Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-276
2 | g 27(». oríságos 8lé# október 25-én, pénteken. 1886. val a főispán élethossziglan nevezi ki". A harmadik bekezdés, a mely a kinevezendő mérnökök qualificatiójáról szól, eo ipso kimaradna. Ha ezen módosítványom elfogadtatnék, annak megfelelőleg lesz természetesen módosítandó a 21. §. is. Az általam előadottaknál fogva ajánlom módosítványomat a t. ház figyelmébe. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Dárdai Sándor (olvassa): Módosítvány a 349. számú törvényjavaslat 17. §-ához, beadja: Hieronymi Károly. „A 17. §. második bekezdéséből a következő szavak "• „A törvényhatósági műszaki közegeket és pedig, a mennyiben a törvényhatóság külön törvényhatósági mérnöki hivatalt szervezne, a mérnököket és minden esetben", Nagyassanak ki; továbbá ugyanazon szakasz harmadik bekezdése szintén Nagyassék ki." Zay Adolf jegyző: Illyés Bálint! Illyés Bálint: T. képviselőház! Röviden kívánok e szakaszhoz szólani, csupán azért, hogy felhívjam a nálam hivatottabbak figyelmét annak messze kiható horderejére, a mennyiben e szakasz egyike azoknak, a melyekben önkormányzati jogaink ellen érzékeny támadás intéztetik. E szakasz 2-ik pontja ugyanis a törvényhatósági mérnököket és útmestereket kiveszi a választási jog köréből s a főispánok kinevezési jogkörébe helyezi át, azon jogkörbe, mely már eddig is annyiféle kinevezési hatalommal van felruházva, hogy hivatalos jelvényéül aligha választhatna méltóbb jelképet, mint az egyfejíí, de százlábú polypot. Én, t. képviselőház, ugy vagyok meggyőződve, hogy minden törvény megalkotásánál, a jogi alap mellett, kiválólag két szempont érdemel figyelmet. Az egyik a czélszerűség szempontja, a másik pedig a nemzetnek, melynek számára a törvény alkottatik, saját individuális természete. Hogy ezen szakaszban egyiket vagy másikat feltalálhatnék, kétlem. Vájjon czélszerű-e, ezélszerübb-e a törvényhatóság első hivatalnokának, első tisztviselőjének meghallgatásával történő kinevezés, mint a törvényhatóság egész közgyűlésének megvitatása folytán létrejött választás. Vájjon nem nyit-e ez tágas kaput a különben is messze eláradt protectiónak, nem szolgáltat -e kedvező alkalmat arra, hogy a dédelgetett kegyencz mellett a valódi érdem, a valódi tehetség héttérbe szorittassék ? Vájjon magának az illető tisztviselő hivatali buzgalmára és hűségére nézve is nem nagyobb biztosíték-e azon bizalom, melylyel egy törvényhatóság közönsége felruházza s ennek folytán működését ellenőrzi, az egyesek által nyújtott kegynél és az ennek következtében igen sokszor elnéző ellenőrzésnél? Én azt hiszem, igen. A mi már a nemzet I individuális természetét illeti, erről egy egész i történeti múlt, a százados gyakorlat,, a nemzet alkotmányos érzéke s az alkotmány érdekében tanúsított küzdelmei elég érthetően és meggyőzőleg beszélnek, ugy, hogy én felmentve érzem magamat a tüzetesebb érveléstől annak bebizonyítására, hogy a törvényjavaslat ilynemű megalkotása a nemzet saját individuális természetével homlokegyenest ellenkezik. Midőn tehát sem az egyik, sem a másik szempontban nem találom fel a kellő indokot a törvény ilynemű megalkotására nézve, nem láthatok abban mást, mint önkormányzati jogaink megcsonkítását, a kinevezési rendszernek már előre meghonosítását és a centralisticus törekvéseknek, — hogy a már többször említett pártezéloktól eltekintsek — egyik előre vetett árnyékát. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ennélfogva midőn e szakasztsemczélszerűnek, sem a nemzet természetével összeegyeztethetőnek, sem alkotmányos elvi s jogi alapon állónak nem tekinthetem, bátor vagyok annak ellenében t. elvtársaim nevében is a következő módosítványt beadni : (Halljuk!) „A törvényhatósági műszaki közegeket és pedig a mennyiben a törvényhatóság külön törvényhatósági műszaki hivatalt szervezett, a mérnököket ós útmestereket vagy útbiztosokat a törvényhatóság közgyűlése választja és azoknak fizetése a törvényhatóságnak a tisztviselők számára rendelt alapjából fedeztetik." (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ajánlom niódosítványoniat az elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Dárdai Sándor jegyző : György Endre! György Endre: T. képviselőház! Én e szakaszt eredeti szövegében fogadom el. A választás vagy kinevezés kérdésére nézve, melyet előttem szólott t. képviselőtársam felvetett, egyszerűen azon tényre vagyok bátor hivatkozni, hogy az 1877-iki törvényhozás az állainépítészeti hivatalokra ruházván át ezen különben is szakszerű képzettséget követelő teendők ellátását, a választás jogköréből már ekkor kivette a mérnököket. De nem fogadhatom el Hieronymi t. képviselőtársam benyújtott módosítását sem, a melynek czélzata az, hogy a törvényhatóságok saját közeggel a műszaki teendők ellátása szempontjából ne bírjanak, hanem az 1877-iki törvény értelmében az államépítészeti hivatalokra bizassék kizárólag ezen teendők ellátása. Nem fogadom el két indokból. Az egyik az, hogy ezen törvényjavaslat csakpermissiveadjameg a törvényhatóságoknak azt H jogot, hogy a hol szükségesnek látják, külön műszaki közegeket tartsanak. Ennélfogvaazon in eonvenientiák, melyek eddig voltak s melyek, mint t. képviselőtársam is.
