Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-275

2?5. országos ülés október 24-én, csütörtSfeSn. 1889. 207 megvalósítva, rothasztó hatású. (Élénk helyeslés balfelöl,) T. ház! Az állami közigazgatásért való küz­delmünk alkalmával majdnem másfél évtizedig küzdöttünk e nagy elvek megvalósításáért és mindig leszavaztattunk a kormány feje részéről, sőt gúnynyal ilettettünk és mégis mi történt? Az, hogy a ministerelnök ezen kigúnyolt, ellenzett elvnek hívévé szegődött (Igaz! Ugy van! balfelöl) az ország színe előtt, legalább látszólag. Ez arról győz meg bennünket, hogy kötelessége minden­kinek az elvhez, a melyért küzdünk, ragaszkodni, mert ha benső igazság van benne, legyőzi a leg­csekélyebb kisebbség a legnagyobb majoritást az igazság súlyával és erejével. Mi nem erőszakoltuk rá a többségre, nem is volt módunk ráerőszakolni a számok hatalmával ezen elvnek igazságát. Baross Gábor kereskedelmi minister: A conceptio nagyságával! GrÜnwald Béla: Igenis, mert ha a con­cepiio nem nagy, önöknek ma nem érdeme, hogy elfogadták. (Tetszés és derültség balfelöl.) Nekünk tehát ebből a tanulságból azt kell következtetnünk, hogy következetesen és szigorúan kell ragaszkodnunk az igaz elvekhez, mert igy, habár minoritás vagyunk is, képesek vagyunk, küzdelmünk szilárdságával és következetességé­vel végtére az igazság diadalát elérni számbeli kisebbséggel is. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) És ez fordul elő a jelen esetben is. Megint csak elvekért küzdünk s a jelen esetben küzdünk az önkormány­zat elveért, melyet Magyarországon ép oly fontos­nak tartunk közigazgatás tekintetében, mint az állami administratio szervezését, minthogy vannak bizonyos feladatok, melyeket a kormány soha sem lesz képes megoldani azért, mert nem a törvényes, de a tényleges hatáskörén kivül fekszenek. Kétségtelen dolog, hogy vannak bizonyos felada­tok, melyeket csak helyi körök képesek sikerrel megoldani. Ha már most ez áll, akkor én ebben a tekin­tetben a jelen törvényjavaslatban is ezen elvek elismerését és tisztaságát követelem. (Helyeslés balfelöl.) Ha valamely feladat a helyi közigazgatás és az önkormányzat körébe tartozik, ugy bizonyára az útcsinálás ez és meg vagyok róla győződve, hogy ha a minister ur e tekintetben a felelősségre hivatkozik és azt mondja, hogy ő Magyarországon a jó közlekedésért nem lehet felelős, ha őt ezzel a hatalommal fel nem ruházzuk, akkor azt mon­dom, t. ház, hogy nekünk nem szabad a minister urat ezzel a hatáskörrel felruházni, nem azért, mert esetleg az ő nagy tevékenységével talán három vagy négy hónapig, vagy 1—2 esztendeig nem tudná ezeket a teendőket ellátni, hanem azért, mert mi nem személyeknek szavazunk bizalmat, nem személyeknek adunk hatáskört, hanem intéz­ményeknek (Igaz! Ugy. van! balfelöl) s minthogy tudjuk, hogy a kormány mint intézmény tisztán helyi feladatokkal sikerre] sohasem foglalkozhatik egyrészt, másrészt haszontalanul megbénítja azt az öntevékenységet, mely a helyi körökben ma tényleg megvan és melyet hasznosítani, tisztítani, felemelni, megnemesíteni kell ép az által, hogy a tisztátlan elemeket — a mint az előttem szólott gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam mondotta, kiveszszük belőle és a reális közérdeket képviseli! érdekekre tereljük ezt a tevékenységet. (Helyeslés balfelöl.) Épen ezen fontos oknál fogva ragaszkod­nom kell ahhoz, hogy a kormány ne kapjon oly hatáskört, melyet hasznosítani nem képes és ne vonassék el az önálló tevékenység azon körtől, mely egyedül van hivatva arra, hogy sikerrel működhessék. (Helyeslés balfelöl.) T. ház! Reá akarok térni most a törvény­javaslat elvére, melyet helyesnek tartok, mint mely megosztja a hatalmi köröket, de a későbbi szakaszok az alsó köröktől elveszik azt, a mit nekik elvileg concedáltak. E törvényjavaslatban tehát ismétlődik azaz eljárás, a melyet az 1886: XX., XII. és XXIII. t.-czikkeknél látunk. Midőn például a megyének concedáltuk, hogy tisztvise­lőket válaszszons annak helyébe beeseamofáltuk a kinevezést, de a kinevezés tisztasága, méltósága és felelőssége nélkül. (Élénk helyeslés balfelöl.) A jelen törvényjavaslatban ugyanezt az eljárást látjuk, midőn azt mondja, hogy az utak kezelésé­ről, fentartásáról, a költségvetés megállapításáról a törvényhatóság intézkedik, de a következő szakaszban és szakaszok nagy számában ezt az elvileg concedált jogot — és itt talán helyesen használom e kifejezést •— ismét confiscárja azt. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Részemről, t. ház, sem gyakorlati, sem elvi szempontból a törvényjavaslatnak ez intézkedé­séhez nem járulhatok. (Élénk helyeslés balfelöl.) A kérdés egyedüli megoldása, a törvényjavaslat elveivel való harmóniába jutás részünkről csak egy módon lehetséges, ha tudniillik azon állás­pontra helyezkedünk, melyet Gaal Jenő t. barátom módosításával elfoglalt. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Én tehát ahhoz hozzájárulhatok és kérem a t. házat, hogy ugy a kormány, mint az önkor­mányzat érdekében ezt a módosítványt elfogadni méltóztassék (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. György Endre: T. ház! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása végett kérek szót. Az igen t. kereskedelemügyi minister ur volt kegyes beszédében egy képviselőről is megemlékezni, a ki a szabályrendeletet törvény erejével nem bíró­nak tüntette fel. Az a szabályrendelet törvény az én felfogásom szerint is, én csak azt állítottam, hogy a szabályrendelet a törvényt nem derogálja.

Next

/
Thumbnails
Contents