg ezen kérdés megoldása, mert ezeknek kell fölemelkedni az állami és nemzeti érdekek magaslatára és nem szabad magukat egy vérszegény opportunismus álokoskodásaitó], som a kényelmi államférfiak ijesztgetésétől megtévesztetniük. (Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ezek tehát concret alakban azon követelések, melyek szóban forognak, melyek nemcsak jogosultak és törvényesek, de a. mily fontosak Magyarország államiságára, ép oly mértékben lehető legszerényebbek is. (Igaz! JJgy van! bal felől.) Ezekről 48*
