Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-282
%r~i i8'2. orsziíiíos ülés november 6-án, szerdán. 1889. a közös kiadásokhoz való hozzájárulásánál évrőlévre mutatkozó deficitről szól, megjegyzi, hogy e deficitet sem a magyar királyság 1 fizeti, hanem a közös állam; tehát a magyar királyság alatt a szorosabb értelemben vett Magyarországot akarja érteni, mintegy raepkülözböztetésbe helyezi a magyar királyság fogalmát a közös állam fogalmával, csak azért, hogy a jelentés másik részén a már használt magyar királyság fogalmával szemben íijahb fogalmat állítson oda, a sóegyedárúságról szólva és megjegyezvén, hogy e szerint a horvát-szlavón királyságok joggal követelhetnek bizonyos jövedelmeket. (Igaz! TJgy van! szélső balfelöl.) Már e hivatalos iratban is három fogalmat hoz használatba: a magyar királyság, a horvátszlavón királyság és a közös állam fogalmát, pedig nézetem szerint az 1868: XXX. t.-czikk alapján állva, magyar királyságról ugyan lehet szó, mert hisz a királyság nem jelenthet egyebet, mint az illető király souverainitása alatt szervezett államot és igy a magyar királyság egyenlő a magyar állam fogalmával, de horvát-szlavón királyságot nem ismer sem az 1868: XXX. t.-czikk, mely e szót: királyság, fel sem említi, (Igás! TJgy van! szélső balfélöl) sem az élet, sem a történelem; mert Horvátország létezik ugyan, ennek állami kormányzását az 1868: XXX. t.-czikk szabályozta is, de csak mint szt. István koronája alatti egyik országrészt, csak mint Magyarország egy részét. (Igás! TJgy van! szélső túlfelől.) Ha pedig tekintetbe vesszük az ellenzéki képviselők álláspontját, azoknál még élesebben domborodik ki az önálló Horvátország eszméje. így a horvát országos bizottság külön véleménye mindenütt horvát-szlavón királyságok jövedelméről, horvát-szlavón királyságok beligazgatási szükségletéről szól és végezetül mintegy egymás mellé állitja a két egyenlő hatalmú íactort, a két királyságot, ekként fejezvén be mondatát, hogy e szerint a horvát-szlavón királyságok és a magyar királyság közt kötendő pénzügyi egyezményt nem fogadja el. Ily eszmék uralkodása mellett egy csöppet sem lehet csodálkozni azon, hogy a jelen pénzügyi kiegyezés tárgyalása alkalmával egy másik ellenzéki képviselő azt a feladatot tűzte ki a horvát államférfiaknak, hogy: oda kell törekednünk, hogy pénzügyileg teljesen önálló és független horvát államot teremtsünk. De, t. ház, nem folytatom tovább. (Halljuk! Halljuk!) Nem folytatom különösen azért, mert tagadhatatlan, hogy a jelenlegi pénzügyi kiegyezés tárgyalása alkalmával sokkal enyhébb és finomabb bánásmódban részesült Magyarország, mint eddig. Biztosíthatom a t. házat, hogy Horvátországban az 1868: XXX. törvény alapjában és szellemében a zágrábi országgyűlés falain kivül még kevésbé van elfogadva, mint itt bent. Méltóztassék csak Horvátországba utazni s minden képviselő ur meggyőződhetik arról, hogy a nép zöme, különösen a papság, a fiatalság és azintelligentiának jó nagy része mire aspirál és mire ábrándozik. (Helyeslés a szélső balon.) Ezen álmodozásban a testvéri viszonynak csak annyiban van helye és szerepe, a mennyiben úgyszólván Magyarország erkölcsi segédkezésével s annak anyagi támogatásával hiszik, hogy megalkotják a nagy horvát államot. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Részemről ez álmodozást pénzügyileg is elősegíteni nem akarom s már ezen indokból sem tartom a törvényjavaslatot elfogadhatónak. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Engedje meg végül a t. ház, hogy ez alkalommal néhány szót szóljak az 1868: XXX.t.-ez. leggyengébb oldaláról, Fiúméról is. (Halljuk! Halljuk!) Már maga az a körülmény, hogy20 évi alkotmányos kormányzás után még mindig provisorium van Fiúméban, a legélesebben elitéli a kormányt és Magyarország eddig követett eljárását. (Igaz! TJgy van! bálfelől.) Oly dolgok vannak ott, hogy roszabbul állunk ma, mint 40 évvel ezelőtt s még rosszabbul, mint 20 évvel ezelőtt. (TJgy van! bálfelől.) Méltóztassék személyesen lemenni Fiúméba s a hivatalos jelentéseket s a különböző érdekkörök által sugallta informatiók szemüvegét letenni s akkor lépten-nyomon tehetetlenséget s erélytelenséget fognak tapasztalni. (TJgy van! balfélöl.) Azt mondják, hogy a politikában az esemény a legfőbb biró. Ha ez igaz, ugy nagyon szomorú világot vet állami igazgatási képességünkre az a tény, hogy Fiume aggasztó mérvben horvátosodik. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Mi azonban Nagytuk a kicsiny és nagy dolgokat, bármily károsak voltak azok a magyar állam hatalmára, Nagytuk tovább rossz működésükkel hatni; valószínűleg azért, mert megoldásuk nehéz volt, vagy nagy akadályokba ütközött volna. Én nem tudom megérteni, hogy a kormány 20 évi kormányzás után nem tudott utat és módot találni arra nézve, hogy Fiúméban, ezen kormányzása és hatásköre alatti területen, ezen tengeri kereskedő városunkban horvát munkások helyett magyarok telepedjenek le. (Igaz! Ugy van! bálfelől.) Legmegfoghatatlanabb és érthetlenebb állapot pedig az, hogy van Fiúméban egy Horvátország által fentartott horvát gymnasium, melyben legmelegebben tenyésznek a horvátországi álmodozások a nélkül, hogy az állam ezen intézet fölött felügyeleti jogot gyakorolna. Nem hiszem, hogy ehhez hasonló állapot lenne valahol a világon; (Helyeslés a szélsőbalon) mert államkormányzási képtelenség tűrni azt, hogy egy, a kormány hatósága alatti területen egy idegen hatóság által fentartott intézet fungáljon, a nélkül, hogy az állam azt ellenőrizze. Ehhez hasonló csak az a második eset, hogy Fiume egyházkormányzat tekintetében még most is horvát lelkészi hatóság alá tartozik.
