Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-275

ilb. országos ülés október 24-én, eaütörtököu. 1889. 209 lemondanak és csak abban az esetben vállalkoznak rá, ha fuvar- és napidíjjal láttatnak, el költségeik megtéríttetnek. Ez egy oly jelensége közigazgatási állapotainknak, ez az önkormányzat iránti valódi érzék és áldozatkészség- oly hiánya, a melylyel számolni kell. De ha ezt tekintetbe veszem, azért nem jövök azon következtetésre, mint a milyenre Apponyi Albert t. képviselő ur jött, hogy ha ez igy áll, akkor az utakat bocsásssuk át állami kezelésbe; nem jövök azért, mert az állani kezelés folytán az útfentartási kiadások majdnem megkétszereződnének és mert azt az elvet tartom, hogy a mely teendőkre a helyhatóság a maga hatáskörében képes, azok a központi hatalom körébe ne vonassanak, hanem a helyhatóság által, habár némi korlátok közt, láttassanak el. De, mint jelezni bátor voltam, nem erre akartam kiterjeszkedni, hanem azon módosítványra, melyet Gaal Jenő t. képviselő ur volt szives benyújtani. Ha az ő módosításait jobbnak tartanám, mint az eredeti szöveget, higyje el, örömmel elfogadnám; de nekem is azon kell kezdenem, hogy az ő módosításai nem merítik ki az esetek egész sorozatát, melyekről a törvénynek gondoskodni kell. Ugyanis előfordulhat, hogy egy útnak kiNagyása folytán, nem egy egész vidék, egy vagy több község, hanem kereskedelmi vagy iparvállalat, nagyobb gyár, mely a törvényhatósági útfentartási kiadások jelentékeny részét fizeti, érintetik súlyosan, most már oly határozat ellen, mely ily vállalatoknak esetleg létérdekét veszélyezteti, felebbezés beadható ne legyen, illetve ne foglalhasson helyt a központi hatalom azon intézkedése, melylyel az ily határozatok által érdekeikben sértetteknek védelmet nyújt? Még az Almásy Sándor képviselő ur által benyújtott módosítás az eredeti szerkezethez közelebb áll, a ki ugy állította fel a kérdést, hogy az összes érdekeltek felebbezhessenek az illető törvényhatósági határozat ellen, melyet magukra nézve sérelmesnek találnak. De ha elfogadjuk azt, a mit Almásy Sándor képviselő ur ajánl, utoljára is minden felebbezés csak az érdekeltek által adatik be, mert a ki nincsen érdekelve, arról feltenni nem lehet, hogy felebbezzen. így tehát az ő módosítása tulajdonképen szükségtelen, mert a törvényben benn van az,hogy felebbezés esetében a ministernek a joga fentartatik. A törvény kiterjeszkedik még arra, hogy a minister közérdekből is beleavatkozhatik az úthálózat megállapításába. Hogy erre szükség van, ezt már ugy az igen t. minister, valamint többen a javaslat mellett felszólalók közül beigazolták. De bátor vagyok utalni arra, hogy előfordulhat az eset, hogy egyes törvényhatóságokban, mint például Szatmár vármegyében, a székhely kérdéséKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. X1H. KÖTET. ben éles érdek ellentét fejlődött ki a megyének egyes vidékei közt. Ott van például Jász-NagyKún-Szolnok vármegye,ahol a törvényhatóságnak két eleme: a jászok és Kúnok annyira összeolvadni sohasem fognak, hogy feledve az előbbi különállásukat, csak a megye' összérdekét tartsák szem előtt. Hozhatnék fel több oly vármegyét, főleg az újonnan kerekítettek közül, melyekben az egyes vidékek, vagy részek közt még hosszú időig fog fennállani bizonyos érdekellentét, a melyet az illető megyében méltányosan megoldani nem lehet s mivel szemben meg kell adni a központi hatalomnak a beavatkozási jogot még az esetben is, ha felebbezés be nem adatnék. Tudom, hogy az igen t. képviselő ur módosításának második része arra némileg kiterjed, de mégis előfordulhat az az eset — és erre akarok főleg utalni —• hogy a szembeötlő érdeksértésnek határát megvonni igen nehéz dolog s ezt főleg a nevezett megyékben már oly esetekben is fenforogni látják, midőn egyébként sem felebbezés, de beavatkozásra közérdekből sem forogna fenn szükség. Nem a központi hatalom jogkörének tágításáról van szó a törvényhatóságok önkormányzati hatáskörével szemben, mert az úthálózat megállapítását első sorban ők eszközlik közgyűléseik által, csupán arról, hogy a ministernek eddig is fennállott azon joga, mely szerint az úthálózat megállapítása csak jóváNagyása után vált jogerejíívé, a törvényben kifejezetten biztosítva lett. Ezek előrebocsátása után Q-aal Jenő képviselő ur módosításának mellőzését és az eredeti szöveg fentartását kérem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a szavazás. A 10. és 11. §-ok együtteseit tárgyaltattak; a 10. §-hoz több rendbeli módosítás adatott be, a 11. §-hoz csak egy módosítás, mely abból áll, hogy az kiNagy assék. A 10. §-ra vonatkozólag Graal Jenő t. képviselő ur beadott egy módosítást, mely e szakasznak több pontjára vonatkozik. Nem tudom, kivánja-e a ház, hogy az még egyszer felolvastassák? (FelMáltások: Nem!) Ha tehát nem méltóztatnak kívánni, elmondom én, hogy ez mikre vonatkozik. Ezen módosítás hat részből áll; az első részben kivánja a képviselő ur, miszerint az első bekezdés második sorában levő ezen szavak : „ezek között a kellő arányban" kiNagyassanak; a törvényjavaslatnak többi szövege ezen bekezdésre vonatkozólag változatlanul marad. Továbbá a második bekezdés is változatlan maradna. A harmadik bekezdést kiNagyatni kivánja és helyébe az általa javaslatba hozott szöveget akarja tétetni, mely következőleg szól: 27