Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-278

264 278. országos ülés október 2S-án, hétfőn. 1889. De van, t. ház, a nemzetnek még egy más napszámos osztálya is, a mely mostohább anyagi körülmények közt van még az úgynevezett napszámosoknál is; mert mig azok a napszámosoka városokban évente átlag 1 forint napszámot megkeresnek, addig a nemzet ezen napszámosai, bár szellemi munkások, de 1 forintot naponkint kiérdemelni nem képesek. A nemzet ezen napszámosai a legtöbb törvényhatóságban a közmunkától ezideig mentesek voltak. Én legalább alig ismerek törvényhatóságot, a mely őket azzal terhelte volna. T. ház! Ha ezen törvényjavaslat végrehajtaná azt az elvet, hogy itt kiváltság senkinek se adassék, nem szólaltam volna fel; de miután kiváltság adatik a b) pontban, ha az az eredeti szerkezetben fogadtatik el, de még kiváltság adatik akkor is, ha az a Bolgár Ferencz t. képviselőtársam jelenleg tett indítványa értelmében fogadtatnék el és azon b) pont szerint még nagyobb a kiváltság, ha megmarad az eredeti szöveg, mely azt mondja, hogy a tényleges szolgálatban nem álló tisztek és katonai hivatalnokok, úgyszintén azok családjai is mentesek — vagyis minthogy a b) pont szerint a katonaság részére kiváltság adatik, ez indokból én indítványozom, hogy tudniillik c) betű alatt szintén mentessék fel a teherviselés alól a néptanítók azon része, kiknek évi fizetése a 300 forintot sem éri el. (Helyeslés szélső baloldalon.) Ezek a nemzetnek azon napszámosai, kik közmunkával terhelve idáig sem voltak. Ezek a nemzetnek azon napszámosai, a kikről szólottam, hogy naponkint 1 forint díjat kiérdemelni nem képesek. Ha tehát valakinek nyújtunk, meg vagyok róla győződve, hogy ez az osztály melynek első sorban meg kell azon kiváltságot adni. Ennélfogva kérem módosításomnak elfogadását, mely következő: Módosítvány a 25. §-hoz: „Azon tanítók, úgyszintén azok családjai, kiknek évi fizetése 300 forintot meg nem halad." Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt): Thaíy Kálmán ! Thaly Kálmán: T. ház! Minthogy jelen szakaszhozj annyi módosítás adatott be, s minthogy e szakasz egyáltalában annyi fontos érdeket is érint, mely érdekek különben szorosan véve nem tartoznak az úti törvény fogalma alá s csak az adó révén vonatnak ide be, elvi szempontok is forognak fenn kivételek adása végett : én nagyon óhajtottam volna, hogy a t. minister ur annyi felszólaló után nyilatkozott volna, azért hogy ismerhessük felszólalásából a kormány nézetét s intentióit arra nézve, vájjon meg van-e a hajlandóság a tett módosítások közül egynémelyiket elfogadni, vagy egyáltalában nincs ? Ezért szerettem volna a tájékoztatást, a mely ha megadatik, talán nem is szólalok fel. Azonban, miután ez eddigelé be nem következett — remélem, hogy ez ezután be fog következni — a sorrend rajtam lévén — kötelesnek érzem magamat röviden néhány észrevételt tenni. (Halljuk!) Gr. Tisza Lajos képviselő ur iménti felszólalásában azt jegyezte meg, hogy eszakaszt talán helyesebben is lehetett volna szövegezni s hogy azok, a kik a munkáskérdésre vonatkozólag nyilatkoztak, egy vagy más szempontból nem ugy fogták volna fel e szakaszt, ha a szövegezés más lett volna. Igazat adok a t. képviselő urnak, magam részéről sem tartom e szakaszt helyesen fogalmazva, E szakasz annyi érdeket ölel fel s mert a szövegezők talán nem gondolták meg jól minden érdeknek mellékkörülményeit, ezért vitattatott ezen §-nál annyi sokoldalú nagy elvi kérdés. En sem helyeslem, hogy itt például incidentaliter a munkaadók és a munkások közti kérdés, mely lehet mondani egész Európát foglalkoztatja, e szakasz alapján vitattassék, de tagadhatatlanulmeg van ad alkalom. Én ugyan nem kívánok az alkalommal élni, miután ezt az előbbi napokon folyt vitában mások sokkal alaposabban tették, mint a hogy azt talán én tehetném, csak utalok e körülményre. Hanem én, t. ház, más elvi kérdésre nézve szólalok fel, (Halljuk!) tudniillik a b) pontban tervezett kivételek kérdésére nézve, melyek a katonai karhoz tartozó egyénekre vonatkoznak. Ezt pedig összekapcsolom a szakasz általános szerkezetével, a mennyiben össze is kell kapcsolni. Arra utalok, hogy e szakasz egyáltalában nem szerencsésen van fogalmazva. Az 1. §-ban ugyanis a napszám természetben leszolgálása vagy ezzel egy enértékíí váltság összeg lefizetésének! kötelezettsége mondatik ki, ezután jönnek a kivételek. A minister ur talán igazat ad nékem abban, hogy itten személyekre kirótt adókról van szó, nem pedig a birtokra kirovandókról. Legalább igy kell értelmeznem a szöveget, habár e tekintetben sem világos a szöveg, ugy, hogy a félreértések kikerülése végett ezt is óhajtanám praecisirozni. Ezt csak mellékesen hoztam fel. Mielőtt azonban a kivételekről szólanék, a zárpontra nézve teszem meg észrevételemet. Ebben az van mondva, bogy „az ezen szakasz értelmében kötelezettek összeírása, nyilvántartása és a kötelezettség teljesítésének módozatai, úgyszintén a netalán további mentességek megállapítása iránt a törvényhatóság közgyűlése szabályrendeletet alkot és azt a kereskedelemügyi minister j óváNagyása alá terjeszti". E szerint a törvényhatóságok közgyűlésének van megadva a mentességek megállapításának joga in infinitum. Először az országgyűlés maga tesz kivételeket, azután szabad kezet enged a törvényhatóságoknak a minister felügyelete alatt s igy oda jutunk, hogy mindenik szakasz a minister