Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-278
276 2 ' 8 országos ülés október 28-án. hétfőn. 1889. dom beterjeszteni. Itt tudniillik arról van szó, hogy az utakon a forgalom szabályozása végett melyik irányban hajtsanak, kerüljenek a kocsik. Szerintem nem egészen világos a szövegezés. Az a) pontnak a végén ugyanis az van, hogy ,,az előtte haladónak pedig jobbra kell előrehajtani", e helyet világosabb volna: „jobbról kell előre kerülni". Á b) pontban pedig az van, hogy: „hidakon tilos előre hajtani" ; e helyett világosabb volna: „hidakon más járműnek eléje hajtani tilos", mert előre hajtani minden körülmények között kell és csak más járműnek eléje hajtani tilos. Továbbá ugyanezen szakasznak végső pontja igy kezdődik: „ezen szakasz határozatai ellen vétők" ; ezt eddig igy volt szokás mondani: „az ezen szakasz határozatai ellen vétők". Itt tehát „az" szócska volna beszúrandó. És minthogy ugyanezen szavak a 119. §-ig bezárólag előfordulnak, azért az „az" szócska mindeme szakaszokban beszúrandó lesz. Bátorkodom módosítványaimat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítván) 7 . Madarász József jegyző (olvassa): Az a) pontban „előrehajtani" helyett tétessék „eléje kerülni" ; a b) pont igy szövegezendő : „hidakon más járműnek eléje hajtani tilos" ; az utolsóelőtti sorban „ezen" szó elébe tétessék „az". Elnöki T. ház! A 107. §. első bekezdése meg nem támadtatván, az változatlanul elfogadtatik. Az o)-val jelzett második bekezdésben ezen szavak helyett „előre hajtani" Thaly Kálmán képviselő ur azt kivánja tétetni „eléje kerülni". Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a bizottság szövegezését, Thaly Kálmán képviselő ur módosításával szemben változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, hogy a ház nem tartja fenn s igy Thaly Kálmán képviselő ur módosítva nyát fogadja el. A b) pontnál ugyancsak Thaly Kálmán képviselő ur azon módosítást terjeszti be, hogy „hidakon tilos előre hajtani" helyett tétessék „hidakon más járműnek eléje hajtani tilos". Azt hiszem, az előbbi határozat alapján kijelenthetem, hogy a t. ház ezt a módosítást is elfogadja. Végre az utolsó pontra nézve azon módosítást terjeszti be a képviselő ur, hogy az „ezen" szó, mely ott nagy betűvel kezdődik, kis betűvel kezdessék és „az" szó tétessék elébe. Azt hiszem, a t. ház a módosítást elfogadja és miután a 108 — 119. §-okban ugyanezek a szavak fordulnak elő, nagyon természetesen mindenütt keresztül lesz viendő ez a módosítás. A 107. §. Thaly Kálmán képviselő ur módosításával fogadtatik el. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 108— 122. §§-t, melyek Thaly Kálmán módosításával, a 123—124. §§-t, a III. fejezet czímét, a 125. §-t, melyek észrevétel nélkül, a 126—128. §§-t, melyek Thaly Kálmán módosításával, a IV. fejezet czímét, mely észrevétel nélkül, a 129 —132. §§-t, melyek Thaly Kálmán módosításával fogadtattak él. Olvassa továbbá, a 133 —150. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtalak és olvassa a 151. §4). Kőrösi Sándor ! Kőrösi Sándor: A 151. §. első bekezdésében azt rendeli, hogy a jelen törvény értelmében felmerülő kihágások, a mennyiben az 1880: XXXVII. törvényczikk határozatai szerint nem a királyi bíróságok illetősége körébe tartoznak, a közigazgatási bíróság hatáskörébe esnek. Az eljárás tekintetében hivatkozik a szakasz azon igazságügyi és belügyministeri rendeletekre, a melyek 1880-ban a törvény életbeléptetése után kibocsáttattak. S habár elismeri a törvény az első bekezdésben, hogy vannak olyan esetek, melyek a királyi bíróságok illetékessége alá tartoznak, még a szakasz végén,mikor azt mondja: mindazonáltal a jelen törvényben megállapított kihágási ügyekben, felebbezés esetében harmadfokúkig a kereskedelmi ministerium határozván, a szakasz nem tesz különbséget a bíróságok előtt és a közigazgatási bíróságok előtt lefolyt esetek közt. Már pedig azt hiszem, hogy sem a t. minister urnak, sem a közigazgatási bíróságnak nem volt szándéka az. hogy még a bíróságok előtt lefolyt kihágási eseteket is harmadfokon a kereskedelmi ministerhez utasítsa, de ha a szöveg ugy maradna, a mint van, abból könnyen ez is magyarázható lenne. A szöveg világosabbá és értelmesebbé tétele végett bátor vagyok azt a módosítványt benyújtani, hogy a „megállapított" szó után „és a közigazgatási hatóságok illetékességi köréhez tartozó" szavak tétessenek. Az utolsó pont akkor igy hangzanék: „Mindazonáltal a jelen törvényben megállapított és a közigazgatási hatóságok illetékességi köréhez tartozó kihágási ügyekben felebbezés esetében harmadfokban a kereskedelemügyi minister határoz." Kérem módosítványom elfogadását. (Helyeslés.) Elnöki Fel fog olvastatni a módosítvány. Beőthy Algernon jegyző (olvassa). Baross Gábor kereskedelemügyi minister: T. ház! A törvényjavaslat változatlan szövege is igy értendő és máskép nem is érthető ; mindazonáltal készséggel hozzájárulok a módosítványhoz. (Helyeslés.) Elnök: Maga a szakasz meg nem támadtatok tehát elfogadtatik. Kérdeznem kell azonban a t. házat, méltóztatik-e Kőrösi Sándor képviselő ur azon módosítását, hogy az utolsó előtti sorban a „megállapított" szó után ezen szavak: „és a közigazgatási hatóságok illetékességi köréhez tartozó" tétessenek elfogadni, igen vagy nem?
