Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-276

276. országos ülés október 25-én, pénteken. 1889. 215 mint a pénzügyi bizottsághoz előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett utasítani és azoknak tárgya­lását oly módon napirendre kitűzni, hogy azok a honvédelmi tárcza költségvetésével kapcsolatosan tárgyaltathassanak. (Helyeslés.) Elnök: A honvédelmi minister urnak ezen két jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a véderő- és pénzügyi bizottságokhoz utasittatik azzal, hogy jelentései­ket oly időben terjeszszék a ház elé, hogy azok a honvédelmi tárcza költségvetéseivel együtt tár­gyaltathassanak. Több jelentés nem lévén, következik a napi­rend : a közutak és vámokról szóló törvény­javaslat részletes tárgyalásának folytatása ; jelesen pedig a 15. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 15. és al6.§-t, továbbá a II. fejeset czímét, melyek észre­vétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 17. §-t). Hieronymi Károly! Hieronymi Károly: T. képviselőház! A jelen törvényjavaslat megadja a törvényhatósá­goknak azt a jogot, hogy a mennyiben a szükségét látnák vagy indokoltnak tartanák, külön törvény­hatósági mérnökséget szervezhessenek. Az erre vonatkozó intézkedések a 17. és 21. fok­ban foglaltatnak. Daczára ennek azonban nem tartom szükségesnek, hogy a két szakasz együttesen tárgyaltassék, mert a dolog elvi kérdéseit meg lehet vitatni a 17. §-nál és a mennyiben netalán a törvényjavaslat módosittatik, annak conseqnentiáját a 24. §-nál érvényesít­hetjük. A mi a dolog érdemét illeti, az 1877 : XXIV. törvényczikk azt határozza, hogy a megyei mér­nöki állások megszüntettessenek és hogy a megyei mérnöki teendők az államépítészeti hivatalokra bízassanak. Ezen törvény meghozatalánál az indokok a következők voltak : (Halljuk! Halljuk!) a közigazgatási bizottságokról szóló törvény értelmében a közigazgatási bizottságnak tagja az illető megyében lévő államépítészeti hivatal főnöke, de nem tagja a megyei mérnök; minthogy pedig a közigazgatási bizottság útügyekkel és pedig törvényhatósági útügyekkel és közmunka­ügygyei is foglalkozik s ezekre nézve a dolog ter­mészete szerint a mérnök az előadó, ennélfogva az a visszásság keletkezett volna, hogy a megyei mérnök, a ki a törvényhatósági utakra nézve a kezeléssel és az, egész gestióval meg van bizva, a közigazgatási bizottságnak tagja nem lévén, min­den dolgokat az építészeti hivatal főnöke adta volna elő a közigazgatási bizottságban, a kinek pedig ezekről közvetlen ismerete nem volt, a ki szerves szolgálati összefüggésben a megyei mérnökkel nem állott és a ki mellett a megyei mérnöki hivatal mint parallel hatóság függetlenül működött. Egy másik indok az volt, hogy midőn a tör­vény meghozatott — és ez épen közvetlenül a tisztújítások előtt volt — több törvényhatóság részéről azon meggyőződés lőn kifejezve, hogy ők az eddigi tapasztalat szerint megfelelő műszaki erőket a í megyei szolgálat számára szerezni nem képesek. Ezek az indokok, a melyek akkor a törvény­hozást arra birták, hogy az 1877 : XXIV. törvény­czikket meghozza, ma is állanak: nevezetesen a közigazgatási bizottságnak ez a törvény is fontos feladatokat tűz ki. Hogy többet ne említsek, a közigazgatási bizottság van hivatva a törvény­hatósági utak budgetjét előzetesen összeállítani és megállapítani; a közigazgatási bizottság van megbízva azzal, hogy a zárszámadásokat előzetesen felülvizsgálja. Most is elő fog tehát állani az az eset, hogy mindazon törvényhatóságokban, a melyekben megyei mérnökök fognak a törvény felhatalmazása alapján szerveztetni, ezen megyei mérnökök a magok szakmájukhoz és az ő közvet­len kezelésökhöz tartozó törvényhatósági utakra vonatkozó ügyeket nem fogják személyesen a közigazgatási bizottságban előadhatni, hanem erre a czélra az államépítészeti hivatal főnökéhez kell fordulniok. De a másik indok is áll. Meggyőződésem szerint tudniillik ma, mikor a mérnökök ugy az államnál, valamint vasut-társaságoknál és más egyéb vállalatoknál kapnak oly áilást, a melyben nemcsak előmenetelök van, hanem még bizonyos számú évek múlva munkaképtelenség esetére ellátásban, illetve nyugdíjban is részesülnek, a törvényhatóságoknak valamint 1877-ben, ugy ma is nehéz lesz megfelelő műszaki erőket szerezni. A fiatal, pályavégzett mérnökök ugyan el fogják szívesen fogadni a nekik felajánlott állást,dc amint jobb állásra fognak szert tenni, ott fogják a tör­vényhatóságokat Nagyni és ezen jobb állásokat fogják elfoglalni. Nem szükséges különösen figyelmeztetnem a t. házat arra, hogy épen az útépítésnél mily fontos dolog az, hogy az műszakilag helyesen képzett mérnökökre bizassék, hogy mennyire a mérnöki szakközegek képzettségétől függ az utak jósága. Mindezen okokból abban a meggyőződésben vagyok, hogy nem lesz czélszertí ezen törvény­hatóságokat felhatalmazni arra, hogy külön mérnöki hivatalokat szervezhessenek, hanem sokkal czélszerubb a mai törvényes állapot fen­tartása és ebből a czélból azt vagyok bátor java­solni, hogy a 17. szakasz második bekezdésében ezek a szavak: „ a törvényhatósági műszaki köze­geket és pedig a mennyiben a törvényhatóság külön törvényhatósági mérnöki hivatalt szervezne, a mérnököket és minden esetben" kiNagyassanak, ugy, hogy az a második bekezdés igy fogna szólani: „az útmestereket és útbíztosokat, a tör­vényhatóság első tisztviselőjének meghallgatása-

Next

/
Thumbnails
Contents