Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-275
•275. országos ülés oktőb meg fognak semmisülni. Azonban ezt csak mellékesen hoztam fel, majd annak idején, ha tárgyalásra kerül, tüzetesen fogunk szólani. Különben sajátságos egy jelenség az, hogy épen azok, kik magukat per eminentiam autonomistáknak nevezik, azok még az ily módosítást is visszavetik, pedig abban a módosításban egyáltalában semmi sincs, a mi az autonómiával legkevésbé is ellenkeznék, gőt inkább az autonomicus jog abban teljesebb kifejezésre jut; azok pedig, kik magukat centralistáknak vallják, azok — ebben az értelemben és irányban legalább — az autonómiának nem szűkítését, hanem bővítését és legalább is fentartását kívánják. (Kálijuk! Halljuk!) Azt hiszem, ha a t. minister ur tegnap elfogadta volna az itt tett módosítványt ós igy lett volna eoy fórum, a mely a ministeriiek netán ferde intézkedései felettitélhetne és határozhatna, akkor ezen kérdés tovább vitatása szükségtelen volna, így azonban, miután ezen indítvány elvettetett, ismét előáll a vitatás, ismét felmerülnek azon aggodalmak, hogy a törvényhatósági közgyűlések határozata, egyes eoncrét esetekben akármikor megsemmisíthető a minister által. Igen helyesen fogta ezt fel Gulner Gyula és Graal Jenő t. képviselőtársam. Igenis itt okvetlenül meg kell határozni a vonalt, a melyen túl a ministernek veto-jával és ellenőrzési jogával menni nem szabad. Egy képviselő ur ugyanazt mondotta, hogy ez nem merít ki mindenesetet, a mely esetben a ministernek ingerentíája szükséges. Hát méltóztassék ezt kibővíteni, de azt a logieát nem tudom megérteni, hogy — mert vannak bizonyos esetek, melyekben a minister ingereutiájának módja és mértéke megszabva nincs — azért az imlítványt el nem fogadhatja; ezt az okadatolást én igazán nem érthetem. Egyébiránt ezen részről valaki azt mondta,hogy Angliában aQueensbench dönt az ilyen esetekben. Sem Angliában, sem Amerikában ilyen kérdésekben kormányközeg nem dönt, hanem igenis concret esetekben és panaszokban dönt a rendes bíróság. Beőthy Ákos: A Queens bench is! Perczel Miklós: Az csak apelláta; arra az esetre provideálva van, hogy csakis panasz esetében, csakis olyan esetben, mikor valamely törvényhatóság, akár közérdek, vagy bárkinek sérelmében hoz határozatot, a kormánynak legyen ingerentíája. Igen helyes azon észrevétel, melyet gondolom, Almásy képviselőtársam tett és én is szükségesnek tartok praecizirozni, (Zaj) hogy csak az érdekeltek felebbezése folytán határozhasson a minister, mert különben a felebbezési jog teljesen illusoriussá válnék. Nem tudom, hogyan fog nyilatkozni a minister ur ezen kérdésben, ámbár tiltakozó mozdulataiból és arczkifejezéseiből már előbb észrevettem, hogy a módosítványt nem haj24-éu, csütörtökön. 188!). ^97 landó elfogadni. Az ily eljárás ledönti azon praestige-t, a melyet különben n így tevékenységével é^ kitűnő szakértelmével a nemzet előtt szerzett. Kérem a minister urat, nem a maga érdekében — hiszen azt hiszem, nem bántja hiúság és nem a dicsőségért akar valamit tenni — hanem a nemzet és az ügy érdekében, hogy méltóztassék ezeket megfontolva, a módosítványt elfogadni. (Élénk helyeslés halfelöl.) B. Eoszner Ervin jegyző: Hieronymi Károly ! Hieronymi Károly: T. ház! (Ralijuk! Halljuk!) Röviden akarom indokolni, miért nem tartom elfogadhatónak Graal Jenő t. képviselőtársam módosítványát és miért fogadom el ezen két szakaszt ugy, a mint van. (Halljuk ! Halljuk !) Legelőször jöjjünk tisztába azzal, hogy mit tartalmaz e két szakasz. A két szakasznak egyik intézkedése az, hogy ha a törvényhatóság a maga közgyűlésében az úthálózatot megállapította, azt a minister módosíthassa, vagyis, ha a megye például azt határozta, hogy bizonyos út összesen 200 kilométer kiterjedésben építtessék, a minister azt mondhassa, hogy ezen 200 kilométerből 50 kilométer utat kiNagyandónak tartok és helyette más 50 kilométer építendő. Ez az egyik intézkedés. A másik intézkedés az, ho,2:y ha valamely utat a törvényhatóság az úthálózatba egyáltalában fel nem vett, annak felvételét a minister követelhesse. Mindkét intézkedést Graal t. képviselőtársam módosítványa megszorítani kívánja. Az általam felemlített első esetet megszorítani kívánja olykép, hogy a minister az úthálózatot csak akkor módosíthassa, ha az ellen felebbezés adatik be. Tapasztalásom szerint azonban —• szomorú dolog, de ugy van — nagyon sok törvényhatóság részéről az ily közgyűlési határozat ellen, melylyel az alispán és a többi tisztviselők is egyetértenek, felebbezés egyáltalában be nem adatik. (Mozgás a szélső baloldalon.) Megengedem, hogyArad- vagy Pestmegyében be fog adatni, de nagyon sok az olyan törvényhatóság, melyben ez nem fog megtörténni, mert nagy a közöny, (ügy van! a jobboldalon ) Még azt akarom felemlíteni, hogy lehetetlennek tartom azt, a mit több oldalról kívántak, hogy a törvényben taxatíve soroltassanak fel az esetek, melyekben a minister a törvényhatóság által megállapított úthálózatot módosíthatja, még ha felebbezés nem adatnék is be. (Helyeslés jobbfelől.) A ministernek ezen törvényjavaslatban eontemplált azon jogát, hogy oly utat is felvehessen az úthálózatba, melyet a törvényhatóság nem vett fel, t. képviselőtársam azon esetre kívánja szorítani, ha egy szomszédos törvényhatóság az utat megállapította és a másik törvényhatóság az által,