Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-277

256 2J7. országos ülés október 26-án, szombaton. 1889. bátor vagyok a t. házat kérni, hogy a 25. §. f) pontja után g) pontnak a következő szöveget beiktattatni méltóztassék (olvassa): „Azon szegődött szolgák—cselédek—személyeiket illetőleg,kik szolgálataikat másnak adván rendelkezés alá, azokra nézve szabadon nem rendelkezhetnek". Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módosítványt). Zay Adof jegyző: Linder György! Linder György: T. ház! Bizonyára nem szólaltam volna fel a közteherviselés vagy ha ugy tetszik, a democratia egyik nagy elve, az aránylagos és igazságos adófelosztás ellen, ha annak in ultima linea gyakorlati czélja is volna. (Halljuk!) Ki kell jelentenem, hogy én mint törvényhozó nemcsak a theoria szempontjából tekintem e kérdést, hanem — és ezt felette szükségesnek találom — gyakorlati szempontból is. Feltétlenül szükséges kutatnunk, vájjon ha ez a törvényjavaslat törvényerőre válik s ha majd végre kell hajtani, végrehajtható lesz-e? A napszámosokra vonatkozólag 1882-ben gróf Szapáry Gyula volt pénzügyminister szükségéének talált egy törvényjavaslatot beterjeszteni, mely a napszámosokat a keresetadó alól felmenti. Akkor a minister ur e törvényjavaslathoz mellékelt indokolásban azt mondja : Ezen adónem kivetése, könyvelése és beszedése azonban felette sok nehézséggel jár, különösen azon oknál fogva, mert a napszámosoknak ritkán van állandó tartózkodási helyük, ezt a szerint változtatják, a mint ós ahol munkát kapnak,minek következtében ugy az adókötelezettek összeírása, mint az adó kivetése, de különösen annak behajtása oly nagy nehézségekkel van egybekötve, hogy elvégre is nem marad egyéb hátra, mint legtöbb esetben a kivetett adót behajthatatlanság czímén leíratni." Továbbá: „Ily körülmények között ezen adónem fentartása pénzügyi szempontból annál kevésbé tekinthető indokoltnak, mivel annak egyénenkénti kezelése, az adókötelezettek nagy számánál fogva, az adóközegeknek a többi adóügyi teendők által úgyis nagy mérvben igénybe vett működését igen megnehezíti, másrészt pedig, mert reményleni lehet, hogy a hadmentességi díj fizetésére kötelezett napszámosok — ha az I. osztályú kereseti adó alól fel lesznek mentve — legalább díjfizetési kötelezettségüknek könnyebben eleget fognak tehetni." T. ház! Midőn a t. kormány ezt a törvényjavaslatot akkor benyújtotta, mely később törvényerőre is emelkedett, mindenesetre nem a theoria szempontjából indult ki, hanem a praotious életet kellett tekintetbe vennie; azon practicus életet, a mely azt mutatja, hogy a napszámos-osztálytól Magyarországban manapság tényleg semminemű adót sem lehet — hogy ugy fejezzem ki magamat — behajtani. Nem lehet pedig behajtani azért, mert rendesen a legszükségesebbjük, munkaeszközük, ágy és asztalon kivül nincs egyebük, a mi lefoglalható volna. (Igaz! Ugy van! túlfelől.) Napszámmal lévén elfoglalva, magát és családját fenn kell tartania. Ugyan kérdem, habeveszszük a törvénybe, hogy útadóval csakugyan megrovandó, vájjon ki lesz az, a ki ezen intézkedésnek érvényt fog szerezni ? Mert in theoria szép az elv, hogy mindenki adózzék, ha jogokat élvez . . . Gr. Apponyi Albert: De nem is élvez jogokat! Linder György : Mondom, a mennyiben az állampolgár jogokat élvez, kötelezettségének is kell lenni: csakhogy a napszámos-osztálynak nálunk semmi joga nincs, de kötelezettsége elég van, melynek legjobb akarattal sem tud megfelelni. (Helyeslés bálfelöl.) A napszámosokat ugyanazon alkalommal, mikor a kereseti adó alul felmentettük, a törvényhozás, feledve ez álláspontot, a miért ezen adó alól felmentette, megterhelte hadmentességi adóval. És én nagyon szerettein volna, ha a kereskedelmi minister ur collegá.jától, a t. pénzügyminister úrtól kikéri vala a statisticai adatokat a hadmentességi adóhátralékokról; mert azokból meggyőződhetett volna, hogy ezek a hátralékok, melyek évről-évre a zárszámadásokban nagy összegben szerepelnek, úgyszólván egyedül és kizárólag a napszámosokat terhelik. Miért? Azért, mert a legnagyobb erőfeszítés mellett sem lehet tőlük behajtani. A bizottság elejtette a törvényhatósági városokban nem lakó napszámosok megterheltetését és csak azokat vette fel, a kik törvényhatósági joggal felruházott városokban laknak. A bizottság ez álláspontjára állva, például veszem Budapestet. (Halljuk!) Ugyan mondja meg nekem valaki, hogyan lehet az itt tartózkodó napszámosoktól a közmunkaváltságot behajtani, pl. 1 frt 50 kr. maximumot, a mivel majd meg fognak terheltetni ? Őszszel történvén az összeírás, ekkor az illető napszámos pl. az Erzsébetvárosban lakik, az év többi részében azonban másból ; ugyan kérdem, hova küldik neki az intő czédulát? (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ezer és ezer intő czédula készül a számviteli hivatalokban s majdnem mind visszaérkezik azzal a jelentéssel, hogy az illető fel nem található. Ez a sok irka-firka rendkívüli nagy munkát ad és rendkívüli nagy költséget is okoz, mert posta utján minden intés 4 krba kerül, 2 krba a kiküldés alkalmával és 2 krba, mikor visszaérkezik. Tehát nemcsak nem lehet behajtani ez osztályra kirovandó közmunkaváltságot, hanem a mellett rendkívül sok adóközeget is foglalkoztatunk vele, még pedig absolute semmiért és még hozzá sok költséget is okozunk. (Ugy van ! balfelöl.) Ennélfogva arra kérem a t. házat, méltóztassék