Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-260

280. orsüágos ülés június 4 én, kedden. 1889, 17 Csak ezeket kívántam a históriai igazság kedvéért eonstatálni, egyébként, hogy a vitát közbevetőleg ne nyújtsam, leszek bátor a t. ház engedelmével az itt felhozott többi ellenvetésekre a vita bezártával reflectálni, (Élénk helyeslés és éljenzés jőbbfélől.) Madarász József jegyző: Gábor! Gr. Károlyi Gábor: T. ház! (Halljuk!) Ezen az oldalon eléggé meg volt már okolva, kivált Madarász t. képviselőtársam által, a költségvetés meg nem szavazása. A túloldalon, a kormánypárton vagy a mint Baross minister ur szokta nevezni, a liberális kormánypárton (Derültség a szélső halon) két minister állott fel, a ministerelnök ur és az előttem szólott t. minister ur, a kik egymásnak az államháztartás költségeit megszavazták. (Derültség a szélsőbalon.) Majd később megszavazzák azt a mamelukok is. (Derülség a bal- és szélső baloldalon.) A t. ministerelnök ur büszkén nézhet vissza 14 éves múltjára, nagyon büszkén és örüljenek, hogy ezt mondom — (Felkiáltások jőbbfélől: Örülünk ! Derültség) mert ritkán volt még minister, sőt azt hiszem, a régmúltban egyáltalán nem volt s a jövőben sem lesz, a ki oly cynismussal szavazzon magának bizalmat, mint ő. (ügy van! a bal- és szélső balon.) Csakis igy képzelhető a történelem azon pártatlan ítélete, melyben a ministerelnök Herostratesi dicsőségét megörökítve látja. (Tetszés a bal- és szélsőbaloldalon.) T. ház! En nem akartam felszólalni (Felkiáltások jobbfelöl: Jobb is lett volna!) és nem is szólalnék fel, (Zaj jőbbfélől) ne hallgassanak, ha nem tetszik, nekem az mindegy (Tetszés a szélső balon) nem szólanék mondom, ha nem találtam volna egy óriási különbséget a ministerelnöknek tegnapi hangarticulatiójában s a „Nemzet"-ben és „Lloyd"-ban megjelent beszéde közt. (Halljuk!) Mikor az ember olvassa, azt hiszi, hogy itt a nagy Tisza önt ki (Derültség a bal- és szélső balon) és mindent szétrombol és összezúz. Pedig milyen szánalmas alak ő itt, uraim! (Derültség a szélső balon.) 0 akar-e itt ezen a módon a parlamentarismus megvédőjeként szerepelni. (Derültség a balés szélső baloldalon.) Ez már csakugyan nevetséges. Tudja-e, milyen szerepet játszik ő itten ? (Halljuk!) Olyant mint az a Gignon-direetor (Derültség a bal- és szélső baloldalon) — magyarul ugy mondják : bábszinházigazgató — a ki az ő bábjait játszatja. Ilyen komédiát játszik ő is itt az ország szine előtt. (Elénk derültség a bal- és szélső balon. Mozgás jobbfelöl.) Látunk itt különféle alakokat: volt egy deli termetű, fehér szakállú, nagybajnszú „horvát" ember, (Derültség a szélső balon) volt egy bozontos, kissé „visító" hangú szép erős magyar ember, (Derültség a bal- és szélső balon) volt egy öreg „vasúti" — a mint Fehérvárott mondani szoKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XIII. KÖTET. kás — a ki egy hosszú zacskót hord mindig magával, volt egy kis vidám, nervosus „Hegedüs-. (Derültség a bal- és szélső balon.) Volt e mellett még egy, a ki az intricus szerepre vállalkozott és volt aztán egy próféta, (Élénk derültség és tetszés a szélső halmi.) Ezek voltak a főszereplők, de voltak mellékes játszó személyek is. Eljátszották a komédiát két darabban; ha akarják, elmondom önöknek a darabot is. Két darab volt: egy három felvonásos s egy egyfelvonásos. A három felvonásos darabnak első felvonása a 14. §., a második felvonás a 25. §. (Tetszés a bal- és szélső báloldalon.) Azután előállott az intricus a határozati javaslattal. Ez a harmadik felvonás. Erre egy nagy szünet volt persze és akkor a eulissák felett felhangzott egy dicshymnus ; akkor egy embert dicsőítettek és köztük egy hang Heine nek ezt a strófáját szavalta el: „Hermann gewann die Sehlacht, der Esel heisst noch immer Esel und nicht asinus, und wir sind Deutsche geblieben." (Zajos Jioch! kiáltások jőbbfélől. Derültség. Egy hang balfelöl: Hoch der Esel! Derültség balfelöl.) A második darab egyfelvonásos volt: a czíme • Rudolfmum. Ez egy apotheosissal végződött, a melyet a próféta mondott el. (Derültség balfelöl. Egy hang jőbbfélől: A szamár felhúzta az oroszlánbőrt. Zajos derültség jőbbfélől.) így végződött, t. képviselőház, a komédia. De csak arra nézve volt az komédia, a ki eljátszotta, mert azokra, a kik végig hallgatták, inkább tragoedia volt. Ne adja Isten, hogy utójátéka káros legyen az országra, inkább bukjék el azimpressario. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mikor vége volt az egész játéknak, hátul a kis ajtón kilép egy öreg, magasi, száraz, igazán szánalmat és könyörületet gerjesztő alak; tányé- . rozní jön uraim, tányérozni jön. Némely embernek a keze már a zsebében volt, a mikor, a mint önök mondták, a publicnmból elkiáltja magát egy hang: Hoch! Az az alak Koloman der grosse volt. (Derültség balfelöl.) A mikor ezt hallották, mindenki visszatette a pénzt; ott alamizsnát nem kap a director, mert tányérára e nemzettől és országtól egyebet, mint átkot és megvetést nem érdemel, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Derültség jobbfelöl.) Uraim, t. ház, még egyet kell mondanom. Tegnap abban a szerencsében részesültem, hogy a ministerelnök ur az én választásommal foglalkozott. Hogy én választó vagyok-e ez országban, annak megítélését a közvéleményre bizom, ítélje meg az. -És megmondom, hogy miért. Azért, mert oly ember, a ki megfeledkezett arról, hogy mi szabad, mi nem szabad, mi igazságos, mi igazságtalan, mi szép, mi nem szép, mi tiszta, mi nem tiszta, az ítélni, az különbséget tenni Qgj tiszta és piszkos választás közt nincs hivatva. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez igaz, most nevessenek!) 3