Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-278

278. országos ülés október 28-ftn, hétfőn. 1889. rendelkezési állapotban levő tisztek már tényleges szolgálatuk ideje alatt megszerezték azon érdemeket, a melyekre való tekintetből a tényleges szolgálatban álló tisztek ezen megterheltetés alól felmentetnek. Erre vonatkozólag tehát bátor leszek módosítványt benyújtani. A b) pont 3. sorában meg van állapítva továbbá, az, hogy a katonai ellátást élvező rokkantak szintén fölmentetnek. Bátor vagyok indítványozni, hogy e szavak: „katonai ellátást élvező", kiNagyassanak, mert a katonai ellátást élvező rokkantak, azt hiszem azok, a kik az egyes rokkantházakban vannak elhelyezve. Vannak azonban más rokkantak is, a kik e liázakba nem vétetnek fel, hanem csak csekély nyugdíjt kapnak és anyagi helyzetük sokkal rosszabb, mint azoké, a kik a rokkantházakbaii tartózkodnak. Módosítványom tehát a következő: ..A 25. §. b) pontjának második sorában ezen szavak helyett „a tényleges szolgálatban nem álló" a következő szavak tétessenek: „a nyugállományba és rendelkezési állapotba helyezett" ; harmadik sorából kiNagyatnak e szavak: „katonai ellátást élvező". Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa). Beöthy Algernon jegyző: gróf Tisza Lajos! Gr. Tisza Lajos: T. ház! Én egyszerűen azért kívánok e szakasznál felszólalni, hogy felhívjam figyelmét a nagy közönség köréből azoknak, a kik maguknak ezen törvényjavaslat intentiója iránt és törvényerőre emelkedése esetén kihatására és horderejére nézve alapos véleményt és ítéletet akarnak formálni, hogy merítsék az adatokat közvetlen a kútfőkből; értem, hogy vegyék maguknak a fáradságot, olvassák el a törvényjavaslatot s egyúttal igyekezzenek magukat tájékozni a jelen állapot iránt. Mert tagadhatlan mindazokkal szemben, a melyek tegnapelőtt itt elmondattak, hogy ebben a törvényjavaslatban főleg két intentió nyer kifejezést, a mely a javaslat törvényerőre emelkedése esetén érvényesülni is fog. Az egyik az, hogy az utak fentartására, a közutak kiépítésére szükséges fedezet jobban és határozottabban biztosittassék, mint eddig: a másik az, hogy az a teher, mely ebből az állampolgárokra hárul, mig egyfelől enyhébben nehezedjék a szegény és kevésbé vagyonos osztályra, addig másfelől a vagyonos osztály között egyenletesebben oszoljék meg és annak behajtása könnyebben legyen eszközölhető. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ha valaki ezt a törvényjavaslatot átnézi, azt fogja belőle tapasztalni, hogy az épen a szegényebb és kevésbé vagyonos osztályokra nemcsak új terhet nem fog róvni, de sőt azokat, a kik eddig is meg voltak róva a közmunkateherrel, e teher könnyebb viseihetésére segíti és kisebb mértékben fogja érinteni. Nem tagadom, t. ház, hogy talán lehetett volna oly nemű fogalmazását találni az ide vonatkozószakaszoknak, amelylyel kilett volna zárva az, hogy egyesek fogantyút találhassanak ezen törvényjavaslat alkalmából a munkás-kérdés felvetésére és az osztályoknak mintegy egymás ellenébe állítására. Mert, ha a törvényjavaslat ugy fejezte volna ki magát, hogy, ugy mint. eddig, minden állampolgára köteles közmunkát teljesíteni, teljesíteni tartozik pedig azt a minimumot, amelyet ma minden állampolgár teljesít, de miután ezen összeg nem fedezi azt a szükségletet, mely az utak jó karban fentartására szükséges: ennélfogva a vagyonosabb osztály ezen kötelezettségen kívül még egyenes adójának is bizonyos százalékával megrovatik. Ha, mondom, ez ily fogalmazást nyer, sikkor nem lehet fogantyút kapni arra, hogy e törvényjavaslat tárgyalásába egy más kérdés mellékesen bele vegyittessék. De, t. ház, ez nem a dolog érdemére tartozik, mert a dolog érdeme ugyanaz marad a mosiiani fogalmazás szerint is. En csak egyszerűen ismétlem azt, hogy a ki magának Ítéletet akar a dologról formálni, az az eredeti kútforrásra térjen vissza és onnan merítse az adatokat, melyek alapján ítélni akar, ne pedig egyes szónoklatokból és újságczikkekből. A mi magát a szakaszt illeti, én azt ugy Boros Béni, mint Hagara t. képviselő urak módosításával elfogadom, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) KÍSS Albert: T. ház ! En magából az eredeti kútforrásból merítve az adatokat, arról győződtem meg, hogy ha ezen törvényjavaslat csakugyan azt czélozná, a mi jelenleg elmondatott, hogy tudniillik azon a szegényebb néposztályon, a mely idáig a közmunkát nagy részben teljesítette, most a teher könnyittessék; továbbá azon másik szintén szegény osztály pedig, mely eddig közmunkával terhelve legalább tudtom szerint nem volt, terhelve jövőre se legyen, akkor. t. ház, nem adnám be azon módosítványomat, melyet jelenleg beterjeszteni szándékozom. De én magából e törvényjavaslatból, mint kútfőből, az ellenkezőről győződtem meg. (Halljuk! Halljuk! a ssélső baloldalon.) Ezen törvényjavaslat 25. §-a azon közmunkákról rendelkezik, melyeket a 60 évet még el nem ért férfi köteles útadó-tartozás fejében vagy mint kézi napszámot, vagy mint azon kézi napszámnak váltságdíját teljesíteni. A tegnapelőtti ülésben több és különböző felszólalásokat hallottam. Tartattak itt beszédek a napszámosoknak a teher alól való felmentése mellett; én elismerem, t. ház, hogy azok a napszámosok terhesebb adót teljesítettek idáig a fennállott gyakorlat szerint, mint ezen törvény következtében talán a jövőben teljesíteni fognak.