Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-278
278. országos ülés október 28-án, hétfőn. 1889. 279 mi e perczben szavaztuk meg az útrendőri kihágások egész sorozatát, tehát épen most állapítottuk meg azt, hogy ezen kihágások a jogszolgáltatásnak képezik aetusát. Már ha ezen elvet követtük eddig, azt hiszem, alkalmazandó ez Budapest útjaira nézve is s ne térjünk el tőle szükség nélkül. (Helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Mire való minden szükség nélkül és egészen fölöslegesen jogot adni a ministernek arra, hogy a kihágásokra szabályrendeleteket hozzon, oly körben, mely természeténél fogva nem a ministeriurnhoz, hanem a törvénykezés jogkörébe tartozikk. (Helyeslés a haloldalon.) Én tehát indítványoznám g azt hiszem, a dolog lényegének megsértése nélkül indítványozhatnám e két utolsó szakasz egyszerű kiNagyását, mert ebből semmi néven nevezendő kár sem a főváros űrügyére, sem a közérdekre nem hárul. Nem teszek azonban indítványt, mert tudom, hogy csak akkor fogadná el a t. túloldal, ha Chorin, vagy Kőrösi képviselőtársaim tennék, az én jogérzetem nem képes a jognak védelmet szerezni. (Derültség és helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Ha valamire mégis kérem a minister urat, ez az, hogy nyilatkozzék a főváros polgárainak megnyugtatása végett arra nézve, hogy nincs szándékában azon 130 — 150 ezer frtnyi terhet a főváros lakosaira hárítani. (Helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Ezen megnyugtatást, gondolom, megadhatja s habeleegyezik abba, hogy ezen utolsó szakaszok kiNagyassanak: ezzel fényes bizonyítékát szolgáltatná tévedésemnek abban, hogy saját hatáskörét a jog rovására kiterjeszteni nem ki vámja. (Élénk helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti még a minister urat. Baross Gábor kereskedelemügyi minister : T. ház! Előttem szólt t. képviselő ur némileg megnehezítette válaszomat, a mennyiben annak constatálására kénytelenít, hogy észrevételeit, vagy legalább azok egyrészét nem a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat szövegéhez méltóztatott megtenni, mert akkor, ha a jelenleg tárgyalás alatt lévő szöveget méltóztatott volna, szemelőtt tartani, talán néhány észrevétele eleshetett volna. Mielőtt ezen észrevételekre áttérnék, röviden azt szándékozom, constatálni, hogy a törvényjavaslat-ezen rendelkezéseire nézve kikértem igen illetékes férfiak becses véleményét s azok tényleg azon férfiak helyeslésével találkoztak. így kikértem a fővárosi közmunkatanács igent, alelnökének véleményét s az ekként gyűjtött adatok alapján készült ezen törvényjavaslat szövege. A mi a t. képviselő urnak azon legfontosabb kérdését illeti, hogy vájjon szándékomban van-e a fővárosi közönségre 130.000 frt teherrel felérő útátadást eszközölni, egész határozottan biztosíthatom, hogy ilyesmi szándékomban nincs. A főváros közönségével szemben utak és közlekedési eszközök tekintetében nekem ez időszerint semmi controversiám nincs; és ha ilyen felmerülne, igyekezném azt a méltányosság határai között elhárítani. (Helyeslés.) A minthogy egyáltalában a kormánynak legcsekélyebb szándéka sincs a főváros közönségével szemben állítólag létező azon erőszakos álláspontra helyezkedni, a melyet itt-ott szívesek felpanaszolni, de a melynek semmi tárgyi alapja nincs. (Helyeslés a jobboldalon.) Bátor vagyok továbbá figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy a képviselőház által elfogadott 5. §. kiegészíttetett azzal, hogy az utak átadására nézve a törvényhozás előzetes jóváNagyása szükséges. Ezen 5. §. a fővárosra is áll és ha talán lenne olyan gonosz minister, a ki ilyen átadást keresztülvinni óhajtana, annak az átadásra előbb a törvényhozás két házának jóváNagyását kellene kieszközölni, a hol módja lesz a t. képviselő urnak ellenőrzést gyakorolni. Másik észrevétele arra vonatkozott, hogy t. i. a régi gyárak fognak fizetni, az új gyárak nem fognak fizetni, a régi házak nagyobb teherrel fognak sújtatni, az új házak nem lesznek sújtva. A 150. §. szövege megadja erre a magyarázatot, kimondván, hogy a földadó, házadó és kereseti adóra, tekintet nélkül a törvényben meghatározott időre fennálló mentességre fog kivettetni a közmunka czímén azon százalék, melyről itt szó van, ugy, hogy bátran állíthatom, hogy r e czímen a régi és új gyár- és épülettulajdonosok terhei közt különbség nem lesz. A harmadik, t. képviselőház, a mit rectificálnom kell az, hogy a t. képviselő ur 2°/o-os megadóztatásról méltóztatik beszélni, holott a szöveg l l /2°/o-os megadóztatásról beszél. Méltóztassanak e mellett a következőket becses figyelmökre méltatni. Előrebocsátom, hogy igaz ugyan, hogy ez összegek a fővárosi alapba folynak be, de az is igaz, hogy a fővárosi alap másra, mint a főváros szépítésére, fejlesztésére nem fordittatik és hogy a fővárosi alapot és az 1870: X. t.-ez.-et a főváros érdekével ellentétbe helyezni sem nem lehet, sem nem szabad. (Helyeslés jobhró.l) T. képviselőház! Hogy mennyire méltányos ez az eljárás, azt bizonyítják a számok. A főváros közönsége lü év alatt kivetett az eddigi alapon, a mely egyező az ország egyéb kivetési módjaival, átlag évenkint 96,437 forintot. Ennyi folyt be e czímen a fővárosi alapba. Hátralék marad ebből 32,773 frt, ugy, hogy tulajdonképen e czímen a fővárosi alapba csak 63,664 frt folvt be.
