Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-287

mbcr lil-én, kedden, 1889. 378 -^- országos ülés nőve sának első stádiumát látták s kik ennélfogva azért ragaszkodnak oly makacsul a közös és nagyrész­ben még mindig osztrák szellemű hadsereghez, azért akarják ezt lehetőleg kivonni az alkotmá­nyos tényezők befolyása alól, mert csak ebben látják valahogy megőrizve az egységes monarchia eszméjét. (Igaz! Ugyvan.! abal-ósszélső baloldalon.) A t. ministerelnök urat nem menthetik, hogy még mindig vannak ilyenek, kik ennek következtében a közjogi kapcsoknak folytonos szűkítésére törek­szenek és mivel ők még mindig csak a dualismus­nak bilincseit érzik, folyvást panaszkodnak, hogy sem activ kül , sem activ kereskedelmi politikát nem lehet csinálni, sőt szövetségeseink is gúnyo lódnak, hogy minden kül-és katonai kérdésben két országgyűlésnek van szava. Mindez a t. minister­elnök urat nem mentheti, mert ha léteztek is ily áramlatok, annyival inkább hozzá kellett volna látnia ahhoz, hogy ezen áramlatok — ha talán egyszerre nem. is szüntethetők meg — legalább évről-évre ne erősbödjenek. (Igaz! Ugy van! a ba'­és szélső baloldalon.) A t. ministerelnök urnak meg kellett volna magyarázni, hogy igaz ugyan, hogy van Magyarországon egy igen erős nemzeti áram­lat, mely ellentétben a Lajt ín-túli áramlatokkal, a dualizmust, a közjogi alapot azért nem fogadja el, mert ebben nem az elszakadásnak, de az össze­olvadásnak legális formáját látja; igaz ugyan, ezen erős nemzeti áramlat külön magyar hadsere­get követel, de a külön magyar hadsereg eszméje, mely csak egy vágy s mely felett pro és eontra vitatkozni lehet, sokkal kevésbé vezethet con­flictusra, mint a közjogi alapon álló, tehát nem a vágyak világából való, hanem az irott törvények­ből folyó, jogos és szerény követelésnek vissza­utasítása ; (Zajos helyeslés a baloldalon) mert ennek visszautasítása evidenter jogtalan ; a hol pedig a jogtalanság ily világos, a hol a vita ki van zárva, ott mindig közelebb áll a conflictus. (Igaz! Ugy van! Zajos tetszés a baloldalon.) De a t. ministerelnök ur soha sem mert erélyesen belekezdeni ezen magyarázatokba s bár jól látta a mérges szálkát a nemzet testébe hatolni és bár tudta, hogy a szálka sebet és a seb gyula­dást okoz, mégis, ha a gyuladás acuttá vált, min­dig csak a láz ellen keresett palién tiv szereket, a szálkát a sebben Nagyta. (Taps és zajos tetszés a bál- és szélső baloldalon.) A t. ministerelnök ur valahányszor Magyarországnak jogos követelései ugy itt az országgyűlésen, mint a delegatióban rendszeresen leszavaztattak, azt hozta fel, hogy Európa csak ugy számol velünk, ha nem bolygat­juk a katonakérdést, hozzunk tehát áldozatokat. És ha ez egy bizonyos határig igaz is, de vájjon ebből annak kell e következnie, hogy ha mi fel­vetjük a közjogi alapon álló a katonai kérdé­seket hogy akkor bennünket mindenkor a koroná­val való conflictus előidézése miatt vádoljanak? (Zajos tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ha mi ezen téren elkövetett mulasztásokért csak magát a magyar kormányt akarjuk kérdőre vonni, már ezt is ugy tüntesse fel, mint ha mi a kettős monarchiát szét akarnók robbantani? Annak kell ebből következnie, hogy mig minden más ország bún ;i kormányhatalom arra való, hogy a nemzet aspiratióit valósítsa meg, addig Magyarországon a kormányhatalom abban az arányban növekszik, a milyenben a nemzet aspiratióit fékezni vagy elnyomni tudja. (Hosszan tartó zajos tetszés és tapsa bal- és szélső baloldalon) Kern, t. ház! Mindezek csak azért fajulhattak el ennyire, mert a t. ministerelnök ur 15 éven át mulasztotta kötelességét ezen a téren, (Igaz! ügy van! abál- és szélső baloldalon) talán nem is annyira, azért, mert a nemzetet féltette a confüctustól, hanem mert a saját positióját féltette. (Élénk he­lyeslés. Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És hogy biztosítsa hatalmát, késleltesse e jogok erejének érvényesülését; engedte ama körökben elterjedni ama végzetes tévedést, hogy hiszen ezen aspiratiók megvalósítását maga Magyarország sem követeli, mert hisz a többség nem tűzi azokat napirendre és csak az ellenzék az, mely azokat pártszempontból kihasználja. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És innen van, t. ház, hogy még az a nagy igazság is, hogy mikor mi egy erős és önálló Magyarországot követelünk, ezt, tőként azért követeljük, mert nem akarjuk meg­érni a kettős monarchiának gyengülését, sem fel­bomlását, hogy, mondom, az a nagy igazság h, mely ezen követelésben rejlik, u<xy tűnik fel már, mint fenyegetés és kihívás Bécs és az udvari körök irányában. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Es az udvari politieusok már hitelv gyanánt vallják, hogy a kettős monarchia csak addig állhat fenn, mig Magyarország állandóan a függő önállóság keretében mozog. (Zajos tetszés.) Pedig épen megfordítva áll a dolog és ők a kettős monarchia megerősödésének feltételeit utasítják vissza, midőn Magyarország jogos aspiratióinak teljesítését megtagadják, mert Magyarország az, mely a kettős monarchiának megadja nyugat felé az autoritást, kelet felé az erőt (I;az! ügy van! Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Jól tudom én, t. képviselőház, hogy régi és Nagyományos előítéleteket kiirtani nagyon nehéz, különösen akkor, ha egy kormány azokat 15 éven át a legalitás pajzsával védi. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De azért most sem mondok le a reményiől, hogy ama körök felvilágosíthatok és megnyer­hetők arra hogy Magyarországnak jogos köve­teléseit nem elnyomni, hanem támogatni kell; most sem mondok le reményről, bog)- ama körök felvilágosíthatok a felől is, hogy minden politika közt az a legszerencsétlenebb, a mely több, egy-

Next

/
Thumbnails
Contents