Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-286
28fi, országos ülés november IS-án, hétfőn 1880. 347 vényezikk módosításáról és pótlásáról szóló törvényjavaslatokat a képviselőház által megállapított szerkezetben módosítás nélkül elfogadta. E szerint e törvényjavaslatok legfelsőbb szentesítés czéljából őFelségéhezfelterjesztetni határoztatnak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez utóbbihoz a főrendiház azon észrevételt kapcsolta, hogy a telekkönyvi bejegyzések és a tényleges állapotok közt országszerte mutatkozó eltérések kellő orvos Ikalmas eszközökül az 1886 : XXIX. törvény ezikk és a jelen törvényjavaslat csak akkor fognak szolgálni, ha a mielőbbi végrehajtásuk tekintetéből szükséges előmunkálatok, jelesen ;i földadó-katasteri munkálatok szintén kellő gyorsasággal foganatosíttatván, az igényelt anyagi eszközök a kellő mérvben bocsáttatnak rendelkezésére az igazságügyi kormányzatnak. De minthogy a főrendiház e határozatára vonatkozólag nem kívánta a t. ház hozzájárulását, azt hiszem, hogy ezt tudomásul venni méltóztatik. (Helyeslés.) Bemutatom a főrendiház elnökének 494., 495., 496. és 498. sz. átiratait, melyek szerint az állami zárszámadások jövő berendezése végett egybehívott szaktanácskozmáoy által előterjesztett munkálat tárgyában a m. kir. pénzügyminister által —- a deés-zihahi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában — a budapest-szent-lőrinczi helyi érdekű vasút vonalának a Ludovica-Akademia előtti térig meghosszabbítására adott engedély tárgyában és a borossebes-butyín-gurahonczi II. rangú helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában a közmunka- és közlekedési, magyar királyi minister által az országgyűléshez beadott jelentésekre a képviselőház által hozott határozatokhoz a főrendiház hozzájárult. E szerint e határozatok most már országos határozatokká váltak. Bemutatom végre a hunyadmegyei kincstári vasgyáraknál alkalmazott altiszteknek Pogány Károly képviselő által beadott kérvényét, melyben a társulati kötelékből való fölmentetésnek és az 1885. évi XI. törvényezikkben foglalt nyugdíjkedvezményekben leendő részeltetésük iránt esedeznek. E kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Szathmáry György jegyző: Darányi Ignácz, a pénzügyi bizottság előadója ! Baranyi Ignácz a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém bemutatnia pénzügyi bizottság jelentését a közlekedésügyi bizottság jelentésével együtt a kereskedelmi minister ur által beadott 396. számú törvényjavaslatot illetőleg, mely a budapest-pécsi vasutrészvénytársaság vasutvonalainak megváltása iránt nevezett társasággal az 1889: XV. törvényezikk alapján megkötött szerződés jóváNagyását és beczikkelyezését tárgyalja. Kérem a t. házat, hogy e jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és az osztályok mellőzésével annakidején napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idejében napirendre fog tűzetni. Több jelentés nem lévén, következik a bíróságok tagjainak az igazságügyi ministeriumban leendő alkalmaztatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatik a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is elfogadni? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik a napirend szerint a pénzügyi bizottság 423. sz. jelentése az 1890 ik évi állami költségvetésről. Azt hiszem, méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni. Az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság: előadóját. Hegedüs Sándor a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyi bizottságnak az 1890. évi költségvetésre vonatkozó jelentésében foglaltakat ismételni nem kívánván, csak némely pont bővebb megvilágítására akarok szorítkozni. Ennek következtében nem említem fel azon formai változásokat sem, melyeket részben törvényhozási, részben kormányzati intézkedések folytán e költségvetés felmutat. De ezeknek mintegy mellék eredményeképen ki kell emelnem, hogy a pénzügyministerium tárczájában az átruházási jog változott, illetőleg nevezetes pontokban elimináltatott, annak következtében, hogy a pénzügyi közigazgatás reformja keresztülvitetett. Másfelől a közoktatásügyi ministerium költségvetésében is némely, eddig még nem végleges megállapításban előirányzott törlesztési kölesönök kidolgoztatván, most költségvetésünk e részben is sokkal világosabb képet nyújt. A mi már most a költségvetés érdemét és eredményét illeti, a 355 milliót meghaladó államháztartásban a mérleg 430.000 frtnyi hiányt mutat fel. Azt hiszem, ezt minden túlzás nélkül kedvező eredménynek mondhatjuk. Ezt az eredményt főleg két tényező idézte elő: egyfelől az a nagy conversio, mely némely régibb államadósságok átalakítására vonatkozott; másfelől a törvényhozás intézkedései folytán a fogyasztási adók terén történt azon lényeges reformok, melyek sokkal bőségesebb jövedelmi forrásokat nyitnak meg az államháztartás szükségleteire, mint a minőkkel e téren eddig rendelkeztünk. Ha visszapillantunk államháztartásunk rövid U*
