Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-261

30 261. országos ülés június 5-én, szerdón. 1889, ségek vannak a kérdéseknek bonyolultsága, szakszerű elintézésük szükséges biztosítéka tekintetében. Erre vonatkozólag a törvényjavaslat egy expedienshez folyamodik: ahhoz, hogy felhatalmazást ad a pénzügyininisternek, miszerint a közönséggel szemben ugyan névszerint és tényleg az adóhivatal képezi az egyetlen forumot az illeték kiszabási ügyekben is, de hogy a bonyolutabb kérdések szakszerű megoldására nézve a kellő biztosíték meglegyen, felhatalmazás adatik a pénzügyministernek ugy általában az ügyek természete szerint, mint az egyes adóhivatalokkal szemben a megfelelő intézkedések megtételére, abból a ezélból, hogy az ilyen bonyolult ügyek ott, a hol a személyzetnek elégtelensége — qualificatio vagy szám tekintetében — aközönségnek és a kincstárnak kellő biztosítékot ezen ügyek szakszerű elintézésére nézve nem nyújt, ott a felülvizsgálat eszközöltessék a pénzügyigazgatóságnak egy megfelelő közege által. Természetes, hogy ez tulajdonképen azt lehet mondani gremiumbeli dolog. A t. minister ur ezen felhatalmazást, ha a törvényből egészen kiNagyta volna és egyszerűen intézkedett volna saját felelősségére, az ellenőrzés szempontjából a felülvizsgálatra nézve igen természetes dolog, hogy ezt tehette volna ugy is, mert a közönségre nézve ugy a kiszabás, valamint a végrehajtás eszközlése tisztán az adóhivatalokra van bizva. Ily módon, ebben a keretben kívánja a törvényjavaslat azon nehézségeket megoldani, melyek a pénzügyi administratio jelenlegi szervezetében vannak. Kiegészítő részét képezi még ezen intézkedéseknek az, hogy a katasteri nyilvántartási biztosok beosztatnak a pénzügyigazgatóságba és a felügye- I lők közvetlen központi közegeivé válnak a pénzügyministeriumnak, ugy, hogy utazásaik által gyakorolják a felügyeletet, melyet eddig gyakoroltak. A megoldás azonban nem maradhatott ennyiben és nem állhatott meg ezen pontnál azért, mert határozottan a közönség ellenőrzési jogát kellett biztosítani azon ügyekben is, melyek az ő ellenőrzése alól eddig el voltak vonva; biztosítani kellett ezt az ügyeknek és az adórendszernek azon változásai következtében, melyeket az újabb törvények idéztek elő, hol a közönség érdekei, különösen az italmérési adónál, a szesztermelésnél és a czukoradónál már közvetlenebbül vannak bevonva az ellenőrzés szempontjából is, közvetlenebbül azért, mert ugy a termelők a contingentálás rendszerénél és annak felosztásánál fogva is a felosztás szigora ellenőrzése szempontjából, valamint az italmérési adó egész i-endszere és kezelésénél fogva érdekelve vannak a tekintetben, hogy a törvény határozatai szigorúan végrehajtassanak és ez részrehajlatlanul ellenőriztessék. De másfelől volt még egy mozzanat, mely a kormányt e tekintetben úgyszólván ösztönözte, hogy az önkormányzatot — mert a közönséget e téren az képviselheti legczélszerűbben—bevonja a közvetetett adók ellenőrzésébe is s ez az a tapasztalás, melyet e téren az egyenes adóknál tettünk, mert tagadhatatlan, hogy különösen a múlt fejlődéseinek hátrányos befolyása következtében, különösen Magyarországon a pénzügyi administratio egy darabig és bizonyos mértékig most is az ellenszenv hatása alatt áll a közönség részéről. Ezen ódiumnak leküzdése és a közönségben azon elfogulatlan érdekeltségnek felköltése, a mely nemcsak az egyéni érdekek és jogok védelmében nyilvánul és kell, hogy nyilvánuljon még a törvényesség és az alkotmányos jogok gyakorlata szempontjából is, de egyúttal az államkincstár érdekében is, csak ugy lehetséges és e tekintetben fejlődés csak ugy állhat be, ha az ügyekbe a közönségnek betekintése van és láthatja azok alapjait, az eljárás motívumait, meggyőződhetik arról, mi felel meg az államkincstár jogos érdekének és hoL vannak sértve valóban, komolyan az egyéni érdekek. E szempontból azon tapasztalások, melyet az egyenes adók terén eddig tettünk, 1876. óta a közigazgatási bizottságok működésében, nem mondom, hogy mindenütt az országban, de túlnyomó nagyrészében, nagyon kedvezőek. Határozottan megszűnt, legalább jórészben az az ellenszenv, mely eddig az adófizetés tekintetében a közönség egy részében volt s azt hiszem, nem csalódom, ha ezt annak tulajdonítom, hogy közvetlenül van képviselve a közigazgatási bizottság ezen ügyek elintézésében és ellenőrzésében s igy megszerzi magának a befolyást és felvilágosítást minden irányban ezen ügyekben. S azt hiszem, bár némi tekintetben elütő természetű, bár magasabb színvonalon álló kérdések azok, melyek a közvetett adóknál fordulnak elő, de az adórendszer újabb módozatai következtében mégis sokkal közvetlenebbül van bevonva a közönség érdekeltsége, semhogy a közigazgatási bizottságnak ezen ügyekben ugyanazon ellenőrzési jog megadása, mely az egyenes «adókban eddig megvolt, üdvös és jótékony hatást ugy az államkincstár érdekeire, mint a közönség jogainak védelmére ne gyakoroljon. Azt lehet mondani ezen ügyekre vonatkozólag is, hogy a tájékozatlanság, tudatlanság és az érdeklődésnek hiánya sokszor félreértésekre és visszaélésekre is szolgáltat okot és ürügyet, egyszerűen azért, mert nincs meg az illetőnek a kellő alap és adat, sőt némelykor a kellő anyag sem ítéletének meghozatalára. De ha a közönségnek megszerezzük azon nyugalmat és biztosítékot, hogy van egy fórum, a melyben a vele hasonlólag érdekeltek és a vele egyforma gondolkozás módú egyének vannak döntő szerepre hivatva, a kikhez panaszai orvoslása szempontjából ezen adóügyekben is for-