Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-279

2ÍS. országos ülés október 29.én, kedden. 1889. 285 minőket ő jelezni szives volt, a törvényhozásnak előzetes előterjesztés tétessék és a törvényhozás határozata kikéressék. E nézetnek érintését találja a t. ház azon tiszteletteljes jelentésemben is, a melyet e tárgyban előterjeszteni volt szerencsém. De megmondottam abban mindjárt azt is, hogy miért nem tettem ez ügyben külön törvényjavaslat alakjában előterjesztést. Nem pedig azért, mert egyfelől tény, hogy a törvényhozás által megszavazott hitelből itt lényeges megtakarítás éretett el és másodszor, mert tény, hogy a szóban levő munkák, ezen a törvényhozás által eredetileg megszavazott munkálatokkal oly összefüggésben állanak, hogy azokat egymástól különválasztani bajos lett volna. így, hogy egyebet ne említsek, annak következtében, hogy a gödöllői vonalon a második vágány elhelyeztetett, az állomási berendezések bővíttettek és a budapest—józsefvárosi keresztezési pont kiküszöbölésére szükséges intézkedések megtétettek: oly vasúti forgalom keletkezett, melynél fogva szükséges lett nemcsak a hajesárutat, hanem a fehér-utat is a vasat alá helyezni. Ott a közügyi forgalom rendkivül élénk s igen aggályos volt a tekintetben a helyzet, mert a vasúti berendezések elkészültével a közbiztonság szempontjából oly körülmények állhattak volna elő, melyek megelőzése kötelességem volt. Itt tehát az eredeti muukálattal szorosan összefüggő munkálat kiviteléről volt szó, mely tekintetben a főváros közönsége méltán támasztott idényeket a kormánynyal szemben. Ezt jelentésemben is előadtam, de azért még sem késtem még a zárszámadások tárgyalása előtt külön jelentésben felhívni e körülményre a törvényhozás figyelmét. A zárszámadások tárgyalása alkalmával nem fogok késni megadni a kívánandó felvilágosításokat, valamint teljesen egyetértek azzal is — és ezt jelentésemben is hangsúlyoztam — hogy bármely különálló beruházásokra nézve nem késtem volna a törvényhozás előzetes beleegyezését kikérni. Ezek előrebocsátása után kérem a jelentés tudomásul vételét. (Helyeslés jobbfelöl.) Helfy Ignácz: T. ház! Én is tudomásul veszem a minister ur kijelentését és megnyugtat az a határozott Ígérete, hogy jövőre nézve tekintettel lesz arra, a mire nézve Horánszky t. képviselőtársam igen helyesen felszólalt. De az ő felszólalását még egy ponttal kell megtoldanom. Mint e jelentésből látjuk, a minister ur az e túlköltekezéseknél mutatkozó hiányt másnemű rendelkezésére álló hitelekből fedezte. Meglehet, hogy pénzügyileg helyesen járt el, de alkotmányos szempontból kötelességem őt arra kérni, hogy jövőre óvakodjék ily eljárástól, hacsak arról a törvényhozásnak előzetesen nincs tudomása. Mert felfogásom szerint oly összeget, melyet a törvényhozás egy határozott czélra szavazott meg, nem szabad a minísternek a törvényhozás tudta nélkül más czélra fordítania. Eoppantul megnehezedik a törvényhozás tagjaira nézve az ellenőrzés, ha azt, a mit a törvényhozás a kőbányai sertéshizlalóra szavaz meg, máshova fordítja, habár meglehet, ho<ry a czélnak megfelelőíeg járt el a minister ur és némi megtakarítást is eszközölt, mert igya pénz nem hever kamatozás nélkül. Ezzel akartam Horánszky t. barátom kérését kiegészíteni. Baross Gábor kereskedelemügyi minister: T. ház! Kénytelen vagyok némi helyreigazítással élni. Itt hiány pótlásáról egyáltalában nincs szó. A tényállás röviden a következő: (Halljuk !) A törvényhozás nekem hadásxatí beruházásokra 3,600.000 forintot szavazott meg. Ezen hadászati beruházásokat keresztül vive, megtakarítást értem el 460.000 forint erejéig. Midőn ezen hadászati berendezések végrehajtásához fogtam és azokat lényeges részben végre is hajtottam, akkor kiderül, hogy szükséges lesz a már előbb általam említett fehér-úti átjárót rendezni, a mely munkálat szoros összefüggésben állott az engedélyezett munkával. Szükséges volt ugyanazon szempontból a ferenezvárosi állomás rendezése, illetőleg a marhavásár szempontjából a ferenezvárosi vágány áthelyezése és ez szintén szoros kapcsolatban áll az engedélyezett munkával. A harmadik ugyancsak hadászati szempontból szükséges munkálat volt a szolnok-szajoli második vágány kiépítése. Ezen munkálat is okozati összefüggésben áll az előbbi munkálattal és ezekre összesen szükség volt 584.000 forintra. 460.000 forintot megtakarítottam, de maradt még egy fedezendő rész. Akkor a főváros közönségével — miután neki is érdekében állott ezen vágány áthelyezése, mert köztudomású dolog, hogy ez a fővárosra rendkívül fontos közgazdasági czél — ugy rendeztem ez ügyet, hogy azon összeg, melyet nekem kellett volna kifizetnem bizonyos, a fővárostól átvett telkekért, ezen hiányok kiegészítésére fog fordíttatni. Tehát nem valamely a törvényhozás által meg nem szavazott czélra fordítottam az összeget, hanem egyszerűen a főváros a fizetendő összegekről ezen czélra lemondott és ennek következtében a főváros azon összeget rendelkezésemre visszabocsátotta azon feltétellel, hogy ez összegeket a marhavásártér új vasúti összeköttetésére fordítsam. Ez, t. ház, a főváros hozzájárulásával történt. Helfy Ignácz: Részben! Baross Gábor kereskedelemügyi minister: Igen! részben. A fenmaradó rész pedig fedeztetett oly hitelből, melyet a t. ház rendelkezésemre bocsátott minden közelebbi megjelölés nélkül, tudniillik a magyar államvasutaknál kisebb beruházásokra szánt egy millió forintból, melyet a minister által megállapított programra alapján használtam fel. Itt tehát — a mint mondom — semmi-