Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-281

292 281. orszügos ülés november 5-én, kedden. 1889. ajánlom és kérem, hogy azt a főrendiházzal is közölni méltóztassék. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Madarász József jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk!) Az ajánlott határozati javaslatot a maga egészében elfogadom, bátor vagyok azonban annak két bekezdéséhez néhány rövid észrevétel kíséretében módosítványokat nyújtani be. Mielőtt ezt teszem, szükségét látom annak, hogy az igen t. minister figyelmébe ajánljam azon körülményt, hogy a számszéknek hatásköre és az államháztartásnak ellenőrzése, szervesen összeállított törvényben lehetőleg mielőbb rendeztessék. Ezt, miként tudni méltóztatik, már az 1870: XVIII. t.-ez. is a törvény­hozás egyik feladatának tekintette, másrészt nem lehet közömbös az, hogy az államháztartásban a nyilvántartás, általában a közpénzek kezelésére nézve az ellenőrzés minden lehetősége megadassék. Azért a magam részéről igen melegen óhajtom, hogy mielőbb ily törvényjavaslattal találkozzunk, a mely ezen szervezetet nemcsak végkép meg­állapítja, de lehetőleg ki is bővíti, mert felfogásom szerint a törvényhozásnak saját ellenőrzési jogából folyólag még sok oly körülményre kell figyelmét kiterjesztenie, a melyre most a zárszámadások kapcsán azért nem terjeszkedhetik ki, mert ezek ama körülményekre vonatkozólag semmiféle adatot vagy felvilágosítást nem tartalmaznak. Ennek előzetes kijelentése mellett bátor vagyok most már a határozati javaslat 3., valamint 5. és 6. bekezdéséhez módosítványt nyújtani be. (Halljuk!) A3.bekezdés megállapítja,hogy: „amegelőző évből fenmaradt építkezési, valamint építkezési jelleggel bíró átalakítási, vagy felszerelési bitelek a pótkezelési negyed végéig, az esetben is kiutal­ványozhatok, ha a munka, a melyre vonatkoznak, nem fejeztetett ugyan még be, de már elrendel­tetett';. Éne három rendbeli cathegoria közül az utolsót törültetni kivánom és pedig azért, mert ezen fo­galom : „ felszerelési hitel" oly tág s oly terjedel míí, hogy ezen czím alatt — talán a személyi kiadások és az államadósságok tételein kivül — a költség­vetésnek minden más tétele elférhet. Megengedem a magam részéről, sőt elisme­rem, hogy építkezési vagy építkezési jelleggel biró átalakítási, vagy felszerelési munkálatokra vonatkozó hitelek — miként a javaslat magát ki­fejezi — a tárgyévet követő évben felhasználtat­hassanak ; de hogy ezt miért kell a fölszerelési hitelekre is kiterjeszteni, azt a magam részéről be nem látom s ezért óhajtanám, hogy ezen három cathegoria közül az utolsó törültessék. De ennél fontosabb azon módosítás, melyet az 5-ik és 6-ik alineákhoz beadni szándékozom. (Halljuk! Hall­juk /) Ebben a két alineában ki van mondva, hogy azon esetben, ha az általam említett három cathe­goria alá tartozó kiadások a pótkezelési negyedév végéig egy összegben az előre látható szükség mérvéhez képest utalványoztatnak, akkor ezen hitelekre nemcsak a tárgyévet követő évben, ha­nem az azután következő évben is kifizetéseket teljesíteni lehessen. Én, t. ház, ennek a szükségét nem látom be, azért, mert maga a határozati javaslat köteles­ségévé teszi a ministernek, hogy ezen esetben a tárgyévet követő évben benyújtandó zárszám­adásokban ezekre nézve jelentést tegyen. Mármost ugyanazon munkával, melylyel a kormány ezen jelentést megteszi, megteheti azt is, hogy ezen hitelt, ha annak szüksége a további évben fenn­forog, a törvényhozástól xijoiag kérje is. De azért sem volnék hajlandó ezt a harmadik évre kiter­jeszteni, mert, ez a költségvetési évnek legorabo­lyítását nagyon hosszú időre kitolná; czélunk pedig nem lehet az, hogy a költségvetési év mentül később gombolyittassék le, hanem a dolog termé­szeténél fogva óhajtandó, hogy az a törvényhozás előtt mielőbb végeredményében látható legyen. Ezenfelül, hitem szerint, ez nagyon complicálná magát az ellenőrzést is, mert hosszabb időre ter­jesztené ki a yégleszámolás lehetőségét, ha évek multával i? történhetnek fizetések, a mi a költség­vetés több-több tételére terjesztetvén ki, az állam­háztartás milyensége valóban felismerheti enné válnék. Én tehát, t. ház, minthogy ennek egyfelől szükségét meggyőződésem szerint fenforogni nem látom, másfelől pedig óhajtandó, hogy minél kö­zelebbi időben foglalkozhassak a törvényhozás ellenőrzési jogából kifolyólag azzal, hogy ezen hitelek mikép használtattak fel; bátor vagyok a t. háznak a következő módosítást elfogadásra aján­lani : a harmadik bekezdés első és második sorá­ban ezen szavak: „vagy felszerelési" Nagyassanak ki; az ötödik és hatodik bekezdés pedig össze­foglalva a következő szerkezetben fogadtassák el: „az utólagos felhasználás czéljából kiutalt hitelek a tárgyévet követő számadási év végéig haszná­landók fal. Az ezen időn túl fel nem használt hitelösszeg törlendő és szükség esetén a törvény­hozástól, mint új hitel kérendő". Gondolom, ezen, az indokolásnak megfelelő szerkezet eléggé világos, eléggé szabatos, kérem tehát a t. házat, méltóztassék módosításomat el­fogadni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy röviden indokoljam az előterjesztett határozati javaslat helytállóságát. Mielőtt ezt tenném, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ez tulajdonkép nem a kormány javaslata, hanem egy pártkülönbség nélkül meg­hívott szakférfiakból alakított szaktanáeskozmány

Next

/
Thumbnails
Contents