Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-276

220 27e# orszä Sos ülés október 25 én, pénteken. 1889. tömegesen állítani fel mérnöki állásokat, nemcsak szakerők hiányában, hanem már csak a költség miatt is. Minden törvényhatóság meg fogja gon­dolni, hogy az olcsóbb államépítészeti hivataltól elálljon-e vagy sem: s ezért, a mint mondom, nem oly imminens azon veszély, hogy a törvényható­ságok az államépítészeti hivatalok ellenére töme­gesen fognak mérnöki állásokat szervezni, (ügy van! jóbhfélöl.) Midőn azonban ezen törvény intézkedéseit szabályozzuk s midőn arról van szó, hogy adjak meg a törvényhatóságoknak azt a jogot, hogy iit­ügyük czélszeríí kezelése szempontjából mérnöki állásokat szervezzenek ily alakban, a mint az a törvényben contemplálva van, én részemről épen azon elveknél fogva, melyeket ma Szederkényi Nándor t. képviselő ur oly erősen hangoztatott, nem akarnám a törvényhatóságokat autonomicus jogaikban korlátolni, mert mindenesetre korlátolva volnának, ha nem gyakorolhatnák ezt a jogot oly szabadon, mint ez e permissiv intézkedés fentar­tása mellett lehetséges. Mindezeknél fogva, t. ház, azt tartom, hogy Hieronymi Károly t. képviselő ur módosítványa nem volna elfogadandó és én a magam részéről a 17. §. változatlan elfogadását ajánlom. (Helyeslések.) Almásy Sándor: T. ház! A tárgyalás alatt álló szakasz azon permissiv intézkedése, mely szerint a megyéknek meg van engedve, hogy mér­nöki állásokat rendszeresíthessenek, nekem való­jában igen gyanúsnak látszik. Még pedig azért látszik nekem gyanúsnak, mert valamint a tapasz­talat azt mutatja, hogy ma tulajdonképen adóeme­lések nincsenek, mégis a községekre mindig újabb és újabb terheket hárítanak, olyannyira, hogy a pótadók ma sok helyütt az állami adót megütik, ugyanez czéloztatik itt is. Ezen feltevésemben az előttem szólott Almásy Géza t. képviselőtársam erősített meg, ki felhozta, hogy az államépítészeti hivatal megyei utakkal lévén elfoglalva, nem is képes teljesíteni az útépítés körüli teendőit. Ha már most a szóban levő permissiv intéz­kedést a törvényjavaslatba beiktatjuk, az állam­építészeti hivatal még jobban el lesz foglalva s az utak építésével még kevesebbet törődhetik. Azok a megyék tehát, melyeknek szivén fekszik, hogy útjaik jó karban legyenek, kényszerülve lesznek megyei mérnököket alkalmazni. Épen azért nem tetszik nekem ezen permissiv intézkedés. Inkább vagyok hajlandó Hieronymi képviselő ur módosí­tását elfogadni, de azon kikötéssel, hogy az állam­építészeti hivatalok kizárólag a megyei utakkal legyenek elfoglalva. A megyék ugyanis sok kárt szenvedtek azóta, hogy a megyei utak építése és gondozása az államépítészeti hivatalokra lettek bizva, azon oknál fogva, mert ezek tényleg más irányban vannak nagyon elfoglalva, sőt tudok mérnököket, kik egész esztendőn keresztül collau­datióval foglalkoznak. Más hibája ezen államépítészeti hivataloknak még az is, hogy a kormány gyakran változtatja a mérnököket. Midőn valamely mérnök a helyi vi­szonyokba beletanult, áthelyezik őt máshová. Azért óhajtanám azt, hogy az államépítészeti hi­vatalok pusztán megyei utakkal legyenek el­foglalva. A mi pedig azt a kérdést illeti, hogy miért nem volnának a mérnökök kinevezhetők — a mit előttem szólott Almásy Géza képviselő ur is han­goztatott, hogy kinevezésük a főispán ressortjába tartozik — arra megjegyzem^ hogy szerintem a főispán ressortjába bizony semmiféle kinevezés nem tartozik. Hisz a tapasztalás azt mutatja, hogy még a legalantasabb hivatalokba is protectio alapján nem arra való emberek neveztetnek ki. Ellenben méltóztassék a statistica alapján szem­ügyre venni, hogy kik választattak eddig a me­gyében főmérnökökül? Mindenütt a legjelesebb embereket választották meg ez állásokra. Nincsen tehát semmi ok sem arra, hogy ezek választását a megyétől elvonjuk. Eddig mindenütt, a hol megfordultam — pedig sok megyét van szeren­csém ismerni — a mint mondom, a mérnöki állá­sok a legarravalóbb emberekkel voltak betöltve. Én a főispáni kinevezésben különben sem látok garantiáí, de ha megvolna is a legnagyobb ga­rantia, nem látom szükségességét, hogy elvegyük a megyék szabad választási jogát. Egyébiránt e permissiv intézkedést, melyet a törvényjavaslat contemplál, már csak azért sem fogadhatom el, mert tudom, hogy a megyék kénytelenittetve len­nének saját érdekükben mérnököt fogadni. Igaz, hogy Almásy Géza barátom szerint útbiztosok helyébe lehetne alkalmazni mérnököket, de ezen csekély előnyért én a javaslatot igy a hogy van, semmi szin alatt sem tartom tanácsosnak el­fogadni, hanem ha mégis segíteni akarunk a mérnökökön, akkor Hieronymi Károly t. képviselő ur módosítványát méltóztassék elfogadni azon módosítással, miszerint a megyék teendőivel ki­zárólag egy vagy két szakember bizassék meg, azaz, hogy csakis megyei dolgokkal foglalkozzék és ne küldessék ki városokba egyéb teendők tel­jesítésére. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Dárdai Sándor jegyző: Papp Elek! Papp Elek: Én az ügyet kimerítettnek tartom, azért a szótól elállók. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Sza­vazás előtt szó illeti még a minister urat. Baross Gábor kereskedelemügyi mi­nister : T. ház! Mielőtt a részletekre áttérnék, legyen szabad röviden jeleznem, hogy tulajdon­kép mikép áll ma az építészeti ügyek ellátása a vármegyéknél? Az 1877 .XXIV. t.-cz. elrendelte,

Next

/
Thumbnails
Contents