Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-287

287. országos ülfe uoYember 19-én, kedden. 18S9. 377 mert kérdezzük, hogy vájjon ezeknek kiaknázása erősebbé tette-e Austriát] politikailag'? A statisti* cai táblákról le lehet olvasni, hogy mennyit vesztett Magyarország csak az utóbbi kiegyezések alatt is. Ezek a milliók kétségtelenül Austriának gazdasági jólétét emelték, de megszüntették-e ott a nagy politikai ellentéteket ? Nemcsak meg nem szüntették, de a gazdasági jólét és versengés által még csak fokozták azoknak intensivitását, elannyira, hogy ezen politikai ellentétek a kettős monarchia szempontjából csak az által ellensúlyozhatok és egyensúlyozhatok, hogy Magyarország, mint egységes és szilárd politikai súlypont, a gravitatio törvényénél fogva leköti a centrifugai törekvéseket és nemcsak biztosítékul, de kénvszerítésül is szolgál a kettős monarchia consistentiájának erősítésére. (Zajos tetszés balfelöl.) Es ha az én felfogásom szerint egy oly politika, mely a maga lényegét Austriának irántunk való jóakaratára építené, nagyon téves politika lenne; de másrészt, részemről nem tartok minden irányban aetivnak oly politikai irányt, a melynek lényegét még mindig az Austria iránt való félelem és bizalmatlanság sugalmazná. (Helyeslés balfelöl) De mielőtt tovább mennék, még vissza kell térnem az első főokra és constatálnom kell azt a históriai igazságot, hogy mikor a Deák-párt lemondót* a pártur.doniról, ezí főként azért telte, hogy a közjogi alapot erősítse nemcsak lefelé, hanem fölfelé is. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ez volt az igazi oka a fusiónak. (ügy van! balfelöl.) A többi ok mind olyan volt, hogy azok mind összevéve, e nélkül az egy ok nélkül a fusiót létre nem hozták volna. (Helyeslés balfelöl.) És bármennyi személyes intriguák folytak is le a fusio előtt, azo': folyhattak volna akármeddig és nem lett volna sikerük. Mert ha a Deák-párt anynyira át lett volna hatva a hatalmi érdekektől, mint a t. szabadelvű párt, akkor ezen intriguák folyhattak volna évekig és a fusiót legalább is nem a választások előtt csinálták volna, hanem azt a választások utánra halasztották volna. (Élénk tetszés és helyeslés balfelöl) De bármennyi dolgozott is privát érdek és bármint nem is volt a Deák-pártnak igazi activ vezére: a fusiót mégis az az ideális momentum alkotta meg, hogy legyen a közjogi alapon egy erősebb kormány, egy erősebb párt. (Helyeslés a baloldalon.) Mert a Deák-párt azt hitte, hogyha a közjogi harcz megszűnik, lehetséges lesz a közjogi alapon mindazt érvényesíteni, a mit Magyarország jogos aspiratiói a közjogi, gazdasági és a katonai kérdések terén megkivannak. (Élénk helyeslés balfelől). Lett is erős kormány és lett is — ki nem is egyszerre — erős párt, de nem a közjogi alap érdeKÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XIII. KÖTET. kében és nem annak javára. (Helyeslés a baloldaIon.) Miért? (Halljuk! Halljuk!) Mert a Deák-párt, ; mely a közjogi alapot létrehozta és azzal összeI forrt, meghozhatta annak azt as áldozatot, hogy I annak érdekében lemondott a párturalomról; de I hozhatott-e a közjogi alapn.ik^ ilyen áldozatot a tisztelt ministerelnök ur ? És valahányszor a t. ministerelnök ur olyan helyzetbe jutott, hogy vagy saját hatalmi állása, vagy a közjogi alap reputatiója között kellett választani, mindig olyan megoldásokat keresett, melyek sohasem az utóbbinak voltak kedvezők. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És ez nagyon természetes. Az ő politikai reputatiója. nem volt összekötve a közjogi alappal, melyet 8 éven át támadott és minden baj fó'okának tartott; hatalmi állásához pedig hozzá volt kötve nemcsak egész életszenvedélye . . . (Tisza Kálmán tagadólag int) igenis, t. minister ur, (Zajos helyeslés a bal és szélső baloldalon, Igaz! Ugy van! Elénk ellenmondások a jobboldalon) hanem politikai reputatiója is. (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) A legnagyobb alaptévedés tehát a fusiónál kezdődik el, mert mig a Deák-pártot azon remény vitte a fusióba, hogy megszűnvén a közjogi harcz, a közjogi alapot érvényesíteni lehet a nemzeti aspiratiók szellemében: addig a balközépet egy reménytelenség vitte a fusióba, az a reménytelenség, hogy Magyarországon ellenzéki politikát csinálni nem érdemes. (Nagy tetszés és derültség a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Két abdicatio egyesül tehát a fusióban, a Deák-párté és a balközépé. Abban, mely a hatalomról lemondott, megvoltak az ideális momentumok : abban, a mely azt átvette, abban volt a rideg opportunismus. Jöhetett-e ebből létre más, I mint a közjogi abdicatióknak egé-ÍZ sorozata ? (Ugy I -van! Ugy van! Zajos tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ámde a t. ministerelnök ur mulasztásait és gyengeségeit ezen a téren korántsem mentheti az, hogy eljárásának lehet is, van is elfogadható magyarázata. A t. ministerelnök urat nem mentheti az, hogy ő a közjogi felfogás körül a bécsi katonai ép udvari körűkben zavaros eszméket talált és hogy ez az eszmezavar még mindig megvan és még mindig igen erős; (Helyeslés) nem mentheti az, hogy a dualismus és a paritás iránt az eszmék még most sincsenek kellőleg tisztázva a Lajtán túl és még most is vannak, a kik egy foederalisticus államnak ideálját látták ketté törni, midőn a dualismus létrejött és a kik még mindig reménykednek, hogy ennek romján azt az ideált még felépíthetik ; nem mentheti a t. ministerelnök urat; hogy még mindig vannak, a kik előtt a dualismus egy közjogi és államjogi absurdum és akik abban az alakban, a mint 67-bea létrehoztuk egyrészről Magyarország elszakadási törekvéseinek legális : formáját, másrészről a kettős monarchia felbomlá48