Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-275

200 '2<5. országos filés október 24-én, csütörtökön. 1889. erre is térni és meg fogjuk ott is beszélni, mennyiben van az ott körvonalazott; ministeri hatáskörnek helye, vagy nem. Itt, nehogy ismétlésbe bocsátkozzam, csak annyit mondok, hogy a 23. szakasz illető rendelkezéseit ép oly elengedhetetleneknek tartom, mint azokat, melyekről most szó van. A képviselő ur azt mondja: Mily hadászati vagy közgazdasági érdekek lehetnek azok, melyek miatt ily eljárásra szánja magát a minister? T. ház! Nagyon is közérdekűek azon czélok, melyeket követek. Már mondtam, hogy az utak íidininistratióját nem lehet sem autonóm, sem más tekintetekből chablonok szerint rendezni; hogy az úti administratiónak alkalmazkodnia kell a fennálló országos viszonyokhoz. Én csak annyit állíthatok, hogy e ministeri ingerentia nélkül nem remélem az útiigy javítását és attól félek, hogy a mennyiben Graal t. képviselő ur javaslata távolról sem meríti ki az élet esélyeit épen azok fontosabb irányában: az általa beadott szövegezés, mely részleteket is tartalmaz, a ministeri hatáskör teljes tönkretételére vezetne — ha ugyan komoly az indítvány, (Mozgás balfelöl) nem ugy értem, a beadás tekintetében, hanem tárgyánál fogva. Ha pedig nem komoly, akkor hibás módosítást a szükséges szöveg helyébe tenni baj volna. A t. képviselő ur azt mondja: felfolyamodás esetére ítéljen a minister és döntsön. Kizártnak tekinti a t. képviselő ur, hogy közérdek szempontjából a minister és közegei is íölebbezhetnek? Ha kizártnak tartja, t. ház, akkor ez ellen a határozat ellen, ez ellen az indítvány ellen tiltakoznom kell a közérdek szempontjából, azon egyszerű szempontból, mert a minister a megyékkel szemben teljesen tehetetlenül állana. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondások bal- és szélső balfelöl.) Miért, t. ház? Fordulhatnak elő esetek, midőn valamely közgyűlésnek harmadnapján hoznak egy határozatot egy út kiépítése, vagy egy út kiépítésének mellőzése iránt. Ezen határozatot a közgyűlésen 10 ember hozta; ezen határozatról az érdekeltségnek tudomása nincs; a felebbezésre szánt idő lejár; felebbezés nem adatott be; a minister róla semmit sem tud; a ministerhez fordul a fél; a ministerhez fordul a közönség és a minister a törvényhatóságokkal szemben teljesen tehetetlen. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) De tovább megyek, t. ház; mi történjék akkor — és itt nem beszélek hadászati utakról — midőn példának okáért Hajdúvármegye közönsége Bihar vármegyét (Zaj balfelöl) . . . Méltóztassanak csak türelemmel lenni; (Zaj balfelöl) én teljesítem kötelességemet meggyőződésem szerint, a képviselőház pedig fog bölcsessége szerint határozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Mondom, t ház, Hajdúvármegye Biharvármegyét utasíttatni kéri, hogy a nádudvar-sápi kőutnak, Sáp községtől Hajdúvármegye határáig leendő kiépítése iránt intézkedjék, mert Hajdúvármegye a maga részéről tökéletesen megfelelt feladatának; Hajdú vármegye nincs képviselve Biharvármegye közgyűlésén; a kormány közegének felfolyamodási joga nincs; felebbezés Biharvármegye elutasító határozata ellen nincs beadva, a minister nem intézkedhetik. Három egymás mellett levő törvényhatóság közül a két szélső: Udvarhely és egy másik, kiépíti a maga útját, a harmadik nem akarja kiépíteni; a közgyűlés határozata meghozatott elutasító módon; ez ellen senki fel nem szólalt, a ministernek tehát nincs joga ezen határozathoz szólani. Hová fordul a vármegye? A ministerhez. Mit válaszol a minister? Felebbezés e határozat ellen nem adatván be, ámbár közegem hallotta a határozatot, de mert felebbezést beadni joga nincs: én e kérdésben nem határozhatok, nem intézked hetek. (Igás! Ugy van! jobbfelöl.) Mert ha én intézkedem és kötelezem a vármegyét arra, hogy azt a közforgalmi utat úthálózatába felvegye, a dolognak az az eredménye, hogy én az autonómiát megsértettem. Már pedig az autonómiát sérteni nem lévén szabad, maradjon az út kiépítetlenül. (Igaz! Ugy van! jobhfelöl) De azt kérdezi a képviselő ur, hogy mily érdekek védelme kedvéért ragadtatja magát a minister az ily eljárásra? Magyarország útügyének érdekében ajánlom ezt az eljárást és azon közérdekekből, a melyeknek t. képviselő ur épen sérelmét látja; mert ott, hol a közforgalmi érdekek megóvása és érvényesítése a hazai viszonyok közt kívánta tik ily alakban keresztül vitetni, ez nem járhat semmiféle közérdek sérelmével és épen nem panaszolhatják ezt fel azon t. képviselőtársaim, kik különben az ipari és közgazdasági érdekek védelme körül oly kiváló tevékenységet fejtenek ki. (Helyeslés jobbfelöl.) Én, t. képviselőház, lehetetlennek tartom azt, hogy csakis a vármegyétől függjön az úthálózat megállapítása. T. képviselőtársam azt méltóztatott mondani — illetőleg azt hallom — hogy a kormány közegeinek felebbezési joga nem volna; de az a törvény, a melyre Perczel Miklós t. képviselő ur hivatkozott az 1886: XXI. s azonkívül 1876: VI. törvényczikk a főispánnak megengedi a felebbezést. Ha tehát a kormány közege felebbezhet, akkor tulajdonképen ott vagyunk, a hol jelenleg van e dolog, mert ha felebbezés esetén a kormány dönthet, meg fognak felebbezni minden határozatot. Ezért mondtam én, hogy ha a határozat érdemére nézve ugy értendő, a mint hogy azt törvény szerint érteni kell, vagyis hogy a kormány közegeit is megilleti a felebbezés joga és a kormány és annak közegei annyira sértik a közérdeket, mint a hogy ezt a t. képviselő ur felpanaszolja: mi garantia van azon határozatban, a melyet t. képviselő ur beadott? Csak az a különbség közöttünk, hogy én indokok alapján egyenesen kimondom a t. ház